Tette ezt oly módon, hogy a széndioxidban gazdag ősatmoszférát oxigénnel dúsította, ezzel megteremtve az élet létrejöttének biológiai feltételeit. Joggal beszélhetünk tehát arról, hogy a Spirulina platensis, ahogyan hivatalosan nevezik ezt a jelentéktelen algát, életet ad. A Spirulina algaként nem számít növénynek, mivel nincs sejtmagja és a sejtfala sem a növényekre jellemző. Alig egy milliméter nagyságú sejtjei henger alakúak – ezeket szabad szemmel is lehet látni.

A Spirulina ossztodással szaporodik – ehhez viszont megfelelő körülményekre van szüksége: napfényre és olyan vízre, melynek sótartalma min. 15-20 százalékos. Összehasonlítás képen: a tengervíz sótartalma mindössze 3%. A víznek nagyon savasnak kell lennie, 8 és 11 közötti PH értékűnek.
Ebből is látható, hogy a Spirulina rendkívül ellenálló alga, hiszen aligha akad még egy olyan élőlény, ami ennyire sós és meleg közegben-életben maradna, nemhogy szaporodna. Ez az alga rendkívül alkalmazkodó. Még a radioaktív sugárzást is túléli. Igaz, hogy utána már nem szaporodik, de nem is pusztul el. Megfelelő életkörülmények között képes arra, hogy 3 nap leforgása alatt megduplázza a biomasszáját. A meleg égtájakon, pl. Latin-Amerika szubtrópusi és trópusi területein a Spirulina alga a halak és a madarak egyik legkedveltebb tápláléka. A flamingók példának okáért ennek a kékeszöld algának, ill. azok karatinoid (egy pigmentfajta) tartalmának, ezen kívül a bennük nagy mennyiségben található ficociánnak (lásd később) ami az egészség számára az egyik leghasznosabb a nyag, köszönhetik rózsaszín színüket.
"múmia"