A szervezet egészséges működésének fontos összetevője a bélflóra.
Tv reklámokban rengeteget lehet hallani probiotikus joghurtokról, élő flórás termékekről.
De mik is ezek pontosan, és miért fontos a sportolóknak is oda figyelniük erre?
Az alábbiakban erről ejtünk néhány szót.
Tovább a teljes cikkhez »

A flavonoidok a növényvilágban elterjedt gyógyhatású vegyületcsoport, sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait. A flavonoidok nevüket sárga színükről kapták, az UV-fényt elnyelik, így a rovarok számára a virágzat flavonoidtartalma attraktáns (vonzó) hatású.

Tovább a teljes cikkhez »

A kazein igen népszerű aminosav forrás a testépítők körében. Ez a foszfoprotein teszi ki a tej és a sajtok fehérjetartalmának 80%-át. Az aludttejben fordul elő nagy mennyiségben, így tudjuk megkülönbözteti meg a tejsavótól.
A tejben túlnyomó részben kálcium ionhoz kötötten találhatóak meg. Magas a glutamin tartalma (ez az aminosav teszi ki az izomszövet 50-60%át), így segít az immunrendszer erősítésében. 20,5%-os glutamin tartalmával a kazein felülmúlja a többi népszerű fehérjeforrást, beleértve a tejsavót, a szóját és a tojásfehérjéket.
Tovább a teljes cikkhez »

A magas koleszterin szint napjainkban az első számú közellenség.
A magas vérkoleszterin számos érrendszeri megbetegedéssel mutat szoros kapcsolatot, de mi is ez a vegyület, hogyan alakulnak ki ezek a betegségek és, hogy függ össze a sporttal?
Az alábbiakban ezt a témát járjuk kicsit körül.
Sajnos a magyar táplálkozási szokások igen rosszak.
Tovább a teljes cikkhez »

Welness  körökben örök téma szervezetünk méregtelenítése,mégis kevesen foglalkoznak ezzel a testünk egészséges működéséhez elengedhetetlen témakörrel. Tekintsük át jelentőségét, és alapelveit e roppant fontos témának.
Mint tudjuk testünknek megvannak a maga sajátságos méregtelenítő mechanizmusai. Bőrünk,nyálkahártyánk alapvetően megvéd,véd minket a mérgek és kórokozók szervezetünkbe történő bejutásától,májunk pedig mind a testünkben termelődő,mind a kívülről bekerülő veszélyes anyagokat lehetőség szerint ártalmatlan és kiválasztható formába próbálja átalakítani.
Tovább a teljes cikkhez »

A Q10 koenzim (továbbiakban Q10) igen népszerű táplálék kiegészítő, mely számos kedvező hatással bír. Lássuk, hogyan járul hozzá ez a vegyület egészségünk megőrzéséhez.
Szinte minden sejtben megtalálható a Q10, ám az olyan szervekben legmagasabb a koncentrációja, melyeknek intenzív az anyagcseréjük.
Ilyen a szív, a máj és a vese, halak közül a makrélában (akár 65mg/kg is lehet), illetve olajos magvakban és a szójababban található nagy mennyiségben.
Tovább a teljes cikkhez »

Savasodás. Az életmódlapok felkapott témája. Alig van olyan kiadvány, amelyben ne esne szó erről a témáról. Egyesek szerint a savasodás az „egyetlen betegség”, minden más erre a problémára vezethető vissza. Azonban elég zavaros a kép arról mi is az a savasodás. Lássuk miről is van szó?
Ha savasságról beszélünk három dologra gondolhatunk.
Az első az „égő gyomor”, más néven gyomorsav túltengés. Ezt okozhatják fűszeres ételek, alkohol, cigaretta, illetve egyeseknél különböző ételek, adalék anyagok. Savkötő tablettával vagy magasabb pH-jú vízzel megszüntethető (ha nem betegség áll a háttérben).
Tovább a teljes cikkhez »

Sport tevékenységek végzéséhez energiára van szüksége a szervezetnek, legyen szó akár súlyzós, akár kardió edzésről. Ezt az energiát a táplálékból vesszük fel -a három energiaadó (kalória tartalmú) tápanyag: a zsír, a szénhidrát és a fehérje. Ezek közül a zsír tartalmazza a legtöbb energiát súlyegységre lebontva 1g zsír kb. 9 kcal-t tartalmaz ; 1g szénhidrát 4 kca, a fehérjék szintén 4 kca tartalmaznak grammonként.
Az izomzat azonban nem képes közvetlenül felhasználni ezeket az anyagokat, a tényleges „ fűtőanyag” az ATP nevű vegyület, melyet az izmok közvetlenül mozgási energia nyerésre tudnak használni. A zsírból, szénhidrátból és, ha kell a fehérjéből (igazából aminosavakról van itt szó, hiszen a szervezet a fehérjék építőköveit használja fel) állítja elő a szervezet az ATP-t különböző folyamatokkal, melyek már a sejten belül történnek (szénhidrátoknál: glükolízis, citrát-kör, terminális oxidáció, zsírok esetében béta oxidáció).
Tovább a teljes cikkhez »

