A növekedési hormon hatására fokozódik a nitrogén retenció, a fehérjék beépítése, és ezzel együtt a növekedés. A zsírokat mobilizálja a raktárakból, és ezzel kompenzálja, az egyéb energia források (szénhidrátok, aminosavak) oxidációját. A növekedési hormon gátolja a cukor felhasználását a szövetekben, így hiperglikaemiát válthat ki. Túladagolásával diabetest lehet előidézni. Túladagolása az izom növekedés mellett, belső szervi növekedést (szív, lép, máj, stb.) okozhat. Hosszan tartó alkalmazása, túladagolás mellett, andromegáliás tüneteket (orrnövekedés, fülnövekedés, könyék csont növekedés, állkapocscsont növekedés) okozhat. Adagolása minimum 8-10 hetes alkalmazás során van mérhető hatása. Alkalmazása csak orvosi ellenőrzés mellett ajánlható.

A növekedési hormonnal kapcsolatban sok tévhit terjedt el a kezdő testépítők körében. A „növi” egy minden problémát megoldó csodaszer, használója különösebb erőfeszítés nélkül, automatikusan nő, definiálódik, kiküszöböli a genetikai problémákat, egyetlen probléma az ára. Vagyis ha van pénzed „növire”, biztos helyed lesz az élvonalban. Ez a tévhit. És nézzük, mi az igazság.

Az élsportban sportolók óriási megterhelésnek vannak kitéve nap mint nap, ahhoz, hogy az elvárt eredményeket teljesíteni tudják (vagy fölülmúlják) emberfeletti teljesítményt kell leadniuk! A regenerálódás felgyorsítás és az izomtömeg növelés érdekében széles körben alkalmazzák a növekedési hormont rendkívül jó anabolikus hatása miatt. Több néven is megtalálhatjuk: Növekedési hormon, Somatotropin, HGH (Human Growth Hormone), GH.

Az emberi szervezetben a Növekedési Hormont az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik (ez az agyalapján, az ékcsont török nyeregében található, mogyoró nagyságú, 0,5 gramm tömegű szerv). A növekedési hormont termelő sejtek a hátulsó lebeny, mint egy felét teszik ki a bennük tárolt növekedési hormon emberben 5-10mg/mirigy. A előállított hormon nem heterogén, tehát kémiailag nem egységes, különböző molekuláris formában fordul elő. Az alap hormon (GH1) egy egyláncú 191 aminosavból álló polipeptid.

A Gh szint nem állandó a szervezetben, hanem epizodikus a termelést az agyalapi mirigy fölött elhelyezkedő hypothalmus magvai kontrolálják (hormonjaik közül főként GHRH és Somatatin). Az edzés [kb. 70%-os terhelésnél nagyobb] hatására emelkedik a Gh szint, ha még proteint is kap a szervezet a hatás még erőteljesebb, főleg az arginin és az ornitin segíti a növekedési hormon képzést. Alvás közben is emelkedik a GH szint főleg a „lassú hullámú”- nak nevezett alvási szakaszban a legnagyobb a kibocsátás (a „REM” szakaszban a lökés kimarad).A GH szorosan „együttműködik” a szomatomedinekek (növekedést segítő faktorok:IGF1,IGF2,vitronectin) A vércukor szint is befolyásolja a hormon termelését az alacsony vércukorszint fokozza, míg a magas gátolja a szekréciót (kibocsátást).
A glükokortikoidok és az ösztrogénekről is úgy számolnak be, hogy gátolják a Gh kibocsátást.
A GH az egyes szervek illetve szervrendszerek és szervrendszerek tömegének (pl. vázizomzat), továbbá a csontok hosszméretének meghatározója. Gyorsítja a fehérjeszintézist és elősegíti a pozitív nitrogén egyensúlyt (felépítő folyamatok kerülnek túlsúlyba). Gátolja a szénhidrátok bontását, elősegíti a glikogén épülését, de a vércukorszintet emeli, ezzel magyarázható, hogy ha valaki hosszú ideig Gh-t használ annál kialakulhat a kettes típusú cukorbetegség az állandóan magas vércukorszint miatt.
Elősegíti a zsírégetést, de csak ha a bevitt kalória mennyiség kevesebb, mint a felhasznált! A növekedés ugyan kalória többletet igényel (gyorsul az anyagcsere) és a Gh használat „megvédi” az izomszövetet, de tévhit, hogy „diéta nélkül szálkásít”. Hatására erősödik az immunrendszer, használója kevésbé lesz fogékony betegségekre. Amerikában idős film színészek, politikusok is használják, természetesen a terápiás kereteken belül, fiatalító hatása miatt.

