A küzdősportolóknál a súlyzós edzés fő célja nem a testalkat tökéletesítése, hanem az alaperő növelése, általános erőnlét fokozása. Míg testépítők edzésénél a célzott, egy izmot minél koncentráltabban megdolgozó gyakorlatok híve vagyok, küzdősportolók edzésénél pont az ellentét javaslom. Küzdősportolóknál a kombinált, egyszerre több izmot megmozgató gyakorlatok híve vagyok, jobban erősíti a keringési rendszert, és egy valós küzdelemnél is egyszerre több izom dolgozik, célszerű a valós küzdelemhez szükséges izmokat energia igényes, kombinált gyakorlatokkal edzeni. A cél a testépítőnél alkati hiányosságainak csiszolása, küzdősportolónál pedig a küzdelemben leginkább dolgozó izmok erősítése, az elfáradás kitolása, erő, állóképesség fejlesztése. A lényeg, elvégezni a kombinált erő gyakorlatokat, (fekve nyomás, tolódzkodás, nyakból nyomás, állig húzás, lehúzás hátgépen, felhúzás, guggolás) és ezeket kiegészíteni a szükséges izom csoportra bontott kiegészítő gyakorlatokkal.

Három edzéstervet ajánlok, a felkészülés különböző fázisaiban. Alapozásnál a heti három, három napos bontású erősítést, nagyjából nyolc hétig, húsz héttel kell kezdeni a verseny előtt, és nagyjából tizenkét héttel a verseny előtt kell abba hagyni. Tizenkét héttel verseny előtt, nagyjából hat hétig a heti két napos, két napra bontott edzést javaslom. Tehát a verseny közeledtével a kiegészítő, súlyzós edzés csökken, a speciális, sportág orientált edzés szám nő! Verseny előtt hat héttel, négy hétig, a heti egy, teljes testet átmozgató edzést javaslom. Az utolsó két hétben pedig, már csak a sportág orientált mozgásokat kell gyakorolni, súlyzós edzésre nincs szükség. Fontos tényező, hogy a súlyzós erősítés után végezzük el a szükséges nyújtásokat, minden edzés után szisztematikusan nagyjából húsz percet. A nyújtásokról az illusztrációk és indoklás feltöltése folyamatban!

Vida Zoltán