A szervezet 70-75% a víz. Rengetegszer lehet hallani, olvasni olyan előadásokat és kiadványokat, melyek a folyadékfogyasztás fontosságát hangsúlyozzák.
Azon kívül, hogy nagyrészt vízből vagyunk rengeteg feladatot is ellátnak a szervezeten belüli folyadékterek: hőháztartás, anyagszállítás, reakcióközeg és alapanyag, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A legtöbb ember azonban mégsem fordít kellő figyelmet a megfelelő folyadék bevitelre. Legtöbben még a minimális 2,5 litert sem érik el. Ez az érték sportolók esetében jóval több, a sportterhelés alatt vesztett folyadék miatt. Érdemes még megemlíteni, hogy az alkohol és a kávé nem járulnak hozzá a napi folyadékbevitelhez, sőt még ronthatnak is hidratáltsági állapotunkon!
Tovább a teljes cikkhez »

Ha zsírokról beszélünk elsőre mindenkinek negatív érzése támad, egyből az elhízásra, az esztétikus külső hiányára gondolunk.
A zsírok azonban fontos szerepet töltenek be a táplálkozásban.
Maga a kifejezés: zsírok/lipidek inkább oldhatósági csoport (apoláros vegyületek, zsírok zsírokban oldódnak), mintsem kémiai felépítést jelöl.
Klasszikusan 3-féle zsírt szoktak megkülönböztetni a triglicerideket, a foszfolipideket és a szterán-vázas vegyületet.
Ezek más és más funkciót töltenek be a szervezetben:
A trigliceridek a szervezet számára energiaforrások, ezek találhatóak meg a zsírszövetben.
Ha túl magas a kalória bevitelünk, a szervezet az energiát triglicerid formában tárolja a zsírsejtekben.
Nagyon hatékony raktárak ezek, 1 kiló zsír többlet (ez nem egyezik meg 1kg testsúlynövekedéssel, ugyanis sok egyéb anyag is „feljön”:víz, ionok stb.) 9000kcal energiát jelent.
Tovább a teljes cikkhez »

Bár a rostanyagok nem tartóznak a tápanyagok közé, tápértékük gyakorlatilag nincs mégis egészséges életünk megörzésének létfontos elemei,ennek ellenére örökös hibánk, hogy nem foglalkozunk ellőképpen a rostanyagokkal kapcsolatos kérdésekkel.
 
Tovább a teljes cikkhez »

Az elhízás a modern nyugati társadalmakban egyre gyakoribb probléma.
A fejlődő technikával egyre kevesebbet mozogunk, és egyre több feldolgozott magas kalóriatartalmú ételt fogyasztunk.
A napi energia szükségletünk drámaian csökkent az ősemberhez képest (becslések szerint az ősember napi 5000 kcal-t használt, de még 1800-as évekbeli aratómunkások is napi 4500 kcal használtak).
Köztudott a napi 2000 kcal ajánlás, de egy „hagyományos” étkezés ritkán tartalmaz 800 kcal-nál kevesebb energiát, ehhez adódnak a különböző „eszegetések, iszogatások”: csoki, üdítő, alkohol stb.
Az ilyen jellegű nassolás megdöbbentő mennyiségű kalóriát tud hozzácsapni napi bevitelünkhöz (1 tábla tejcsoki és 1 liter „cukros” kóla már 1000kcal többlet!).
Diétázók sokszor hallhatják „ egy kis …-tól nem fogsz elhízni”, ha aktívan élünk és pl. sport tevékenység után fogyasztunk magas energiatartalmú élelmiszert valóban nem nagy probléma, pláne ha ritkán tesszük, de legtöbben napi rendszerességgel fogyasztanak ilyesmit.
Tovább a teljes cikkhez »

Az vagy, amit megeszel! Tartja a közmondás, és ez a testépítőkre fokozottan igaz.
Megfelelő tápanyagbevitel mellett a legprecízebben megtervezett edzés és a kellő pihenés sem hozza meg a kívánt izomgyarapodást. Tovább a teljes cikkhez »