A Gh előnye az androgénekkel szemben, hogy nem okoz férfiasodást, használata nem jár jelentős víz visszatartással, erős anabolikus hatása van és nem hat az ivarmirigyekre. Felelőtlen használata azonban súlyos következményekkel járhat, a nem megfelelő használat visszafordíthatatlan változásokat okoz a szervezetben.
A növekedési hormon nem csak a vázizomrendszerre hat! Felnőttkorban a csontok fejlődése ugyan befejeződött (a Gh az epifízis porcokra hat), de vannak olyan, többnyire porcos részek melyek magas növekedéshormon szintre tovább nőnek, ilyen az orr, a fülkagyló, a kéz és lábfej és a nyelv (ezt a kórképet hívják Acromegáliának ami „csúcs nagyobbodást” jelent görögül).

A zsigerek is megnagyobbodhatnak: a gyomor simaizom szövete, a bélnyálkahártya (rosszabb anyag felvétel). A szív fal megnagyobbodás is komoly kockázattal jár, mert a megvastagodott szív veszít rugalmasságából (az előfeszített szív jobban össze tud húzódni, mint az előfeszítetlen, ez olyan mintha vennénk egy rugót, amit ha előbb széthúzunk utána, könnyebben nyomódik össze mintha „előfeszítés nélkül” nyomjuk össze, a szívben az előfeszülést a beáramló vér váltja ki ) nagyobb munkát kell végeznie, márpedig a vérellátottság mértéke csak ritkán követi a megnövekedett igénybevételt.
Abban az estben, ha a használónak rosszindulatú daganata van a daganat nagyobb ütemben nő (a daganat sejtek amúgy is „kontrolálatlanabbak”, mint az egészséges sejtek), tehát aki a használat mellet dönt mindig vizsgáltassa ki magát!
Leggyakoribb formái:
Nutropin Genetech fejlesztés. Protein szintézissel állítják elő.
Genotropin Genetech fejlesztés. Amerikában a Pharmacia forgalmazza, Európában a Pierrel és Japánban a Sumitomo. Protein szintézissel állítják elő.
Humotrope Amerikában állítják elő és kapható, Európában az Eli Lilly forgalmazza. Protein szintézissel állítják elő.
Saizen Svájban a Serono fejlesztette ki. Amerikában és Európában is kapható. Egérsejt technológiával állítják elő.
Serostim Szintén a Serono fejlesztette ki. Amerikában kapható. Egérsejt technológiával állítják elő.
Zorbtive Szintén Serono fejlesztés. Amerikában kapható. Egérsejt technológiával állítják elő.
Norditropin Egy dán gyógyszerészeti cég a Novo Nordisk fejlesztése. Amerikában és Európában is kapható a Novo Nordisken keresztül, Japánban a Yamanouchi forgalmazza. Protein szintézissel állítják elő.
Jintropin A GeneScience Gyógyszerészeti cég gyártja és forgalmazza. Ez volt az első 191 aminósav sort tartalmazó HGH Kínában. GenSci egy kínai alapokon fekvő gyógyszerészeti cég. Protein szintézissel állítják elő.
Zomacton Ferring Gyógyszerészeti cég fejlesztése. Világszerte kapható. Protein szintézissel állítják elő.
Ansomone: Gyártja és forgalmazza az Anhiu Anke Biotechnológia. Független kutatók a tesztek során kimutatták, hogy az Ansomone egy jó minőségű HGH. Bár a beépülési test technológiával előállított HGH nem azonos az emberi GH-val.
Tev-tropin: TEVA Gyógyszerészeti cég fejlesztése. Amerikában kapható. Beépülési test technológiával állítják elő.
Fitropin: A Kexing gyártja és forgalmazza, mely egy kínai gyógyszerészeti vállalat. Mivel a GeneScience Gyógyszerészeti vállalat és Kft.-é tulajdonában van a szabadalom, hogy HGH-t protein szintézissel gyártsanak Kínában, így a Kexing nem tudja olyan tisztán és hatékonyan előállítani saját termékét.
Ennek a szernek az alkalmazása is csak szigorú orvosi felügyelet mellet ajánlott!

