A Pinitol néhány zöldségfélében található meg, pl. a szójababban, vagy a mandulafenyőben és más növényekben, mely természetes körülmények között az egyik alkotórészük.
A Pinitol képes a vizsgálatok alapján, a vércukorszintet csökkenteni, és a test creatin visszatartásán javítani, mely a cukorbetegek előnyére válik, a sportolók számára pedig az izomtömegnövelő, ergogén funkciója érdekes.
Mint az új hatóanyagok felfedezésekor már megszokottá vált, némely tanulmány az egekig dícséri ezt a „csodaszert”, némely kutató pedig mint hatástalan anyagot írja le tanulmányaiban.
A következő, objektív összefoglalásban átnézzük, hogy mit is tudunk a Pinitol-ról. Ne várjunk csodákat tőle, de mindenképpen figyelemreméltó hatákonysággal rendelkező anyagról van szó (cukorbetegek esetében, és sportolóknál, akiknek szabályozni kell a szénhidrát bevitelüket – tehát fogyni szeretnének).
A következőkben, a Pinitol minden ergogén előnyös tulajdonságát leírjuk, melyből niylvánvalóvá válik, hogy a cukorbetegek számára igen fontos, új anyagról van szó.
Mindenek előtt, meg kell értenünk, hogy az inzulin miért fontos a szervezetben:
Az inzulin anabolikus (izomzatnövelő) hormon (anabolikusabb mint a tesztoszteron!), , mely a tápanyagokkal ellátja és szállítja a (izom-) sejteket, és a fehérjék szervezeten belüli szintézisét ösztönzi.
A sportolók a vérükben lévő magas inzulin-szintről általában, 100 g dextróz vagy maltodextrin fogyasztásával gondoskodnak (sokszor naponta többször – mely miatt a testen a zsírraktározás elindulhat, illetve ez az állapot elősegíti a cukorbetegség kialakulását) , vagy pedig inzulin-injekciók beadásával, mely illegális és sokkal veszélyesebb, mint a sok szénhidrát fogyasztása.
A Pinitol nem hoz létre, vagy nem termeltet inzulint a szervezetben, hanem hasonlóan működik a tápanyagok szállítását illetően (glukóz, creatin, aminók ...) a sejtekhez, mint az inzulin.
A pontos hatásmechanizmusa még nem teljesen tisztázott (de a gyakorlatban működött, csak nem tudjuk pontosan hogyan éri el hatását. Mikor az inzulin (izoml-) sejtek receptoraihoz kötődik, fofatidilinositol-fioszfát keletkezik, melyet a sejt felismer, és a foszfatidillinositol-3-kináz (PI3K), és a fehérje kináz B (PKB) aktíválódásakor, a tápanyagok szállítódása a sejtbe felerősödik.
A D-Pinitol és az abból, a szervezeten belül képződő D-chiroinositol nagyon hasonló kémiailag a fent megnevezett fofatidilinositol-foszfáthoz, mely a fent leírt mechanizmus szerint juttat tápanyagokat a sejtekbe. A D-Pinitol hatásához többlet inzulin nem kell! Egyszerűen a sejt egy jelet küld, melyet az kötődő D-Pinitol érzékelésekor bocsájt ki, és melyet úgy érzékel mintha inzulin lenne.
Az inzulin akkor kerül a véráramba nagyobb mennyiségben– azért, hogy erősítse a tápanyagok beáramlását a sejtekbe – mikor, nagy mennyiségű (100 g), magas glikémiás szénhidrátok vagy inzulin injekció jut a szervezetbe (mely a cukorbetegek esetében történhet normál körülmények között), melyből mindkét eset, sem az egészséges, sem a cukorbetegek számára nem egy ideális állapot.
A Pinitol erősíti ezt a sejthez szállító-hatást, de már napi 500 mg bevételével, és a Pinitol egyáltalán nem káros anyag! (Ázsiában a szójafogyasztás miatt, az emberek többsége napi 1000 mg-nyi Pinitolt fogyaszt!).
A fent leírt információk miatt, a Pinitol a túlsúlyos II típusú cukorbetegek esetében nem tud működni. Az ilyen betegekben az említett jelző-rendszer, mely nomrál esetben, egészséges emberekben az inzulin vagy a Pinitol által kapcsol be, a II tipusú betegeknél, már tönkrement.