A legtöbb embert kirázza a hideg, ha egy cikkben bonyolult képleteket és latin szakkifejezéseket olvas. Az emberi test eléggé összetett rendszer és a vele foglalkozó kutatók kialakították saját „szakzsargonukat”, elnevezésrendszerüket.
Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, minimális „szakzsargonnal”, hogy miért is mozog az izom. Lássuk tehát milyen folyamatok állak a számukra legtermészetesebb dolognak, a mozgásnak a hátterében.
Az izomzatot összehúzódásra képes fehérjék építik fel. Alapvetően két fehérje az, ami a mozgásban résztvesz: a vastag fehérjeszál, a miozin, és a vékony fehérjeszál, az akitin.
Tovább a teljes cikkhez »

Minden sportban a mozgatórendszerünk (és keringési rendszerünk) fejlesztése a legfőbb cél! Edzések alkalmával inkább izmaink fejlesztésére koncentrálunk, de mi helyzet az izületekkel? Mindenkinek, aki sportol (és annak is, aki nem) szinte biztos volt már valamilyen jellegű izületi panasza. Helyes edzéstechnikával, bemelegítéssel a legtöbb sérülés elkerülhető.
A táplálék-kiegészítő piacon sokféle izületvédő kapható, ezek a készítmények a kialakult kopást vagy sérülést a klasszikus értelemben nem gyógyítják ugyan meg, de hozzájárulnak a szervezet regenerációjához.
Alkalmazásuk inkább preventív jellegű, mintsem „gyógycélú”. Bár sérülés alatt is hasznosak, szedésük egész évben ajánlatos, azoknak akik intenzív sport tevékenységet végeznek.
De hogyan is hatnak ezek a készítmények?
Tovább a teljes cikkhez »

A fitness-wellness termek büféinek polcain szinte mindenhol megtalálhatóak az L karnitin tartalmú üdítőitalok.
A sportolók körében nagy népszerűségnek is örvend, hiszen zsírégetést ígérnek a címkék, és edzés alatti teljesítményjavulást.
Az L karnitin hatásos táplálék kiegészítő szálkásításhoz, ám talán használói kevésbé ismerik hatásmechanizmusát, mint a termogén zsírégetőknek. Lássuk tehát, hogy működik!
Tovább a teljes cikkhez »

E csoportba három esszenciális aminosav tartozik a leucin, a valin és az izoleucin.

Együttesen ezen aminosavak alkotják izom-szövetállományunk aminosav tartalmának 35 %-át. Részt vesznek a vércukorszint szabályozásában és energiaként képesek metabolizálódni az izomszövetben edzésterhelés alatt.

Tovább a teljes cikkhez »

Energiaszükségletünket kalóriában vagy KJ-ban (kilójoule) határozzuk meg. Egy kalória az a hőmennyiség, amely 1 g 14,5 °C-os víz hőmérsékletét 15,5 °C-ra emeli normál légköri nyomáson. Az SI mértékrendszer szerint ma már joule-ban, illetve kilójoule-ban adjuk meg ezen értékeket, ám ez még nem teljes körűen alkalmazott megoldás. Az emberi szervezet számára szükséges energia a táplálékból (fehérje, szénhidrát, zsír) származik. A legtöbb energiát a zsírok (9,3 kalória/g.), ennél kevesebbet a fehérjék (4,2 kalória/g.) és a szénhidrátok (4,1 kalória/g.) jutatják a szervezetbe.
Tovább a teljes cikkhez »

Ez itt a kérdés! Témakörünk szlogenje talán annyiban hasonlít Sheakspeare jól ismert drámájában, a Hamletben elhangzott "Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés?", dramaturgiai mondatához, hogy a Hamlet bizony testépítő körökben is nagyon jól ismert fogalom.
Csak hallatán teljesen más értelemben villan át bennünk értelmezése, hiszen valamennyien a nem éppenséggel égi manna ízű pufi rizsre gondolunk, nem pedig az említett világhírű regény tragikus hősére.
Enni márpedig kell, de nem teljesen mindegy mit, mennyit vagy mikor. Következzék tehát egy lista, mely segít kiválasztani, mit egyél, és mit ne.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a lista nem testépítő versenyzőknek van összeállítva, hiszen mint jól tudjuk a versenyzők extrém módon táplálkoznak, pl. a tej, aszalt gyümölcsök, sós ételek főleg a szálkásító időszakban szinte teljes mértékben hiányoznak étrendjükből.
De hát ők nálam sokkal jobban tudják milyen étrendet alkalmazzanak fejlődésük érdekében, ezért nem nekik szántam a listát, hanem azoknak, akik szabadidő szinten fitnesselnek, ( ők vannak többségben), és szeretnének átalakulni, illetve egészséges életmódot folytatni.
Ehhez nyújtunk támpontot az étkezési alapfeltételek ismeretének tükrében; napi 6-7 étkezés, egyszerre kis adagok, délelőtt főleg a szénhidrát, aminó, fehérje turmix, délután főleg a fehérje, sok folyadék fogyasztása...stb.
Tovább a teljes cikkhez »

A kiindulási alap a fehérje bevitelünk legyen, 2,5-3,5 gramm testsúlykilógrammonkénti fogyasztást célozzunk. Elsődleges fehérjeforrásaink legyenek a csirke-, pulyka-, marhahús, halfélék, cottage-cheese, sovány-túró, sovány-sajtok, tojásfehérje, fehérjekoncenktrátumok.