Azok a sportolók, akik állóképességi munkát végeznek megfelelő izomzat mellet jó oxigénfelvétellel, és keringési rendszerrel kell rendelkezniük.
Az emberi szervezet oxigén szállító molekulája a Hemoglobin (egy 4 globuláris fehérje alegységből és egy HEM nevű vastartalmú porfirin vázas részből álló molekula).
A hemoglobint a vörösvértestek tartalmazzák (a tömegük 32-34%-át teszi ki).
A vörösvértestek mag és sejt szervecske nélküli un. "bioaktív korongok” (a szakirodalomban gyakran „piskóta” alakot említenek).
Normális esetben a vörösvérsejt szám férfiakban 4,5-5,9 millió/mikroliter, nőkben 4,0-5,6 millió/mikroliter a vérben.
Ha emelkedik ez a szám (a normál tartományon belül), akkor nagyobb mennyiségű oxigén tud a vázizmokhoz jutni úgy, hogy az atléta jobban fogja bírni ugyanazon terhelésnél az elvégzett munkát. Tehát az EPO segítségével az atléta kevésbé fárad, nagyobb terhelés után gyorsabban regenerálódik, intenzívebben képes edzeni.

A vörösvértestek a vörös csontvelőben képződik. A vörösvértestképzés késői szakaszában vesz részt az erytropoietin, ez egy specifikus citokin (növekedési faktor). Az ötlet, hogy a vörösvértestek fejlődését egy hormon szabályozza, először 1906-ban Paul Carnot, és asszisztense DeFlandre fejében született meg. Nyulakon való kísérletezés után arra jutottak, hogy létezik egy vegyület, ami a vörösvérsejt fejlődésében szerepet játszik, amit ők hemopoietinnek neveztek. Tiszta formában 1977-ben Goldwassernek és Kungnak sikerült előállítania 10 ml-t a vegyületből .
Szerkezetét tekintve szénhidrátot tartalmazó protein (glükoprotein), melyet 90-85%-ban a vese kéregállománya termel (peritubulástis fibroblaszt sejtek), a fennmaradó 10-15%-ot a máj állítja elő.
A normál erytropoietin képzésre a vese szöveteinek oxigén ellátottságára van közvetlen hatással.
Ha sok az oxigén, szintézisgátlás alá kerül, ha azonban kevés beindul a szintézis.
Ezen alapul a sportolók magaslati edzőtáboroztatásának elve is: magasan a tengerszint fölött az oxigénnyomás (tenzió) kisebb, a vörösvértest készlet nem képes elegendő oxigént szállítani, a vese oxigén hiányos állapotot észlel és EPO-t termel, ez pedig a vörösvértestszám emelkedéséhez vezet.

Visszatérve a tengerszintre a szervezet néhány hétig még megtartja kiváló oxigén felvevő képességét.
A vörösvértestképzéshez azonban nélkülözhetetlenek a jó minőségű fehérjék (elsősorban vörös húsok) a folsav, a B12, és a vas!
Azonban ha sportoló nem tölthet hosszabb időt magaslati edzőtáborban, (anyagi támogatás hiánya, túl hosszú verseny időszak), akkor teljesítménye magtartása (vagy fokozása) érdekében szoktak EPO-t használni.
EPO esetében a normál tartomány 4 és 24 mU/ml vérben.
A túlzott EPO bevitel azonban veszélyeket rejt magában! A laboratóriumi diagnosztikában használnak egy mérőszámot, ami megadja a vérben lévő szilárd, ún. alakos elemek %-os arányát (fehérvérsejtek, vérlemezkék, vörösvértestek ), ezt hematokrit értéknek nevezzük. Kezelhető úgy, mint a vér sűrűségét jellemző szám, normál értéke férfiakban 45-51%, nőkben 37-48%.
EPO adagolásával a hematokrit érték is nő, a „sűrűbb” vért pumpálása nagyobb munkát követel a szívtől, ami szívproblémákat okozhat.
Továbbá a sűrűbb vérben megnő a trombusok (vérrögök) kialakulásának kockázata, ami érelzáródást okozhat (pl. tödő embólia, stroke)
Legelterjedtebb fajták : [név (gyártó)]:
Epogen (Amgen)
Betapoietin (CinnaGen és Zahravi)
Epoetin vagy Eprex (NeoRecormon)
Darbepoetin (Aranesp)
A szer alkalmazása szigorú orvosi felügyeletet igényel!

A növekedési hormonról már esett szó előző cikkeinkben, de a HGH hatása szorosan összefonódik egy a proinzulin (inzulin előanyaga) szerkezetéhez nagyon hasonló vegyülettel, az IGF el, pontosabban az IGF-1 el (régi nevén szomatomedin C). Egy másik fajtája az IGF-2, de HGH és az IGF-2 szintek között nincs kimutatható összefüggés, míg az IGF-1 szint növekedését a HGH idézi elő.

