Az oldott anyagok felvétele a táplálkozás legegyszerűbb módja, de az egysejtű élőlények vagy szervezetünk egyes sejtjei más módon is juthatnak életfontosságú anyagokhoz.
Megfigyelték,hogy az egysejtűek a táplálékot (finom szemcséket vagy folyadékcseppet) sejtplazmájukkal körbeölik, majd egy helyen a sejthártya feloldódik, és a táplálék a sejt belsejébe kerül.

Ezt a lebontás,az emésztés folyamata követi.
Az alkotórészeire bontott tápanyagot most már a sejt saját szükségleteinek megfelelően építi fel.
Az anyagcsere ezzel még nem fejeződik be, mert a lebontás és felépítés során szükségtelen vagy mérgező anyagok is keletkeznek.
Ezeket a sejtek kiválasztják magukból. Ugyanezt a jelenséget, a táplálkozásnak ezt a fajtáját figyelhetjük meg akkor is, amikor az emberi szervezetbe jutó kórokozókat a vér fehérvérsejtjei felfalják.
Az anyagcsere egyik lényeges mozzanata, amikor a sejt a felépített anyagok egy részét elraktározza. Ez a készlet általában a sejt egyéb működéséhez kell, táplálékhiány esetén az élet fennmaradását teszi lehetővé.

Könnyen érthetővé válik az a jelenség, ha a téli álmot alvó állatokra gondolunk!
A medve például több hónapon keresztül is életben marad anélkül, hogy táplálékot venne magához. A sejt másik fontos életjelensége az érzékenység, illetve ingerlékenység.
Ez azt jelenti, hogy a környezetből származó fizikai, kémiai, vagy biológiai ingerekre célszerűen tud válaszolni.
Így találják meg a fehérvérsejtek a szervezetet megtámadó baktériumokat, vagy így választják el a vércukorszint emelkedését érzékelve a hasnyálmirigy sejtjei a vércukorszintet csökkentő anyagot (hormont) ,az inzulint. Azokat a szervecskéket, amelyek ingerek felfogására alkalmasak, receptoroknak nevezzük.
Az érzékenység különleges megnyilvánulása, hogy a szervezet sejtjei képesek felismerni, hogy bizonyos anyagok, sejtek a szervezet sajátjai-e vagy sem.
Érdekes módon az erre a feladatra elkülönült sejtek tévedhetetlenül felismerik és megtámadják az idegen anyagokat.
Ez a tulajdonság nemcsak a fertőzés elleni küzdelemnek az alapja, hanem a szövet-és szervátültetések sikertelenségének is!
A mikroszkópos vizsgálattal a sejtek egy bizonyos rögzített állapotát tanulmányozhatjuk.
Valóban ilyen állandóak a sejtek? Nem,az életük folyamán soha sincsenek teljes nyugalomban. Születésük pillanatától kezdve folyamatosan növekszenek addig, amíg vagy elpusztulnak, vagy kettéosztódnak, szaporodnak.
A sejtszaporodás a test növekedésének az alapja. A biológusok úgy tudják, hogy az emberi test kb. százbillió sejtből áll, és naponta minden századik sejt az osztódás állapotában van.
Ez azt jelentené,hogy pl. egy százkilós ember súlya vagy nagysága naponta egy kilogrammal növekszik?
Szerencsére nem,mert csak a növekedő szervezetben nagyobb a sejtek szaporodása, mint a pusztulása, felnőttkorban ez a folyamat kiegyenlítetté válik.
A sejtszaporodás gyorsaságát jól szemlélteti például az, hogy a cethalak újszülöttjeinek a súlya naponta harminc kilogrammal is növekedhet!

múmia