Zsolti tavaly vegyes idényt zárt, nagyol jól indult, aztán a végére elfáradt.

Nem volt elég motivált, nem tudta átlépni az árnyékát.

Pedig az előjelek biztatóak voltak, hétről hétre javult, sikerült megnyernie a Bodysport Kupát a junior kategóriában, ezen a versenyen már 90%-os formát hozott.

Aztán nem bírta tartani a diétát, és a WBPF EB-én már nem is indult, pedig ide terveztük a csúcsformát.

Most újra elkezdte a felkészülést, jobb alapokról indul, mint tavaly, javultak az arányai, és kevesebb rajta a felesleg.

Mielőtt elkezdte a felkészülést, azt tanácsoltam neki, csak úgy álljon neki, ha nagyon akarja, mert az ő szintjén már nem tud lépcsőket ugrani könnyedén, minden lépcsőfokért keményen meg kell dolgozni.

Zsolti arányaiban sokat javult, kevésbé láberős, a hát szélessége, ami gyenge pontja volt, sokat változott.

A tavaszi idény nem szűkölködik versenyekben, ami örvendetes tény.

Azt jelzi, vannak olyanok, akik hajlandók tenni a sportolók érdekében, hajlandók időt, pénzt, energiát fordítani arra, hogy a sportolóknak több lehetőségük legyen, ne egyetlen versenyből álljon az egész idény, mint 20 évvel ez előtt.

A választás lehetősége is adott, a versenyző választhat, melyik versenyen vesz részt, és melyiken nem.

Az a szerencsés, ha ez szakmai szempontok, és nem rémhírek, és szimpátia alapján történik.

A magam részéről ezt a vonalat szeretném erősíteni, ezt tartom helyesnek.

Egy verseny szervezése komoly feladat, rengeteg dologra kell figyelni, mindent aprólékosan meg kell szervezni, és sajnos sokszor még ez is kevés a teljes sikerhez.

Aki önállóan próbál versenyt szervezni, nincs komoly önkormányzati háttere, az nem reménykedhet még abban sem, hogy legalább a pénzénél marad.

Ha a színvonal nem süllyed egy bizonyos nívó alá, akkor a verseny szervezés, mint anyagi haszon szerzési lehetőség teljesen kizárt.

Ami nem baj, így legalább csak azok vállalják, akik elkötelezettek e mellett a sport mellett.

Előző cikkemben jeleztem, a csapatunk nem végleges.

Jelenleg bővülésről tudok beszámolni, három újabb jelentkezőnk van.

Mivel eddig nem nyilatkoztak a tavaszi idénnyel kapcsolatban, így nem tettem fel Őket az előző cikkbe, de most megerősítették indulási szándékukat, ezért úgy korrekt, ha Ők is felkerülnek az indulók listájára.

Íme, az újonnan csatlakozott versenyzők:

Január 23.-ától a Vida Fitness versenyzőinek nagy része elkezdi a felkészülést az tavaszi idényre.

Idén szerencsére nem lesz túl hosszú az idény, versenyzőim nagy részének április végétől május végéig fog tartani, a Frey Classic-tól az NAC Világbajnokságig.

A csapatban lesznek rutinos versenyzők, és teljesen kezdők is, szerintem ez előny, a rutinos versenyzőim segítenek a kezdőknek, és jó példával járhatnak elő.

A jelenlegi csapat nyilván nem végleges, szerintem lesznek új jelentkezők, és lesznek sajnos olyanok is, akik nem jutnak el a színpadig.

Bár ne lenne ilyen, de sajnos ez a realitás.

Íme, a jelenleg készülő csapat:

Karácsony előtti gondolatok, edzőtermekről, és a gépparkjaikról.

A fejlődés és a változtatás az edzőtermekben is nagyon fontos tényező, ebben nem lehet vita.

A kérdés az, milyen irányban változtatunk, és milyen szempontok alapján.

Ma a befektetők nagy része, akik edzőtermet nyitnak, nem szakmai befektetők, nem életcéljuk a testépítés, csak egyszerűen pénzt akarnak keresni, a terem berendezésénél sikeres edzőtermeket próbálnak lemásolni, és a géppark összeállítását is általuk sikeresnek vélt emberekre bízzák.

Az összeállításnál nem a használhatóság, nem a praktikum, hanem a látvány a fő szempont, mindennek azt kell sugallnia, itt minden nagyon jó, minden új, itt aztán van minden, sőt még annál jóval több is.

Mire az edzőterem építészetileg elkészül, a gépparkra már csak hitelből telik, így még erősebb a gépkereskedőre, vagy a közvetítőre való ráutaltság.

Ugyanis nem mindegy, milyen feltételekkel vásárolhat hitelre, ha teljes egészében a kereskedőre, vagy a közvetítőre hagyatkozik, jobb feltételeket kaphat.