Az IGF-1 70 aminosavból álló egyszálú molekula 3 diszulfid híddal. Az IGF az Insulin-like growth factor (inzulinszerű növekedési faktor) rövidítése, ugyanis képes hozzákötődni az inzulin receptorokhoz, de az affinitása („kötődési hajlandóság”) lényegesen kisebb, mint az inzulinnak. Inzulinszerű aktivitását főként laboratóriumokban sejtenyészeteken vizsgálták, ezeken erőteljesebben mutatkozott az inzulinszerű hatás.
Az emberi szervezetben azonban ez a hatás nem olyan jelentős, ez azzal magyarázható, hogy a vérben keringő IGF-1 98% egy transzport fehérjéhez van kötve, ami megakadályozza, hogy „csak úgy” kilépjen az érpályából.
A vérben keringő IGF-1 és IGF-2 a májból származik. Elősegíti a sejtek osztódását (anabolikus hatás), fokozza a fehérje szintézist, sejt növekedést, továbbá gátolja a sejtek elhalását (apoptózis). A szervezet szinte mindegyik sejtje reagál az IGF-re, különösképpen az izom (mind, a váz, a sima és a szív), porc, a máj, a vese, az idegek, a bőr és a tüdő sejtjei.
Normális értéke a plazmában 10-1000 ng/ml, a széles tartományból arra lehet következtetni, hogy sok minden befolyásolja az értéket ilyenek: életkor (az IGF-nek döntő szerepe van a pubertás-kori fejlődésben), nem, edzettség, genetikai sajátosságok, tápláltsági állapot.
A vérbeli érték azonban nem mutat olyan nagy kilengéseket az egyes alanyoknál, mint a növekedési hormon.
Érdekességként meg lehet említeni, hogy a máj egyes endokrin sejtjein kívül más sejtek is termelek IGF-et, de az itt termelt vegyület nem jut be a vérbe, hanem a környező sejtekre hat (parakrin hatás),vagy a sejt önmagát moderálja vele (autokrin hatás).
Ezek a hatások főleg a sejtciklusban játszanak szerepet.
A sportéletben a vázizmokra kifejtett pozitív hatása miatt alkalmazzák.
Egy tanulmány az IGF injekció hatását vizsgálta többféle izomrostban.
A kutatók azt tapasztalták, hogy az IGF-1 átlagosan 15%-os izomnövekedést és 14%-os erőbéli fejlődést váltott ki fiatal felnőtt egerekben.
Az IGF szintén segített az öregedés okozta izomváltozások meggátolása terén idős egerek esetében, 27%-kal voltak jobb erőnlétben ezek az egerek, mint megegyező korú társaik.
Az izomtömeg, és az izomrostok tulajdonságai a fiatal, kifejlett társaikkal voltak egyenértékűek.
A kutatók megállapították, hogy a hatások első sorban izom regenerálódásának stimulálása folytán voltak tapasztalhatók, mely pedig az IGF-1 szöveti aktivitásának volt köszönhető.
Túlzott bevitele a növekedési hormonhoz hasonló tüneteket okoz (lásd:A növekedési hormonról c. ismertető) acromegália, szervnövekedés.
A legnépszerűbb típus, mely jelenleg elérhető a Lr3igf-1 (hosszú R3 inzulinszerű növekedési faktor-1 vagy hosszú R3IGF-1), ez egy 83 aminosavból álló molekula, ami hasonló az emberi IGF-1-hez, magába foglalja a teljes emberi IGF-1 sort felcserélve a 3.helyen az arginint glutamátra (így lesz R3), továbbá tartalmaz még egy 13 aminosavból álló peptid láncot az N-terminuson.
Tanulmányok szerint a hosszú LrIGF-1 kifejezetten (2-3-szor) hatékonyabb, mint a sima IGF-1, mert kevésbé fogékony a közömbösségre, ellentétben a fehérjéket megkötő IGF-fel.
Kétféle Lr3igf-1 kapható: media és receptor. Ezek az üvegben lévő folyadék tisztaságára vonatkozó minősítések. 85%-os tisztaság a media minősítés, és 95% a receptor.
A media minősítésű vegyület több mint elegendő a testépítéshez. A „normál” inzulin az emberi szervezetben hamar lebomlik, felezési ideje 10-20 perc. A módosítások lehetővé teszik, hogy a hatás tovább fennálljon. Az R3IGF-1 felezési ideje 20-30perc, továbbá az IGF-1 kötőfehérje is kisebb affinitást mutat a R3IGF-1 felé, tehát több szabad vegyület tudja kifejteni hatását. Nagyobb tehát a biológiai aktivitása.
Alkalmazása fokozott figyelmet és Orvosi kontrolt igényel!!!

