Cikksorozatunk most következő részében a szteroidok egyik „nehézfiújáról” a Halotesztinről fogunk néhány gondolatot közölni.
A halotesztin másik neve fluoximesteron, az elnevezésből lehet következtetni arra, hogy e szteroid szerkezetében megtalálható a fluor, mégpedig a 9. szénatomhoz kötve. A halotesztin elnevezés pedig a fluor un. halogén elem mivoltára utal. Ez a szteroid is 17 alfa-alkalizált, ami ugyan megóvja a máj bontó hatásától, de igen csak mérgezővé teszi.

Ha ránézünk a halotesztin anbolikus/androgén arányára szintem már szürreális adatokat látunk: a szer 19x anabolikusabb, mint a tesztoszteron és 8,5x androgénebb. Ezek a számok azonban megtévesztőek, hiszen a halotesztin inkább az erőemelő atléták körében elterjedt és a nagy anabolikus tulajdonsága ellenére a tesztoszteron vegyületekkel nagyobb izomtömeg felépítése lehetséges.
Ez a szteroid nem okoz különösebb ösztrogénhez kötött melléhatást, tekintve, hogy a 11. szénatomhoz egy hidroxi csoportot kapcsoltak. A vízvisszatartás is ritka. A nagyon erős toxicitása miatt (egyes írások 5x mérgezőbbnek tartják az anabolnál) a dózist 40mg/nap alatt javasolt tartani.

A halotesztin használata során megemelkedik a hemetokrit (ez számos más szteroidra is igaz, de itt a hatás igen hangsúlyos), ez a hemoglobin vér koncentráció növekedésével is jár, mitöbb a vörösvérsejtek tömege is megnövekszik. Azokban a sportágakban tehát, ahol fontos a kiemelkedő oxigénfelvétel a halotesztin használata előfordulhat, habár mára inkább az EPO készítmények kerültek előtérbe (a halotesztin hatása is valószínűleg a sejtek EPO érzékenységével van kapcsolatban).
Sajnos a szer csökkenti a szabad T3 szintet, ami az anyagcsere lassulásához is vezethet, másfelől viszont androgén tulajdonsága fokozza a zsíroxidációt a mitokondriumban. Tanulmányok arról számolnak be, hogy a halotesztin csökkenti a tesztoszteron szintet, és hat mind az LH, mind GNRH szintézisre is.
A mellékhatások az erős hepatoxicitással függenek össze, hosszú távon májcirrhosis, hepetitisek és azok következményei, icterus stb. jelenhet meg. Az androgén hatások miatt hajhullás, aknék, agresszó fokozódása, magas vérnyomás jellemző. Testépítők inkább verseny előtt, a még élesebb fizikum elérése céljából és az edzésintenzitás növelésére használják. Meg kell még említeni, hogy a halotesztin rá igen csak jellemző bomlástermékekkel távozik a szervezetből és egy 10mg-s adag még a bevétel után 5 nappal is kimutatható a vizeletből. Az új tesztek pedig akár 2 hónappal a használat után is pozitív eredményt tudnak hozni. A halotesztin nem tartozik a „biztonságos” szteroidok közé, ezért aki használni kívánja többször is gondolja meg és vegye figyelembe a fent leírtakat.

A meszterolon egy szájon át szedhető androgén szteroid, melyet a Schering (német gyógyszeripari cég) dobott a piacra a 70-es évek végén Proviron néven.
Véleményem szerint a meszterolon használatát övezi a legtöbb félreértés az atléták körében: egyesek kúra közben használják, mások a kúra utáni levezetésnél.
Lássuk mik is a fő jellemzői ennek a vegyületnek!
A meszterolon aktivitási ideje 12 óra körül van, kimutatni 5-6 hétig tudják.
A meszterolon eredetileg az idősebb férfiak hangulat változásainak kezelésére használták (nem antidepreszáns, de egyes esetekben hatékonyan kezelheti az andropauza utáni állapotokat), ez a sportolók számára nem elsődleges szempont.
Ahhoz, hogy megértsük a meszterolon hatásait, pillantsunk a vegyület szerkezetére.

Tovább folytatjuk „kalandozásunkat” a tesztoszteron-észterek világában.
Az alábbi cikkünkben az egyik legelterjedtebb olaj bázisú injekcióról: a Sustanonról és az Omnadrenről közlünk némi információt.
Először is a sustanon elnevezés egy márkanév, mely egy „tesztoszteron észter koktélt” jelöl. A „koktél” megtalálható a piacon omnadren néven is, annyi különbséggel, hogy a legnagyobb koncentrációban megtalálható észter más a két injekcióban (sustanolt az Organon, az omnadrent a Jelfa gyártotta klasszikusan), aki tehát a két injekciót „kombinálja” , - szerencsés esetben - nagyjából ugyanazt a két szert használja.

A tesztoszteron észterek a leggyakrabban használt doppingszerek a testépítés világában.
A következő cikkünkben ennek a „családnak” egyik igen népszerű tagjáról, a tesztoszteron-enantátról fogunk némi információt közölni.
A tesztoszteron-enantát tulajdonképpen egy észterezett tesztoszteron, ami azt jelenti, hogy a tesztoszteron szteránvázában a 17. szénatomhoz hozzá kapcsolnak egy enantát gyököt.
Ez segít abban, hogy a hormon tovább maradjon aktív és lassabb legyen a lebontás.