Nagyobb mennyiségben mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem. Felnőtt szervezetben kb. 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, és az izmokban raktározva. Számos enzim alkotórésze. Mintegy 90%-a egy fehérjéhez, az un. cöruloplazminhoz kötődik. Szerepe van az oxidációs-redukciós folyamatokban, vérképzésben, központi idegrendszer működésében. Felszívódása 35 és 70 % közötti. Forrásai a hüvelyesek, a gabonafélék és a máj. Hiányában csontfejlődési zavarok, vérszegénység, növekedésbeli zavarok, koleszterinszint-emelkedés alakul ki. Mérgezési tünetei hányinger, hányás, hasmenés, szédülés.

A napi szükséglet 2 mg (USA RDI alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 1,4 mg lehet, míg sportolók esetén 4-8 mg.

A mintegy 80-100 gramm raktározott mennyiségnek nagyobb része oldott állapotban a folyadékterekben, kisebb része a csontokban, kötőszövetekben található. A nátrium- kálium kettős az úgynevezett ozmotikus nyomás, a sejtek folyadékterei egyensúlyának fenntartásában játszik alapvető szerepet. Nélkülözhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél, az izomműködés szabályozásánál, a szénhidrát- és fehérje anyagcserben, a folyadékháztartás szabályozásában. Nincs egységes álláspont a szükséges mennyiség kimondásánál, de jelenlegi normáink okán szükségletünket inkább többszörösen felülmúljuk. Sokan napi öt-tizenöt gramm nátriumot fogyasztanak, főleg konyhasó formájában. Ennek egy része a sózással kerül az ételeinkhez, nagyobb részét viszont az élelmiszeripari adalékként kerül szervezetünkbe. A nátrium minden élelmiszerünkben megtalálható. Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. Túlzott bevitele magas vérnyomást idézhet elő.

A napi minimális szükséglet 2 g NaCl, azaz konyhasó fedezi, ami 0,5-1 g nátriumot jelent. Hiányállapota hányingerrel, izomgörcsökkel járhat, elsősorban állóképességi sportolók esetén hosszú távú kimerítő megterhelések folytán. Óránkénti 1 gramm pótlólagos nátrium bevitele javallott intezív edzések alatt.

Csak nagyon csekély mennyiségben tárolódik szervezetünkben. De ennek ellenére a purin-anyagcsere és az aldehideket, szulfátokat oxidáló enzimek nélkülözhetetlen eleme. A tej, a húsfélék, a hüvelyesek és a gabonafélék tartalmazzák számottevő mennyiségben. Hiánytünetei nem ismertek, túlzott bevitele rézhiánnyal jár.

A napi szükséglet 0,075 mg (USA RDI alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 0,25 mg lehet.

10-20 mg mennyiségben raktározzuk. Enzim felépítésében, a szénhidrát- és zsíranyagcsere, a Fehérje-, DNS- és RNS-szintézisben, és az úgynevezett mukopoliszacharidok képzésében tölt be kulcsszerepet. Felszívódása különösen rossz, körülbelül 3-4 % csak, melyet a vas és kalcium tovább ront. A gabonafélék, a dió és a mogyoró tartalmazzák jelentősebb mennyiségben. Hiánybetegségei illetve túladagolása nem ismert.

A napi szükséglet 2 mg (USA RDI alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 4 mg lehet.

Az emberi szervezetben 20-30 gramm raktározódik belőle, egy része a csontokban, másik fele a sejtek belső tereiben. Szerepe van az ideg- és izomrendszer működésében, fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcserében, szív- és érrendszer működésében, és a csontok felépítése. Az anyagcsere folyamatokban játszott szerepe miatt beviteli ajánlásokat szokás az energia bevitellel arányosítani, 1000 kJ energia után 25-30 mg magnéziumot ajánlva. Zöldségfélékben, a hüvelyesekben, a gabonafélékben, a gyümölcsökben, a tejtermékekben és a halfélékben lelhető fel. Hiánya fáradékonyságot, izom- és idegrendszerbeli működési zavarokat, de anyagcserét és a vérkeringést is negatívan befolyásolja. Túlzott bevitele fokozott a foszforürítéssel jár.

A napi szükséglet 400 mg (USA RDI alapján), 300 mg (EU RDA alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 350 mg, míg sportolók esetén 400 mg lehet.