Inzulin adagolás esetén a vércukor szint két-három óra alatt jelentős mértékben csökken. A vércukor csökkenésének oka, hogy az inzulin gátolja a májban a glikogén elbomlását, elősegíti annak képződését, másrészt gyorsítja a cukor felhasználását. Ha az inzulint cukorral együtt adjuk, és ezzel a vércukor szint csökkenést elkerüljük, akkor tisztán érvényesül az inzulin máj hatása: a glikogén tartalom mind a májba, mind az izomzatban jelentékenyen megnő. Hasonlóképpen diabetesben a glikogénben igen szegény máj inzulin hatására a vérben bőségesen rendelkezésre álló cukorból sok glikogént épít fel. Az inzulin gátolja a fehérjéből való cukorképzést is. Az inzulin elősegíti a cukornak a sejtekbe való bejutását, és felhasználását is. A nagyobb cukorfelvétel folytán meggyorsul a glikogén felépítése a májba, és az izomban. Ezen keresztül nő a cukor felhasználása is, mert az izomsejt csak a glikogént tudja lebontatni pirosszőlősavra, tejsavra: majd oxidálja az utóbbit. Az inzulin tehát előmozdítja a glikogén építését. Az inzulin gyorsítja a cukoroxidációt. Előmozdíthatja a cukrok zsírrá való átalakulását is. Gyorsítja a szénhidrátok felhasználását, elősegíti a fehérje- és zsíranyagcserét is. Egyszóval szinte az összes anyagcserére kihat. Hatását kokarboxiláz injekcióval még eredményesebbé tehetjük. Fokozza az étvágyat, éhségérzetet okoz, ezért kóros soványság kezelésére, orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. Védi a májat a mérgekkel szemben. Túl nagy adag inzulin alkalmazása esetén a mellékhatások: éhségérzet, rosszullét, gyengeség, izzadás, szorongás, szédülés, remegés, izgatottság léphet fel. Alkalmazásához inzulin teszt elvégzése szükséges! Csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható.

Mivel a fórumon sok kérdés volt az inzulinról, ezért kicsit részletesebben megvizsgáljuk ezt a kérdést.

A mindennapi életben egyre többet hallani a cukorbetegségről és ezzel szoros kapcsolatban álló inzulinról. Az inzulin ma már nem csak a gyógyászatban használatos vegyület, az élsport is előszeretettel alkalmazza, mert pozitív hatása van az izomépítő folyamatokra. Alkalmazásának vannak előnyei, ám a felelőtlen használat súlyos (akár halálos) következményekkel is járhat. Az alábbiakban a vegyület néhány jellemzőét közöljük a teljesség igénye nélkül.

Nicolae Paulescu, a bukaresti Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem fiziológiaprofesszora különített először el inzulint. Az inzulin a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek (ebből ered a neve is, insula latinul szigetet jelent) béta sejtjei termelik, ezek speciális hormonképző sejtcsoportok a hasnyálmirigy állományában. Maga a molekula 51 aminosavakból áll (polipeptid), mely egy 21 aminosavat tartalmazó A láncból és egy 30 aminosavat tartalmazó B láncból áll, a két láncot 2db 2 Kén atomból álló „híd” tartja össze (diszulfid hidak).

