A gerinces fajokban a csontszövet biztosítja a mechanikai stabilitást, lehetővé teszi a helyváltoztató mozgást, és védelmet nyújt a központi idegrendszernek és a mellkasi szerveknek.
A csontszövet nagy része a gyermek, és a serdülőkorban fejlődik ki, de folyamat folytatódik fiatal felnőttkorban is és a csonttömeg maximuma 30-35 éves korban éri le maximumát.
Tovább a teljes cikkhez »

Az emberi mozgatórendszer egyik legösszetettebb struktúrája a gerincoszlop. A gerincoszlopot a csigolyák és a köztük elhelyezkedő porckorongok alkotják. A gerinc 5 szakaszra osztható: nyaki (7 csigolya), háti (12 csigolya), ágyéki (5 csigolya), keresztcsonti (5 csigolya), és farokcsonti szakaszra (3-5 csigolya). A legnagyobb mozgás terjedelemmel a nyaki szakasz bír, ezt követi az ágyéki és a háti szakasz. Tovább a teljes cikkhez »

Anatómiai ismeretek nélkül elképzelhetetlen a testépítés. Ma már természetes, bárki számára hozzáférhető tanulmány. Mivel sportágunk számára nagy jelentőséggel bír, kicsit megkíséreljük nyomon követni ezt az ősi, misztikával övezett tudományt.
Az ősi egyiptomi kultúra máig is fellelhető emlékei a piramisok. A királysírok feltárása során megismert temetkezési szokások bizonyítják, hogy őseink, részben talán kíváncsiságból, részben szükségből, törekedtek az emberi szervezet megismerésére.
Tovább a teljes cikkhez »

Jellemzője az ingerelhetőség és a keletkezett ingerület továbbvezetésének a képessége.
Az egysejtűekben ezt a feladatot a citoplazma végzi, míg a fejlettebb élőlényekben erre a feladatra elkülönült szövet: az idegszövet szolgál.
Az idegszövet idegsejtből, tengelyfonalból és végkészülékből épül fel.
Ez a három rész egymástól el nem választható egységet ( neuron ) alkot.
Az idegsejt változatos alakú és nagyságú ( 5-20 mikron ), számos protoplazmanyúlványa van. Ezek a nyúlványok kapcsolatban vannak a szomszédos idegsejtekkel, és képesek az inger felvételére.
Tovább a teljes cikkhez »

Folytassuk a már korábban elkezdett anatómiai ismereteink bővítését.
Ma a testépítők ékességét ,az izomszövetet mutatjuk be nagyon röviden.
Az egysejtű élőlényekben is megtalálhatók az összehúzódásra képes elemek.
A törzsfejlődés folyamán a bonyolultabb szervezetekben kialakult a mozgás aktív szövete, az izomszövet. Ugyanúgy sejtekből és sejtközi állományokból épül fel, mint bármely más szövet.
A sejtek egy-egy nagyobb csoportja összerendezetten, egy irányban mozog, összehúzódik vagy ellazul, így nagyobb és erősebb mozgás jön létre.
Tovább a teljes cikkhez »

Még mindig a sejtek világában barangolva, tekintsünk bele eme parányi,de annál bonyolultabb testecskék életjelenségeibe:
A sejt alapvető életjelensége az anyagcsere.
Ennek a folyamatnak a lényege az, hogy a sejt a környezetéből oxigént, szerves és szervetlen anyagokat vesz fel.
Ezekből építi fel saját testét, energiát raktároz az egyéb feladataihoz, és az értéktelen vagy mérgező anyagokat a testéből eltávolítja, kiválasztja.
A sejthártya aktív munkájával kerülhetnek a sejtbe a tápanyagok, és távozhatnak el az anyagcseretermékek a sejt belsejéből.
A sejt szervecskék zegzugos lefutású hártyarendszerén játszódnak le az anyagcsere folyamatok.
Az anyagcsere kezdő lépése a táplálkozás, melynek során a környezetből tápanyagokat veszünk fel.

Tovább a teljes cikkhez »

Folytatjuk az alapvető anatómiai ismeretek közlését. Reméljük, ezeknek az alapvető ismeretek elsajátításával, még jobb eredményeket értek el edzéseitek, felkészülésetek során. A testépítés összetett dolog, minnél több dologban vagytok tájékozottak, annál biztosabb az eredmény.
Egy testépítőnek nem árt ismerni legalább alapszinten az emberi szervezet összetételét, működését, karbantartását, hiszen egy felkészülés során nap mint nap szembesül ezekkel a tényezőkkel, jelenségekkel.
Tovább a teljes cikkhez »

A szervezet építőanyagai: A szövetek

Ahogy egy házat különböző anyagokból építenek fel, úgy a szervezetet is különféle anyagok, szövetek alkotják. Az azonos eredetű, szerkezetű és azonos működés végzésére elkülönült és csoportosult sejtek összességét nevezzük szövetnek. Feladatuktól függően négyfélét különböztetünk meg: hám-,támasztó-,izom-és idegszövetet.
A hámszövet: A szervezet takarója
Tovább a teljes cikkhez »

A szervezet váza: a támasztószövet

Támasztószövet nélkül a több sejtű élőlények alaktalan sejthalmazok lennének. Ebből a szövetfajtából is többfélét találunk szervezetünkben. A kötőszövet sejtjei között kocsonyás anyag van, szilárdságát pedig rostos elemek biztosítják. Rostos elemek alkotják a nagy húzóerőnek kitett, de nem nyújtható inakat is. Tovább a teljes cikkhez »