A hatásmechanizmusa miatt, azonban tisztáznunk kell (mely újabb tanulmányokban bukkant fel), hogy a Pinitol különösen jól működik:
-ha túl kevés inzulin van a véráramban,
-vagy hipoinzulogén I típusú cukorbetegekben és/vagy egészséges emberekben, megfelelő körülmények között (tehát nem nagyon elhízott személyekben), nem túl sok magas glikémiás szénhidrát folyamatos fogyasztásakor
és ekkor, a Pinitol teljes, anabolikus inzulin hatása érezhető lesz.
Az emberben, akiknél a szénhidrát fogyasztás viszonylag magas, ott a Pinitol nem igazán működik, vagy akiknél a szénhidrát fogyasztás szintén magas, ott az inzuiln szint már eleve optimálisan sok, a Pinitolnak többlet hatása nem lesz.
Ugyanakkor szintén le kell fektetnünk a tényt a fenti hatásmechanizmusával kapcsolatban, hogy az izulin és a Pinitol nem működnek szinergizmusban egymással (nem erősítik egymás hatását), hanem még konkurálnak (versenyeznek) is (egy kísérlet meg is erősítette, hogy az inzulin hatása a Pinitol miatt le is csökkent) egymással. Mindkét anyag ugyanazt az enzim-rendszert hazsnálja fel, és meríti is ki azokat. Ezt azt jelenti a sport-gyakorlatban, hogy ha egy atléta 100 g dextrózt vesz be, a creatin és aminosav adagjával együtt, és a maximális inzulogén-anabol tápanyag szállítást szeretné elérni az izom-sejtjeibe ezzel, akkor vegyen még be Pinitol-t is. Nem éppen ellenkezőleg! Ha Pinitol-t vesz be, és nem a 100 g szénhidrátot, akkor már ezzel elérte a maximális tápanyag szállítódást a sejtekbe.
Az iménti fejtegetések kapcsán is látnunk kell, hogy a Pinitol a normálisnál nagyobb izomnövekedést nem képes elérni az izmokban.
AZONBAN A PINITOL KÉPES NAGYON HATÉKONYAN ELÉRNI, HOGY A MAXIMÁLIS TERMÉSZETES IZOMNÖVEKEDÉST ÉRJE EL A LEHETŐ LEGKEVESEBB TESTZSíR FELHALMOZÓDÁS NÉLKÜL!!!!!!
Ezzel az anyaggal, Ön képes a zsírképző, nagy mennyiségű szénhidrátokat elhagyni, ahhoz, hogy egy maximális inzulin reakciót váltson ki szervezetében, mert ehhez Önnek elég lesz kalóriamentes Pinitol-t fogyasztania!
Amit még meg kell említenünk, a nagy tömeget építő erőemelők vagy testépítők szempotjából fontos - ők a sok étkezés és nagy mennyiségű szénhidrát bevitel mellett is szárazak akarnak maradni.
Az ilyen sportolók, jóllehet nem cukorbetegek, de a magas szénhidrát fogyasztásuk miatt túl kevés inzulin termelődik a szervezetükben, mely miatt kevés izomzat épülhet fel, viszont a testzsír százalékuk növekszik. Az ilyen esetekben a Pinitol a legjobb hatását tudja kifejteni, és a Pinitol jelentheti a megoldást. (de ehhez, még klinikai vizsgálatok is szükségesek, valamint a gyakorlati felhasználás kidolgozása).
Különben a magas anabol-építő hatását a fehérje-szénhidrát-vitamin-ásványianyag-formula a "Createston" nagymértékben a Pinitol tartalmának is köszönheti. Ez az all-in-one-formula csak 25 g szénhidrátot tartalmaz, de maximális inzulogén-anabol tápanyag szállítódást idéz elő az izomsejtekhez, melyet a hozzáadott Pinitol fejt ki, a szénhidrát-fehérje keverék része pedig tovább indukálja (kisebb mértékben) az inzulogén hatást, mellyel a lehető legnagyobb építőanyag szállítódás keletkezik az izomsejtekhez.
Világos, hogy a Createston-hatást a pinitol tartalmú „Anabolic Juice“ még jobban fel tudja erősíteni (a Createston pillanatnyilag kevesebb Pinitol-t tartalmaz, a benne lévő 25 g szénhidrát és 35 g fehérje miatt, mely elegendő a maximális elérhető tápanyag szállítódáshoz). Ez azonban mégcsak egy vélemény, és nekünk kötelességünk a gyakorlatban tapasztalt helyes módozatokat sportolóinkkal megosztani, a Createston és az Anabolic Juice működésével kapcsolatban.