Természetes, normális körülmények között a vér glükóz szintje egy meghatározott tartományon belül mozog (3,9 - 5,6 mmol/l, máshol 3,3-5,8 mmol/l = 70-110 mg/dl), ha ez az érték a túl magas vagy túl alacsony a szervezet azonnal kompenzál. Az inzulintermelésre a túl magas vércukor szint közvetlenül hat (hipergliemia).
Az inzulint nem tömeg egységben szokták megadni, hanem a biológiai hatás mérésén alapuló un. Nemzetközi egység (NE.,IU.). 25 Nemzetközi Egység kb. 1 mg kristályos inzulinnak felel meg. Egy átlagos embernek 180 egység inzulint tartalmaz a hasnyálmirigy béta sejt állománya. Vegyes táplálkozás mellet a napi inzulin reakció 25-40 egység között van.
Az inzulin a tápanyagok raktározását és a mozgósítható tápanyagok vérszintjét szabályozza, főként a vázizomzatra, a zsírsejtekre és a májsejtekre hatva fejtiki hatását. Az inzulinnak azonban a szervezet valamennyi sejtjén változást hoz létre. A szervezet épülését elősegítő (anabolikus) hormonok közé tartozik, hatására a vércukor szint csökken. A izom és májsejtekben a felvett glükózból glikogén képződik (sok glükóz egységből felépülő struktúra/”állati keményítő”) inzulin hatására, illetve a glikogén bontása is gátlódik. Az izomsejtekben nő az aminosav felvétel, a leadás pedig csökken. A fehérje szintézis szintén emelkedik a bontásuk gátlás alá kerül. Ezen tulajdonságok tették közkedvelté az inzulint az élsportban, hiszen segítségével például edzés után (amikor a vázizmok legjobban reagálnak a tápanyagokra) rendkívül jól hasznosítja az izom a felvett tápanyagot, az inzulin „bepumpálja” a tápanyagokat az izomba. Figyelembe kell venni azonban azt a tényt is, hogy a hormon a zsírsejteken is fejt ki hatást, mégpedig elősegíti a zsírok szintézisét és gátolja azok bontását, amennyiben szénhidrát dúsan étkezünk a túlzott szénhidrát bevitel zsírgyarapodáshoz vezet. Az izomszövet kálium-ion felvételét is fokozza.
Azok, akik inzulint használnak tisztába kell lenniük, azzal, hogy a szervezet nagyon rosszul tolerálja ha a vércukor szint a normális alá esik, olyannyira, hogy a felelőtlen alkalmazás akár HALÁLOS is lehet. Az alacsony vércukor szintet hipoglikémiának nevezzük tünetei egyénenként változóak. Szédüléssel kezdődhet. Gyakori, de nem törvényszerű az éhségérzet. Erős szívdobogás érzéssel, hideg verejtékezéssel folytatódhat. Előfordulhat szájzsibbadás, kézremegés, koncentráció vesztés, látás zavar, illetve nyugtalanság érzés. Aki észleli magán a tüneteket, azonnal vegyen magához egyszerű szénhidrát tartamú táplálékot (gyümölcslé,szőlőcukor pasztilla, zsömle), próbáljon ébren maradni, mert ha elveszti az eszméletét onnantól kezdve sürgős orvosi segítségre szorul. Aki ezek után mégis az inzulin használat mellet dönt, annak érdemes beszerezni egy vércukorszintmérő műszert, hogy figyelemmel tudja kísérni a változásokat.
Ha valaki hosszabb ideig nagyobb mennyiségű inzulint használ, előfordulhat, hogy a sejtek egy idő után nem reagálnak olyan jól az inzulinra mint előtte, kialakul az inzulin rezisztencia. Ez hasonlít a 2-es típusú cukorbetegséghez, de ebben az esetben a kívülről bejuttatott inzulin többlet teszi a sejteket érzéketlenné, nem pedig a rossz táplálkozás és életvitel (ebben az esetben a béta sejtek termelnek túl sok inzulint).

Mára az inzulin hatását a struktúra módosításával sikerült a kutatóknak elnyújtani. Több „inzulinfajta” is létezik ma már, a hatás időtartama szerint a legelterjedtebb formái a következők:

• Humalog: a közelmúltban kifejlesztett gyors hatású inzulinfajta. Hatásának csúcsa a bevitel után 2 órán belül mutatkozik, 4 óra elteltével pedig a vérkoncentrációja szinte nulla.
• Humulin-R: 6-8 órán keresztül ható inzulinfajta. A hosszú aktivitási idő veszélyeket rejthet magába, de könnyű kezelhetősége a sportolók körében is népszerűvé teszi.
• Humulin-N, Humulin-U, Humulin-L : 12-18 és 24-39 óráig aktív inzulin fajta, sportban ritkán alkalmazzák. Az elnyújtott hatású inzulinfajták alapja, hogy Cink jelenlétében egy proteint kapcsolnak hozzá, majd a bőr alá fecskendezve először ennek a proteinnek kell lebomlania, hagy az inzulin aktívvá váljon.

Összefoglalva tehát az inzulin alapvető fontosságú hormon az emberi szervezet anyagcseréjének szabályzásban. Aki sport tevékenysége támogatása érdekében inzulint akar használni, az csakis szigorú orvosi felügyelettel és kellő körültekintéssel tegye!

