Alábbi cikkünkben Magyarország elsőszámú gyilkosáról fogunk néhány szót ejteni: a szív és érrendszeri megbetegedésekről. Nézzük, hogyan tehetünk ez ellen életmódunkkal, ne hogy mi is ennek az igen gyakori betegségnek az áldozatává váljunk.
A szív- és érrendszerünk egészsége fontos faktor, hogy egészségünket hosszú ideig megőrizzük. Minden szervünk öregszik, ám ezek a változások 50 év fölött válnak szembetűnővé, ha valaki aktív életet él ez az idő jócskán kitolható. Az idő előre haladtával az erek és a szív rugalmassága csökken. Az erek rugalmatlansága gyakran a vérnyomás emelkedését is eredményezi. A természetes öregedés mellet egy másik tényező, az érfalra lerakódott zsírszerű anyagok is hozzá járulnak a keringési rendszer „elhasználódásához”.
Ilyen anyag a koleszterin is. A koleszterin nem oldódik vízben, ezért szállítása proteinekhez kötött. Ilyen proteinek az LDL és a HDL (5 fő csoport létezik, itt csak a 2 legfontosabbat említünk). Az LDL-t nevezi a köznyelv „rossz koleszterinnek” a HDL-t pedig „védő koleszterinnek”. Az elnevezések igen találóak, ugyan is az LDL könnyen oxidálódik, az oxidált LDL-t pedig nagyobb valószínűséggel kötik meg az érfal proteoglikánjai.
A HDL ezzel szemben képes koleszterint visszavenni a már lerakódott anyagból.
A lerakódást placknak nevezik, és ezek vastagsága határozza meg a betegség súlyosságát, továbbá hogy a plack mennyire hajlamos „leszakadni” az érfalról (instabil plack).
Vastag plack esetén a területre szállított vér nem lesz elegendő, az instabil plack esetleges leszakadása pedig embóliát okozhat.
Plackok bárhol a szervezetben kialakulhatnak: a szívkoszorú ereiben, agyban, végtagok vénáin (pl. mélyvénás artericlerosis).
A tünetek jellegükben nagyon hasonlók, melyek mind az elégtelen vérellátásra vezethetők vissza (a tünet együttest TIA rövidítéssel jelölik, mely az angol transient ischemic attack rövidítése): szívkoszorú erek esetén mellkasi fájdalom, szorító érzés, agyi erek esetén: zavartság, szédülés, látásromlás, végtagok esetén pedig zsibbadó tűszúrásszerű kiterjedt fájdalom.
A megnövekedett diasztólés vérnyomás utalhat plackra, a szervezetünkben így érdemes vérnyomásunkat az évek folyamán figyelemmel kísérni.
A rendszeres félévenkénti vérvétel is segít pontos képet kapni állapotunkról: 5 mmol/l érték alatt kívánatos maradni LDL esetében, 6,2 mml/l érték fölött már magas a rizikó a betegség kialakulására, HDL esetén némivel 1 mmol/l fölötti érték kívánatos.
Az LDL szintet gyógyszeresen is kezelni lehet, elsősorban sztatinkokkal (pl: atorvastatin, lovastatin, rosuvastatin) melyek gátolják a HMG-CoA reduktáz enzimet a májban, mely fontos szerepet játszik a koleszterin szintézisben.
A sport és az egészséges telített zsírokban és cukrokban szegény, ám rostokban és omega 3-omega 6 zsírsavakban gazdag étrend jelentősen csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát.

A WHO ajánlása heti 3x 30 perc kardiót és 2x30 perc súlyzós edzést tart szükségesnek a szóban forgó betegségek megelőzése érdekében.
A szteroidok többsége (androgének) sajnos az LDL szint növekedését és általában vele együtt a HDL szint csökkenését eredményezi, ezzel növelve a betegség kialakulásának kockázatát.

A tamoxifen és egyéb SERM-ek (és az ösztrogének) viszont segíthetnek a kívánatos lipidprofil elérésében, ám a szteroidhasználók jóval több androgént használnak, mint ahogy ezt könnyen korrigálni lehetne.

A legcélszerűbb megelőzni a problémát, ám ha valakinek már kialakult pl. szívkoszorúér szűkület, azt ma már az orvostudomány jó hatékonysággal tudja kezelni.
Két fő módszer a ballonos tágítás és az un. stentelés, melynek során a comb vagy a kéz egyik artériáján egy szonda segítségével a szív koszorúerekhez juttatnak egy fémháló-szerű csövet és ezzel tágítják a problémás érszakaszt.

A stentelt betegek általában ezután a vérrögképződését gátló gyógyszereket kapnak (un. antikoagulátumok pl aspirin, heparin), illetve béta-blokkolókat.
Fontos, hogy ilyen beavatkozás után sem késő elkezdeni sportolni, illetve folytatni a sportot, ugyanis kedvező hatást mutatnak az egészségi állapotra!
Figyelni kell azonban, hogy kerüljük a maximálishoz közeli terheléseket, és kerüljük súlyzós edzés közben a préselést (zárt gégefedővel történő kilégzés), gyakorlatok közben folyamatos legyen a légzésünk.
Érdekességként még meg lehet említeni, hogy kismennyiségű alkohol (pl. napi másfél deci vörösbor) segíthet a megelőzni a kóros állapotokat, továbbá a NO-fokozó termékek (főként azok, amelyek koffeint nem tartalmaznak) is jó hatással lehetnek.