Végezetül még valami a szénhidrátokról…
A szénhidrátok tápanyagok (energia szállítók) és azok inzulogén hatása tulajdonképpen mellékes (az izomzatépítő hatásuk persze óhajtott hatás – a zsírépítő tulajdonságuk azonban már nem).
A szénhidrátok, köszönhetően a Pinitol-nak elméletileg, már nem is annyira fontosak, és nem szükségesebbek, mint az aminosavak, a creatin stb., melyeket az izomsejtekbe kell jutattanunk (melyek szintén képesek anabol-inzulogén reakciót kiváltani), azonban a szénhidrátok az energiaszállítók a regenerációhoz, az agyi funkciókhoz nélkülözhetetlenek, az ATP építéséhez, enzimek, hormonok stb építéséhez mint alapanyag muszáj a testünkbe juttatni.
Ezért butaság azt hinni, hogy minden szénhidrát a Pinitol-al helyettesíthető lesz, mert a Pinitol nem juttat energiát a szervezet számára, és energia nélkül sok testi funkció képtelen normálisan működni.
FONTOS TUDNIA, HOGY A MEGFELELŐ SZÉNHIDRÁT FOGYASZTÁS, MINT TÁPANYAGFORRÁS NÉLKÜLÖZHETETLEN A TEST SZÁMÁRA, AZONBAN A MAGAS SZÉNHIDRÁT BEVITEL, NAPI TÖBB ALKALOMMAL, AZÉRT, HOGY INZULOGÉN-ANABOL REAKCIÓKAT VÁLTSON KI SZERVEZETÉBŐL – E CÉLBÓL A PINITOL JOBB, EGÉSZSÉGESEBB ÉS ESÉLYE SINCS ARRA, HOGY ÖN ELHíZZON ÁLTALA!
Referenciák:
Rasmussen, C., et al. Influence of D-pinitol on whole body creatine retention. Abstract 1147. Annual Conference of the American College of Sports Medicine (ACSM). Baltimore, USA, 2001.
D-pinitol mimics insulin for glucose uptake. HealthyBuzz. 5(2), 2002.
Andrich, V. Supplement support to get ripped and ready for summer. Muscle Media. 89:72-82, 2001.
Narayanan, C. R., et al. Pinitol- A new anti-diabetic compound from the leaves of Bougainvillaea. Current Science. 56(3):139-141, 1987.
Fonteles, M. C., et al. Antihyperglycemic effects of 3-O-methyl-D-chiro-inositol and D-chiro-inositol associated with manganese in streptozotocin diabetic rats. Horm Metab Res. 32(4):129-132, 2000.
Bates, S. H., et al. Insulin-like effect of pinitol. British Journal of Pharmacology. 130:1944-1948, 2000.
Russell Scott, MBChB, Phd; Jinny Willis, BscHons, PhD Lipid & Diabetes Research Group Christchurch Hospital New Zealand, Safety and Efficacy Assessment of Oral Pinitol in Diet Treated Diabetic Subjects
Ajuah Davis, MD; Mark Christianssen, MD; Jefferey Horwitz, PhD; Samuel Klein, MD; Marc Hellerstein, MD, PhD; Richard Ostlund, MD, Effect of Pinitol Treatment on Insulin Action in Subjects with Insulin Resistance
Results of an unpublished study performed in Korea by Dr. Jung-in Kim, Effect of Pinitol Administration on Type II Diabetics
Dr. Raymond S. Ochs, Associate Professor of Pharmaceutical Sciences, St. John's University The Effect of Pinitol on the Key Aspects of Carbohydrate Metabolism in Isolated Muscle Tissue and Its Interaction with Insulin.