A lényeg, mindennek újnak, vagy újszerűnek kell lennie, mert csak így lehet pénzt keresni, szól a fáma.

Egy edzőterem szerintem azonban nem erről szól, hogy régi vagy új, hanem hogy használható, vagy nem, jó vagy nem jó.

A magyar csapat hagyományosan jól szerepel az NAC Universumon, ez a tendencia most is folytatódott, három aranyérmet szereztünk, ami nagyon jónak mondható, sokkal nagyobb, és gazdagabb országok sokkal kevesebbel kellett beérjék.

Sokáig nem értékeltem az NAC Universumon induló versenyzők teljesítményét, csak a saját csapatomét, nem akarván ebből konfliktust, de idén eltérek ettől a tradíciótól, abban bízva, mindenki helyesen értékeli majd a szándékom.

És akkor a meglátásaim, kategóriánként.

Fitness figure, 40 év felett:

1.  Palecian Judit

2.  Harkai Franciska

Judit szokásához híven rendkívül definiált volt, semmit nem bízott a véletlenre a formába hozásnál.

Minden pózban nagyon éles volt, arányaiban is javult.

A Superbody mindig kiemelt verseny volt a Vida Fitness versenyzőinek felkészülésében, ez idén sem volt másként.

Szinte a teljes csapat indult, ide már mindenki top formát próbált hozni, még azok is, akik az NAC Universumra koncentráltak.

Ez szerintem sikerült is, mindenkinek a Superbodyn mutatott formája volt a legjobb, az őszi idényben.

Ezek után jöhet az értékelés, de mielőtt elkezdeném, az első gondolatom az, mindenkivel elégedett vagyok, mindenki igyekezett a legjobbat nyújtani.

Fister András nyert a tinédzserben, majd az atletic-tinédzser abszolútban is.

Andris méreteiben, arányaiban sokat fejlődött, ezt figyelembe véve megérdemelten nyert, a kidolgozása is megfelelő volt.

Azonban ha az NAC Universumon is nyerni akar, a kidolgozásának még sokat kell javulnia.

Dietrich Ádám második helyen végzett tinédzserben, majd harmadik helyen tinédzser-atletic abszolútban.

Nagyon arányos, és szálkás volt, viszont méreteiben még fejlődnie kell, ezért a helyezését reálisnak tartom.

Az NAC Universumon atletic kategóriában indul, oda még élesebb formát tervezünk, ha sikerül, akkor dobogós helyezést remélek tőle.

2016. november 07., hétfő 20:10

Superbody, ahogy én láttam

Az idei Superbody nem olyan volt, mint a többi.

Szabadidős versenynek volt kiírva, de az IFBB szabály rendszerét vették át, és próbálták megkövetelni.

Ez nyilván szokatlan volt a többi szövetségtől érkező, és a független versenyzőknek.

A jól bevált Superbody kategóriákban nagyjából rendben volt a létszám, az IFBB-és kategóriákban viszont nagyon kevés induló volt.

A színvonal, mint mindig, most is magas volt, nagyon jól felkészült versenyzőket láthatott a közönség.

A relatív kevés induló miatt több hosszú szünetet kellett tartani, hogy ne boruljon fel a forgatókönyv.

Ez kissé széttördelte a versenyt, sok volt az üres járat.

A helyszín, a színpad, és az egész küllem rendben volt, szépen megcsinálták.

Rövid értékelés, a saját versenyzőim szerepléséről.

Évek óta csak a saját versenyzőim teljesítményét értékelem, nem azért, mintha a többi versenyző szereplése nem érdekelne, de az ő teljesítményüket nincs jogom értékelni.

Első gondolatom az, nagyjából minden versenyzőm teljesítményével elégedett vagyok.

Nyilván első sorban azoknak a versenyzőknek tudtam többet segíteni, akik itt készültek, vagy gyakran jártak fel forma ellenőrzésre.

A táv segítségben nem hiszek, ezt meghagyom a megélhetési edzőknek.

És akkor a véleményem, kategóriánként.

Tehetség Kutató Kupa:

2016. október 04., kedd 18:35

Bodysport Kupa, ahogy én láttam

A mostani Bodysport Kupa sok szempontból a legjobban sikerült verseny volt.

Hangulatában mindenképp, most először a kategóriák győztesei megmérkőzhettek az abszolút bajnoki címekért, ami szakmailag ismét egy kis pluszt nyújtott a versenyzőknek, és a közönségnek egyaránt.

A szívvonalra összességében nem lehetett panasz, remekül felkészült versenyzőket láttam a színpadon.

A bírói kar nagyon lelkiismeretesen végezte a dolgát, köszönet nekik, volt olyan bíró, aki 12 órán át bírált egyfolytában.

Embert próbáló feladat, nagyon jól tudom, mégis valamennyien a végén is épp úgy próbáltak figyelni, mint az elején.