A magas vérnyomás Magyarországon népbetegség. A kor előre haladtával nő a betegség kialakulásának esélye, de sajnos egyre gyakrabban találkoznak az orvosok fiatalabb betegekkel is. A magas vérnyomás betegséget több tényező alakítja ki, pontosabban mai tudásunk szerint nem nevezhetünk meg egy valamit kialakulásának okaként.
Az életmódunkkal azonban sokat tehetünk a magas vérnyomás kialakulása ellen illetve, ha már kialakult hatékonyan küzdhetünk ellene.
A szteroidhasználók is gyakran számolnak be magas vérnyomásról, akik ilyen panaszokkal küszködnek általában genetikailag is hajlamosabbak a magas vérnyomás kialakulására. Általában a használt adag egyenesen arányos a „vérnyomásemelő” hatással, illetve egyes szteroidok között is vannak különbségek (nagyáltalánosságban azt mondhatjuk, hogy az androgének erőteljesebben emelik a vérnyomást, de ez nem mindig igaz).

A vérnyomásemelő hatása az anabolikus szteroidoknak nem teljesen tisztázott.
Valószínű a szteroidok azon tulajdonságával függ össze, hogy nagy mennyiségben az egyes szteroidok képesek más szteroidok hatását kiváltani. A szteroid hormonok csoportjába tartozik az aldoszteron, melyet a mellékvese kéregállományában termel az emberi test (zona glomerulosa).
Ez a hormon felelős a vesék nátrium és víz visszatartásáért, hatására a nátrium és ezzel együtt a víz ürítése csökken.
Magas vérnyomásos betegek kezelésére több gyógyszer is rendelkezésre áll, de itt meg kell említeni, hogy a szteroid használók esetében ezek a gyógyszerek nem tudják kompenzálni, azoknak az igen nagy mennyiségben bevitt gyógyszereknek a hatását, melyeket egy átlagos (pl. heti 400mg tesztoszteron) kúrában a testépítők a szervezetükbe juttatnak.
Legelterjedtebbek a ACE-gátló szerek (pl: captopril) és a renin-antagonisták (pl: remikiren), ezek a szerek különböző lépéseiben avatkoznak be a szervezet víz és só háztartásának szabályozásba, de a fő problémát, a többlet szteroidot nem képesek elnyomni (normál androgén szintű embereknél, azonban igen hatékonyak).
Természetesen egyéni eltérések vannak, genetikai hajlamfüggő, hogy ki mennyire érzékeny, illetve vérnyomása milyen mértékben emelkedik meg. Aki szteroid használat mellet dönt, mindig kísérje figyelemmel vérnyomását és az adagok megválasztásánál ezt a tényezőt is vegye figyelembe.
Előző cikkünkben már említettük az LDL szint növekedését, ami szintén hozzájárul a vérnyomás emelkedéséhez az erek rugalmatlanná válása miatt.
Fontos tudni ezekről a rejtett veszélyekről, mivel sem a magas vérnyomás, sem az érszűkület kezdetben nem okoz figyelemreméltó panaszt, illetve ha okoz is, akkor kevesen figyelnek rá oda. Hosszú távon a magas vérnyomás az erek roncsolódását okozhatja. Legszembetűnőbb a szemen a „bevérzett szem”, ez később látásromláshoz vezethet.

A vesék működése is roncsolódhat a tartósan magas nyomásviszonyok miatt, és ez különböző abnormális termékek megjelenését eredményezheti a vizeletben (pl.: fehérje vizelés).
Az erek is sérülékenyebbé válnak, és megnő az agyvérzés és egyéb belső vérzések kockázata.
A korai tünetek igen általánosak: fejfájás, szédülés, vörös arcpír, nehéz légzés, szédülés (vertigo).
A már említett szem bevérzése, nyugodt körülmények között riasztó jel lehet!
Kúra alatt csökkentsük a Nátrium bevitelünket és fokozzuk Kálium bevitelünket, kerüljük a cigaretta és egyéb stimulánsok használatát (ezek mind emelik a vérnyomást).
Ne feledkezzünk meg kardió, illetve az aerob edzésről sem, hiszen az ilyen tevékenységek javítják az erek rugalmasságát.
Foglakozzunk a szteroidok ezen tulajdonságával is, és kövessük figyelemmel vérnyomásunkat ha szteroid használat mellett döntünk, sőt akkor is ha nem, mert fontos információt kaphatunk szervezetünk állapotáról..

Az androgén szteroidokról sokszor hallani, hogy használói agresszívabbá válnak, türelmi szintjük pedig lecsökken.
Gyakran tesznek említést az úgyneveztett „roid rage”-ről (szteroid düh), amit a szteroid használóknál jellemző viselkedés.
Ennél az állapotnál a szteroid használó valamilyen kellemetlen eseményre eltúlzott haraggal reagál, feszült idegi állapotban, nagyon alacsony az ingerküszöbe.

Szintem minden szteroid használó tisztában van azzal, hogy az androgén hormonok, mint amilyen a tesztoszteron és, annak származékai, hatással vannak a nemi működésre. A férfi és a női nemi működésben hasonló hormonok hatnak, de eltérő a szerepük és a mennyiségük. A férfi nemi működés az ivarérett kortól fogva az idős korig többé-kevésbé állandó szintet mutat, egyenletes a hormon (esetükben tesztoszteron) termelés. A hölgyek nemi működésére a ciklusosság (mentruációs ciklus) jellemző és náluk bonyolultabb a hormonális szabályozás.