Leegyszerűsítve a pajzsmirigy tiroxint, és liotironint termel. A pajzsmirigy naponta 1mg tiroxint juttat a vérbe, amely fehérjéhez (TB-globulin) lazán kötődve kering. A liotironon is ilyen formában, csak sokkal kisebb mennyiségben van a vérben. A tiroxin jelentős biológiai aktivitású, de ennél a liotironin 3x, 5x erősebben, és sokkal gyorsabban hat. A tiroxin és a liotironin fokozza az alapanyagcserét, és növeli a tápanyagok specifikus-dinamikus hatását: vagyis a fehérje okozta anyagcsere emelkedés a normálisnál nagyobb mértékű. Lerontják az izommunka energiafelhasználásának hatásfokát. Fokozódik a májban a glikogén bomlás, s ez lassanként teljesen kiürül: de csökken a máj és az izomzat zsírtartalma is. Ez egyrészt a fokozott oxidáció, másrészt az is okozza, hogy gátolja a szénhidrátok átalakulását zsírrá. A tiroxin és a liotironin a központi idegrendszerre is hat.
Ezért:

1. a tiroxin fokozza a központi idegrendszer érzékenységét görcs a okozók iránt.
2. tiroxin hatására nő a testhőmérséklet, és javul a kémiai hőszabályozás képessége, vagyis hideg érzet esetén az anyagcsere a normálisnál gyorsabban emelkedik.

A tiroxin közvetlenül a sejtekben is fokozza az oxidációt, mert a vörösvérsejtek oxigén fogyasztása a normálisnál jóval nagyobb, tehát olyan sejteké is, amelyekre az idegrendszernek nem lehet közvetlen befolyása. Vérnyomás emelkedést is okoz. A légzés szaporábbá, és mélyebbé válik a pulzusszám és amplitúdó, a verőtérfogat és a vérnyomás emelkedik, a vérkeringés meggyorsul. Ezek a hatások a felgyorsult anyagcsere következményei.

A pajzsmirigy a gége alatt, a pajzsporc mögött elhelyezkedő endokrin szerv.
Emberben tömege 15-25 gramm körül van. A szervet mikroszkopikus méretű üregek (tüszők) töltik ki, amelyek hormonokat tárolnak. Ezeket a kb. 0,3 mm átmérőjű üregeket igen gazdagon hálózzák be hajszálerek, ezért az egyik legjobb vérellátású szerveink közé sorolhatjuk. A pajzsmirigy 2 hormont termel a Tiroxint (T4) és a Trijód-tironint (T3).

