Energiaszükségletünket kalóriában vagy KJ-ban (kilójoule) határozzuk meg. Egy kalória az a hőmennyiség, amely 1 g 14,5 °C-os víz hőmérsékletét 15,5 °C-ra emeli normál légköri nyomáson. Az SI mértékrendszer szerint ma már joule-ban, illetve kilójoule-ban adjuk meg ezen értékeket, ám ez még nem teljes körűen alkalmazott megoldás. Az emberi szervezet számára szükséges energia a táplálékból (fehérje, szénhidrát, zsír) származik. A legtöbb energiát a zsírok (9,3 kalória/g.), ennél kevesebbet a fehérjék (4,2 kalória/g.) és a szénhidrátok (4,1 kalória/g.) jutatják a szervezetbe.

Talán a zsírok fogyasztásával kapcsolatos vélemény változott meg a leginkább napjainkra. Mintegy 10-15 évvel ezelőtt a sporttal a szaklapok nagy része még a zsírmentes táplálkozás igéjét, hirdette, így a keményen sportolók nagy része nagyon alacsony szintre próbálta szorítani zsírfogyasztását. Az elhízás és az étkezési zsiradékok közti párhuzam valós ám közel sem abban a formában, ahogy azt legtöbbünk gondolná. A túlzott zsírbevitel elhízást okoz, ez tény, mintahogy azonban az is tény, hogy a túlzott szénhidrát bevitel is. De alapvetően bármiből származzon is a szükségletet meghaladó kalória többlet, az eredmény elhízás. S bár a zsiradékok kalóriasűrűség szempontjából az élen álló tápanyagok, azonban megszorításuk nem lehet teljes. A zsiradékok ugyanis nem csupán energiahordozó tápanyagok, vannak csoportjai melyek nélkülözhetetlenek a szervezet optimális működéséhez.

A természetben a legelterjedtebb szerves vegyületek, a növényekben az asszimiláció során keletkeznek. Lehetnek energiaforrások, vázanyagok, tartalék tápanyagok. A szénhidrátok jelentik a szervezet elsődleges tápanyagforrását a fizikai aktivitás energia-igényének fedezésére.
Bár a sporttevékenység alapvető energiaszolgáltatói, mégis a kapcsolódó beviteli ajánlások meglehetősen szélsőségesek. Egyik oldalon a teljesítmény-maximalizálás, másik oldalon a testkompozíció javításának szempontjai állnak.

A fehérjék aminosavakból felépülő esszenciális tápanyagok (protein = elsődleges). A felnőtt emberi szervezet mintegy 9-11 kg fehérjét tartalmaz, melyből 46% a vázizomzatban, 18% a csontrendszerben, 9% a bőrben található, a vér hemoglobinja 7,5%-ot, a szérumfehérjék 2,5%-ot tesznek ki, a zsírszövet fehérjetartalma pedig 4%. Fehérjékre izom-építésen kívül a szív, és egyéb testszövetek felépítéséhez, működéséhez van szükség, de ugyancsak fontos alkotórészei a különböző enzimeknek, hormonoknak, valamint a szervezet védekezését biztosító immunanyagoknak. Elégtelen bevitel esetén romlik az ellenálló képesség, csökken az energiaszint, a testi-szellemi teljesítőképesség. Szervezetünk folyamatosan átalakul, lebomlik és újjáépül. A bőrünk például 15 naponta, míg az izomfehérjéink mintegy félévente születnek újjá. A különböző szövetek újraképződéséhez különböző mértékben van szüksége a szervezetnek táplálkozási fehérjére, az izomzat elöregedett, illetve elhasználódott sejteinek újraképzéséhez, egy teljes megújulási szakaszban (kb 180 nap) a szervezet teljes fehérjetartalmának közel 1,3-szorosa szükséges. A fogyasztandó mennyiségre vonatkozólag meglehetősen szélsőséges ajánlásokat találhatunk. Az egészséges felnőtt szervezetben naponta 275-300 g fehérje szintetizálódik, azonban egy nem sportoló átlagember napi fehérjeszükséglete a hivatalos ajánlások szerint mindössze 0,8 gramm testtömeg kilógrammonként.