Sarah H. Bates, Robert B. Jones & Clifford J, The Insulin-like Effect of Pinitol
Bailey Romero G, Luttrell L, Rogol A, Zeller K, Hewlett E, Larner J: Phosphatidylinositol-Glycan Anchors of Membrane Proteins: Potential Precursors of Insulin Mediators. Science 240:509-511, 1988
Kelly KL, Mato JM, Merida I, Jarrett L: Glucose transport and antilipolysis are differentially regulated by the polar head group of an insulin-sensitive glycophospholipid. Proc Natl Acad Sci 84:6404-6407, 1987
Huang LC, Fonteles MC, Houston DB, Zhang C, Larner L: Acute Glycogenic and Hypoglycemic Effects of Two Inositol Phosphoglycan Insulin Mediators in Normal and Streptozotocin-Diabetic Rats in Vivo. Endocrinology 132:652-657, 1993
Larner J, Huang LC, Schwartz CF, Oswald AS, Shen T-Y, Kinter M, Tang G, Zeller K: Rat Liver Insulin Mediator Which Stimulates Pyruvate Dehydrogenase Phosphatase Contains Galactosamine and d-Chiroinositol. Biochem Biophys Res Comm 151:1416-1426, 1988
Mato JM, Kelly KL, Abler A, Jarrett L, Corkey BE, Cashel JA, Zopf D: Partial structure of an insulin-sensitive glycophospholipid. Biochem Biophys Res Comm 146:764-770, 1987
Asplin I, Galasko G, Larner J: chiro-Inositol deficiency and insulin resistance: A comparison of the chiro-inositol- and the myo-inositol-containing insulin mediators isolated from urine, hemodialysate, and muscle of control and type II diabetic subjects. Proc Natl Acad Sci 90:5924-5928, 1993
Fonteles MC, Huang LC, Larner J: Infusion of pH 2.0 d-chiro-inositol glycan insulin putative mediator normalizes plasma glucose in streptozotocin diabetic rats at a dose equivalent to insulin without inducing hypoglycaemia. Diabetologia 39:731-734 1996
Ortmeyer HK, Huang LC, Zhang L, Hansen BC, Larner J: Acute Effects of d-Chiroinositol Administration in Streptozotocin-Diabetic Rats, Normal Rats Given a Glucose Load, and Spontaneously Insulin-Resistant Rhesus Monkeys. Endocrinology 132:646-651, 1993
Reaven GM: Role of Insulin Resistance in Human Disease. Diabetes 37:1595-1607, 1988
Kahn CR: Etiology and Pathogenesis of Type II Diabetes Mellitus and Related Disorders. In Principles and Practice of Endocrinology and Metabolism. 2nd ed. Becker KL, Ed. Philadelphia, PA, J.B. Lippincott, 1995, p. 1210-1216
Garvey WT, Birnbaum MJ: Cellular insulin action and insulin resistance. Baillière's Clin Endo Metab 7:785-873, 1993
Ostlund Jr RE, McGill JB, Herskowitz I, Kipnis DM, Santiago JV, Sherman WR: d-chiro-Inositol metabolism in diabetes mellitus. Proc Natl Acad Sci 90:9988-9992, 1993
Ostlund Jr RE, Sherman WR: Measurement of D-chiro-Inositol in Clinical Studies. Diabetes Care 18:1074-1075, 1995
Kennington AS, Hill CR, Craig J, Bogardus C, Raz I, Ortmeyer HK, Hansen BC, Romero G, Larner J: Low Urinary chiro-Inositol Excretion in Non-Insulin-Dependent Diabetes Mellitus. N Engl J Med 323: 373-378, 1990
Ostlund Jr RE, Seemayer R, Gupta S, Kimmel R, Ostlund EL, Sherman WR: A Stereospecific myo-Inositol/d-chiro-Inositol Transporter in HepG2 Liver Cells. J Biol Chem 271:10073-10078, 1996
Carr BR: Disorders of the Ovaries and Female Reproductive Tract. In Williams Textbook of Endocrinology. 9th ed. Wilson JD, Foster DW, Kronenberg HM, Larsen PR, Eds. Philadelphia, PA, W.B. Saunders, 1998, p. 751-817
Goudas VT, Dumesic DA: Polycystic Ovary Syndrome. Endocrinology and Metabolism Clinics of North America. 26:893-91, 1997
Nestler JE, Jakubowicz DJ, Reamer P, Gunn RD, Allan G: Ovulatory and Metabolic Effects of d-chiro-Inositol in the Polycystic Ovary Syndrome. N Engl J Med. 340:1314-1320, 1999
Pak Y, Huang LC, Lilley KJ, Larner J: In vivo Conversion of [3H] Myoinositol to [3H] Chiroinositol in Rat Tissues. J Biol Chem 267:16904-16910, 1992
Phillips DV, Dougherty DE, Smith AE: Cyclitols in soybean. J Agric Food Chem 30:456-458, 1982
Wayne W. Campbell3, Mark D. Haub*, James D. Fluckey , Richard E. Ostlund, Jr**, John P. Thyfault , Hannah Morse-Carrithers , Matthew W. Hulver and Zonda K. Birge, Pinitol Supplementation Does Not Affect Insulin-Mediated Glucose Metabolism and Muscle Insulin Receptor Content and Phosphorylation in Older Humans 1,2