A legtöbb belső elválasztású mirigytől eltérően a pajzsmirigy hormontermelése viszonylag stabil, napszaki változások csekélyek, és csak a külső vagy a belső környezet tartós megváltozása módosítja a hormontermelés intenzitását.
A tiroxin és a trijód-tironin szintéziséhez szükséges jód és egyéb aminosavak (pl: tirozin).
A vérben csak nagyon kis mennyiségű T3 és T4 található szabad formában, a termelődő hormonok a keringésbe lépve a pajzsmirigyhormon-kötő fehérjéhez kötődnek (a jódtironin-vegyületek erősen hidrofób jellegűek).
A kötőfehérje jelentősége egyrészt abból adódik, hogy a képződött T3 és T4 nem ürül ki a vesén keresztül, másrészt a kötés stabilizálja a hormonszintet. A fehérjéhez kötött T3 és T4 mennyiség mintegy 3 napra biztosítja a szervezet pajzsmirigyhormon szükségletét.
A T4-nek mindössze 0,02-0,03 %-a van szabadon , a T3-nak pedig 0,3 %-a.
A szervezetben kifejtett hatásokért csak a szabad hormonok felelősek.
A pajzsmirigy hormontermelését az agyalapi mirigy hormonja TSH szabályozza (a TSH kibocsátást pedig a hipothalamus eredetű neurohormon a TRH).
A TSH megfelelő szintje a hormonelválasztás mellet a pajzsmirigy szöveti állományának fenntartásához is szükséges: THS hiányában a pajzsmirigy elsorvad (hasonlóan a herékhez FSH és LH hiányában).
A T3, T4 szintek negatív visszacsatolási kört alkotnak a TSH szinttel. Ha tehát kívülről viszünk be bármilyen thiroid szert saját hormontermelésünk csökkent lesz (vagy leáll a bevitt mennyiség függvényében).
A T3 és T4 a génátíródást szabályzó hormonok közé tartoznak.
Receptoraik a nukláris szupercsaládba tartoznak (akárcsak a szteránvázas vegyületek), melyek majdnem az összes sejtben megtalálhatóak.
A pajzsmirigy hormonok hatása nagyon szerteágazó: fiatalkorban a növekedés és a fejlődés elengedhetetlen faktora. Segítségével alakul ki a központi idegrendszer.
A T3/T4 hatására a bőr (és egyéb szövetek) által termelt sejten kívüli vízmegkötésre képes anyagok (proteoglikánok, glikoproteinek) lebontása fokozódik.
Ebből adódóan pajzsmirigy hormonok adagolásával a kötőszövet veszít víztartalmából, ellenkező esetben pedig „puffadás” alakulhat ki (myxoedema).
A sportolók számára talán legfontosabb hatása azonban az energiaforgalomra gyakorolt hatása.
Mondhatnánk azt is, hogy a pajzsmirigyhormonok a szervezet „gyufái”.
Hatásukra jelentősen növekszik a szervezet nyugalmi oxigénfogyasztása, ami praktikusan a zsírbontás felgyorsulásához (is) vezet.
Ezt hívják a T3/T4 kalorigén hatásának. Egy normális ember alap energiaforgalmát ha 100%-nak vesszük (T4: 50-110 µg/l (64-142 nmol/l)) thiroid hormonok hiányában 40%-kal kevesebb energiát használ a szervezet, a fiziológiásnál több hormon esetében az anyagcsere pedig akár 80%-al is fokozódhat.
A testhőmérséklet T3/T4 hatására emelkedik, fokozódik glükóz felszívás a bélből, az inzulinérzékenység viszont csökken. Hátrányuk viszont, hogy elégtelen kalória bevitel esetén (diéta) a szervezet fokozottan kezdi használni az izomszövet fehérjéit is, ezért minden esetben valamilyen anabolikus szert érdemes mellé alkalmazni.
A T3/T4 érdekes hatása továbbá a keringésre kifejtett hatása: fokozzák a szívverést, emelik a vérnyomást. A katekolaminkokkal (adrenalin, nor-adrenalin) erősítik egymás hatását: fokozzák a katakolamin érzékenységet.
Használóik kevésbé tűrik a meleget izgatottak, nyugtalanabbak, remegés és szapora légzés is jellemző.
Fontos megemlíteni, hogy thiroid gyógyszerek használata után a saját T3/T4 hormon kibocsátás csökkent, így a „verseny utáni lazább táplálkozás” nagyobb zsírlerakódást eredményezhet.
A szervezet T3/T4 szintje viszonylag hamar visszaáll (2-3 hónap), a pajzsmirigysorvadás pedig csak hosszú évek thiroid gyógyszerkezelése alatt fejlődik ki, ám nagy mennyiségű alkalmazása sokrétű és igen erőteljes hatásai miatt nem ajánlatos.
Legelterjedtebb Thiroid gyógyszerek:
- Cytomel: Liotirozin-sodium, szintetikus T3 L-izomer
- Synthroid: levotiroxin-sodium, szintetikus T4 nem olyan erős, de igen elterjedt
- Triacana: Tiratricol

Az anyagcserét már 12-24 óra alatt gyorsítja, és maximális hatása 2-3 nap alatt kifejlődik. Adagolása 0.02-0.04mg/nap. Túladagolása szívdobogást, ingerültséget, álmatlanságot okoz.

Az anyagcserét 2-3 nap múlva kezdi gyorsítani és a 6-8-ik napon éri el a maximumát. Tehát a liothyroninhoz képest lassabban hat, viszont hatása tovább megmarad. Fogyókúra esetén napi 25-50mg orvosi ellenőrzés mellett. Mellékhatásait lásd a leírásban.

A hörgőket tágítja, enyhíti a nehéz légzést. A központi idegrendszert, különösen a légzőközponton izgatja. Asztmás rohamot oldani alig tudja, viszont annak kialakulását gátolja. A szívműködést alig javítja, de tartós érszűkítő hatása vasomotor-bénulásban jól érvényesül. A gyomor bélhuzamból bomlás nélkül felszívódik. Terápiás javaslat napi 25-50mg. Mellékhatások: szívdobogás, fejfájás, szédülés, álmatlanság, nyugtalanság. Orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.

Nehéz légzés, asztmás tünetek megelőzésére, kezelésére. Hörgőtágító hatású. Tartós alkalmazáskor napi 2x1-2 tabletta. Folyamatos szedése, túladagolása, szívnagyobbodást, szívbetegséget okozhat. Orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.