Mostanában testépítők körében az egyik legdivatosabb szer. Természetesen csak ismertetjük, és nem ajánljuk, a döntést mindenki maga hozza meg.
A trenbolon egy 19-nortesztoszteron származék, csak úgy, mint a nandrolon (deca).
Itt is hiányzik a 19. szénatom, a 9-10 és a 11-12 szénatomok között pedig kettős kötést találunk.
Ezt a szert haszonállatoknál használták először (és használják ma is), mert hatására igen jelentősen javul a hús- és a tejhozam, sőt még az állatok étvágyát is növeli.
Legismertebb képviselői trembolon-acetát, trembolon-enantát, „tri-trenbolon” (British Dragon által gyártott trenbolone –észter „koktél”, ami trenbolon-acetátot, trenbolon-hexahidrobenzolkarbonátot és trenbolon-enantátot tartalmaz).

Az egyes trenbolonok aktivitási idejükben különböznek az acetáté 2-3 nap körül van (ezt a fajtát gyakrabban: naponta, 2 naponta szokták injektálni), míg a trenbolon enantát és hexahidrobenzolkarbonát kb. 8 napig aktív.
Használói nagyon nagyra becsülik a trenbolont, bár igen nehéz eredetit szerezni belőle. Nagyban elősegíti a nitrogén visszatartást és az egyéb tápanyagok hasznosulását.
Valószínű ezek eredményezik az erős anabolikus hatását, bár a konkrét folyamatok nem teljesen ismertek. Az azonban bizonyos, hogy a trenbolon használata nem jár fokozott víz visszatartással és szerkezetéből adódóan az aromatáz enzimhez is rosszul kötődik, így az ösztrogénképződés szinte nulla.
A vegyület 5x androgénebb és anabolikusabb, mint a tesztoszteron (AAR trenbolon= 500/500; AAR tesztoszteron=100/100).
A trenbolont valószínűleg az izomsejtek anabolikus mediátoraira kifejtett hatása teszi igen hatékony szerré. Hatására növekszik a sejt IGF-1 szintje, de a trenbolon több oldalról is „támad”.
Fokozza ugyanis a szatellitsejtek (az izom regenerációjáért felelős sejtjei) IGF-1 érzékenységét (receptor emisszió).
A vegyület nagyon erősen kötődik az androgén-receptorhoz, ez igen előnyös az izomtömeg növelés szempontjából, ám androgén-receptorok nem csak az izomsejteken vannak.
A mellékhatások egy része is, mint például a kopaszodás, zsíros bőr, szteroid-akne és egyes esetekben prosztata megnagyobbodás is a kiváló kötődés számlájára írhatók.
Nagyobb mennyiségben a trenbolon képes gátolni a kortisol aktivitást (katabolikus hormon), ezáltal az anabolikus hatás még erőteljesebb.
A kortizol (és egyéb glükokortikoidok) azonban szerepet játszanak az immunfolyamatok és vércukorszint alakításában, teljes elnyomásuk nem előnyös.
A legtöbb kutatást állatokkal végezték, de a használók is megnövekedett étvágyról számolnak be, ami tömegnövelés alatt igen jó pontnak számít.
Hasonlóan a nandralonhoz, a trenbolon is kötődik a progeszteron receptorokhoz (60%-os affintással a progeszteronhoz képest), ez az arra érzékeny atlétákban okozhat mellbimbó megnagyobbodást.
A megnövekedett prolaktin szint pedig „tejcsorgást” is előidézhet (bromocriptinnel lehet próbálkozni).
A leginkább szembetűnő mellékhatás a csökkent libidó és a „heresorvadás”, éppen ezért használata valamilyen tesztoszteronnal ajánlott, levezetésnél pedig HCG.
Tömegnövelés alatt mindenképp érdemes aromatizáló tesztoszteron származékot használni mellé, mivel ösztrogén jelenlétében a trenbolon úgy látszik nagyobb izomgyarapodást eredményez.
Szálkásítás alatt a winstrollal jó kombináció lehet eltérő hatásmechanizmusuk miatt (trenbolon: receptorhoz kötött, stanazolol: non-receptor hatások).
Néhány kutatás a T3 szint csökkenésről ír, néhány atléta pedig fokozott köhögésről és rövidebb-szaporább légvételről számol be (broncho-spaszticitás).
A testépítők nagyra becsülik, ám használata fokozott körültekintést igényel, a szeroidok hosszú távú használata bizonyítottan káros a keringési rendszerre, a központi idegrendszeri hatások még nem teljesen feltártak.