A szövetekben fordul elő. A króm a glukóz-tolerancia-faktor (GTF) egyik építőeleme, mely a glukóz anyagcsere alapvető szabályozója. Az inzulin nem képes kifejteni hatását, amennyiben a krómium szintje szervezetünkben nem elégséges. Az inzulin kielégítő működésének egyik kulcs koenzimje, elégtelen szintje inzulinrezisztenciához, 2-es típusú cukorbetegséghez és elhízáshoz vezet. A nem szerves króm alig, 0,5-0,7 %-ban, a szerves kötésben lévő króm ennél csak egy kicsivel jobban szívódik fel.

Legjobb forrása a teljes kiőrlésű gabona, korpa, a hüvelyesek, a hús, a máj és a sajt.

Hiányában nő a cukorbetegség és a koszorúér-betegségek kialakulásának veszélye.

Főként a sejteken kívüli vízterekben és a gyomorsavban fordul elő. A gyomorsav sósavtartalmának alkotórésze. Így az emésztés, a sav-bázis egyensúly és a só- és vízháztartás optimalizálásában játszik szerepet. Legjelentősebb forrása éppen a konyhasó. Ennek tömegén belül nagyobb arányt képvisel a klór, mint a nátrium, tehát ezzel be is jut a szervezetünkbe megfelelő mennyiségben a klór. Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. Túladagolása csak extrém mennyiségű konyhasó fogyasztásával alakulhat ki. Gázhalmazállapotban azonban súlyosan mérgező lehet.

Az OÉTI által elfogadott RDA szerint 3000 mg, míg sportolók esetén 8000-10 000 mg lehet.

Mintegy 150 grammot raktározunk belőle a sejteken belül, a sejtplazmában. Az ingerület-átvitel, a sav-bázis egyensúly, és a folyadékterek szabályozásának elengedhetetlen eleme. Átlagos napi bevitele 2-6 gramm, az OÉTI által elfogadott RDA szerint 3,5 g lehet, hiányállapota nem igen fordul elő. Gyakorlatilag minden élelmiszerünkben megtalálható. Az állati eredetűek inkább nátriumban, a növényiek inkább káliumban gazdagok.

Hiánya esetén hányás, hasmenés, szív és veseműködési zavarok alakulnak ki.

Legnagyobb mennyiségben raktározott ásványi anyag. A csontokban 0,75-1,2 kg tiszta kalcium található, mely az összkészlet 99 %-át adja, a fennmaradó része a sejtekben és a sejtek közötti térben szabadon van. A kalcium-foszfát kristályok a csontok és a fogak keménységéért felelősek. De a kalcium fontos szerepet játszik az izmok, az idegrendszer, a váralvadás ás néhány enzim működésében. A kalcium felszívódása 20-40% között mozog. Befolyásolja a D-vitamin ellátottság, a táplálékban lévő fehérjemennyiség, az élelmiszerekben fellehető egyes anyagok, mint például az oxálsav. A felszívódás szempontjából tekintve a tej és a tejtermékek jelentik a legjobb forrást. Növényi eredetű élelmiszereinkből a kalcium rosszul szívódik fel, kivéve az olajos magvakat. Hiányában gyermekeknél a fejlődés, és kifejezetten a csontok növekedésének zavara, mentális-, ideg- és izomrendszeri zavarok léphetnek fel. Felnőtteknél görcskészség, a csontok törékennyé válása alakul ki. Túladagolás (napi 3000 mg felett) a székrekedést, csökkent a vas és a cink felszívódást és vesekőképződéshez okozhat.

A napi szükséglet 1000 mg (USA RDI alapján), 800 mg (EU RDA alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 800 mg, míg sportolók esetén 1500-2000 mg lehet.

A pajzsmirigy-hormonok alapeleme, de sugárzásvédő hatású is, a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepet játszik. Ugyanis megfelelő jódellátottság esetén a a radioaktív jód már nem képes felszívódni. Mintegy 15-20 mg jódot raktározunk. Részt vesz a pajzsmirigyhormonok termelésében, az anyagcsere szabályozásában, az idegrendszer működésében, a vérkeringés szabályozásában. A fluorid és a nitrát is gátolja felszívódását. Forrása a tengeri hal, a kagylók és a jódozott só. Hiányában az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, az össz-vérzsír szint nő, kreténizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása. Fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez.

A napi szükséglet 0,15 mg (USA RDI , EU RDA és az OÉTI által elfogadott RDA alapján is), míg sportolók esetén 0,3 mg lehet.