Tovább a teljes cikkhez »

A fehérjék aminosavakból felépülő esszenciális tápanyagok (protein = elsődleges). A felnőtt emberi szervezet mintegy 9-11 kg fehérjét tartalmaz, melyből 46% a vázizomzatban, 18% a csontrendszerben, 9% a bőrben található, a vér hemoglobinja 7,5%-ot, a szérumfehérjék 2,5%-ot tesznek ki, a zsírszövet fehérjetartalma pedig 4%. Fehérjékre izom-építésen kívül a szív, és egyéb testszövetek felépítéséhez, működéséhez van szükség, de ugyancsak fontos alkotórészei a különböző enzimeknek, hormonoknak, valamint a szervezet védekezését biztosító immunanyagoknak. Elégtelen bevitel esetén romlik az ellenálló képesség, csökken az energiaszint, a testi-szellemi teljesítőképesség. Szervezetünk folyamatosan átalakul, lebomlik és újjáépül. A bőrünk például 15 naponta, míg az izomfehérjéink mintegy félévente születnek újjá. A különböző szövetek újraképződéséhez különböző mértékben van szüksége a szervezetnek táplálkozási fehérjére, az izomzat elöregedett, illetve elhasználódott sejteinek újraképzéséhez, egy teljes megújulási szakaszban (kb 180 nap) a szervezet teljes fehérjetartalmának közel 1,3-szorosa szükséges. A fogyasztandó mennyiségre vonatkozólag meglehetősen szélsőséges ajánlásokat találhatunk. Az egészséges felnőtt szervezetben naponta 275-300 g fehérje szintetizálódik, azonban egy nem sportoló átlagember napi fehérjeszükséglete a hivatalos ajánlások szerint mindössze 0,8 gramm testtömeg kilógrammonként.
Tovább a teljes cikkhez »

Zsírpárnák leépítését célzó diétás alapok

A fogyást kalória deficittel tudjuk elérni, ami egyszerűen annyit jelent, hogy a felhasznált energia nagyobb, mint a szervezetbe bejutatott energia mennyisége. Ez tény! Mondhat akárki akármit, lehet az étrendünk bármilyen speciálisan összeállított, ez az egyenlet akkor is fennáll! E nélkül nincs fogyás.
A kalória deficit elérését alapvetően két, vagy inkább kettő plusz egy úton támogathatjuk meg:
Tovább a teljes cikkhez »

A megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagok bevitele alapjaiban határozza meg izomzatunk fejlődését. A kapcsolat megértéséhez először az izomnövekedés folyamatát, mechanizmusát kell átlátnunk. Az izomnövekedés más néven hipertrófia elsődleges ingere a súlyzós edzés kiváltotta mechanikai feszülés, terhelés. Ez a fajta mechanikai inger, a sejt megnyúlása, torzulása révén mikro-sérülések kialakulását vonja maga után, mely beindít egy olyan újjáépítési folyamatot, melynek eredménye nagyobb izmokat jelent.

Tovább a teljes cikkhez »

A kazein a tejfehérje másik frakciója, mely a sajtgyártás során elválló szilárd részt adja. A tej két fehérjefrakciója a kazein és a tejsavó eltérő bioaktív peptideket, és így merőben más fizikai tulajdonságot hordoznak. A legnagyobb különbség az emésztési ráta illetve a felszívódás gyorsasága.

Tovább a teljes cikkhez »

A testépítő étrend alap köve a magas fehérjebevitel, sokan eltérő véleményen vannak a napi fehérjebevitelt illetően. Amerikai újságok hasábjain olvashatunk napi öt kiló csirkehúsról meg tíz tucat tojásról szóló históriákat.
Ezek az embertelen mennyiségek (ha valóban igazak), igencsak megterhelik az adott sportoló szervezetét. A fehérje emésztése, mint azt már előző cikkeinkben leírtuk energiaigényes folyamat, túlzott bevitele energiaszintünket csökkenti, mind a „mindennapi tevékenységek”, mind az edzés terén.
Tovább a teljes cikkhez »