Milyen versenyeken indultál, melyik eredmény volt számodra a legértékesebb?
B.I.
Röviden összefoglalva: 2012 ősz: BodySport Kupa +179 cm kat. 5. hely, Superbody Open 2 kat. 1. hely, WFF Világbajnokság Extrme Body kat. 6. hely, NAC Universum +179cm kat. 9. hely
Számomra a legértékesebb eredmény természetesen a Superbody győzelem volt, amiért idén 5-ödszörre vehettem át az aranyérmet.
Mint SCITEC NUTRITION forgalmazó és üzlettulajdonos minden versenyszezonban nagyon fontos számomra ez a verseny, hiszen Magyarországon évek óta ez az egyik legrangosabb Testépítőverseny amit ráadásul a mi cégünk szervez.
Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy idény egy kis szerencse is kellett ehhez a győzelemhez, hiszen ha a romszáraz Földvári Attilát a maga 178 cm-s magasságával a magas kategóriába teszik, akkor valószínűleg ismét csak a 2. helyen végzek, mint tavaly.
De szerencsémre idén az indulók magasságát átlagolva 180 cm-nél húzták meg a határt az alacsony és magas openes versenyzők szétválasztásánál, így nem kerültünk 1 kategóriába, ami lássuk be igen nagy szerencse, hiszen nem egyszer 175 cm-nél húzzák meg ezt a határt.
Ráadásul 2 versenyző aki beregisztrált open 2-be, tehát magasabbak voltak, mint 180 cm, valamiért a versenyig már nem jutottak el, bár gyanítom, ha top formában érkeztek volna, akkor megtalálják a színpadot.
Végül is Attilával összecsaptunk az összetettben, amit megérdemelten ismét megnyert, és én itt csak a 4. helyig jutottam, az örök hibám a lábaim szárazságának hiánya miatt.
Úgy gondolom, hogy a felsőtest szárazságával és a komplett fizikum arányaival és az izomtömeggel nincsen gond ebben a kategóriában, csak a combfeszítőm az ami nem olyan ütem szárad, ahogy az a felsőtest minősége alapján elvárható lenne.
Egyébként ebben az évben először kipróbáltam magam külföldön is, és örömmel tapasztaltam, hogy nem vagyok olyan nagyon elmaradva a világ amatőr elitjétől, ha mondjuk az NAC mezőnyét veszem alapul.
Ez a továbbiakban plusz motivációként jelentkezik nálam, hogy még keményebben edzek, így remélhetőleg a jövőben már egyáltalán nem leszek elmaradva attól a bizonyos mezőnytől, és ha minden jól megy addigra megtalálom azt a receptet is ami a fentebb említett combszárazság problémát is orvosolja majd.
B.S.
Hogyan értékeled az őszi teljesítményed?
B.I.
Az őszi teljesítményemet felemás érzésekkel értékelem.
Hiszen amiért felkészültem, az sikerült, és ez nem más, mint a SB OPEN győzelem.
Nekem ugyebár azért is fontos ez, hogy a nálam vásárló SCITEC fogyasztók lássák, hogy az ember, akinek a tanácsai alapján vásárolnak, edzenek és étkeznek, ha akar évről évre képes jól szerepelni 1-1 versenyen, még akkor is, ha 1-2 évig némi egészségügyi probléma akadályozta a munkáját.
Úgy gondolom, hogy elég kevés az olyan tápkieg bolt, ahol tényleges szakértelemmel rendelkeznek a pult mögött álló eladók, és én ebben a tekintetben próbálok kitűnni a többi boltos közül és ezért készülök fel rendszeresen a Superbody versenyekre. Viszont a külföldi versenyeken nem sikerült úgy domborítanom, ahogy szerettem volna, és hiába a majdnem 20 hetes diéta a combjaim nem száradtak be kellőképen ahhoz, hogy előrébb végezzek, valamelyik világbajnokságon.
Ezekre a versenyekre már nem elég a megfelelő izomtömeg és arányosság, ide már nagyon komoly szárazság kell ahhoz, hogy jó helyezést érjen el a sportoló.
Bár életem egyik legjobb formáját vittem a NAC-ra, ez még mindig kevés volt egy előkelőbb helyezéshez.
Bár nem szeretek kifogásokkal védekezni, de ehhez a felkészüléshez hozzátartozik az is, hogy idén belefogtam egy új SCITEC üzlet üzemeltetésébe az Aréna Plázában, és hogy minden jól menjen az első két hónapban mindennap Hétfőtől-Vasárnapig dolgoztam pihenő nélkül napi 11 órát.
Aztán a vasárnapokra sikerült megoldanom a helyettesítést, illetve egy idő után már jöttek a versenyek, így pihenőként munka helyett versenyeztem a hétvégéken.
Egyébként alkalmanként a feleségem beugrott helyettesíteni 2-3 órát, hogy napközben letudjam az edzésemet, de ha ez nem sikerült, akkor bizony este 9 után vágtam neki az edzésnek, ami eltartott néha éjfélig is, úgy hogy másnap 6-kor kelés volt, a reggeli főzés és az éhgyomros aerob tréning miatt, amit a 10:00 órás nyitás előtt kellett letudnom.
Bár azt gondolom, hogy nem emiatt nem sikerült 100%-osra a forma, de emiatt voltam a szokásosnál is kimerültebb a felkészülés alatt.
Egyébként a mindennapi meló egyrészről kimeríti az embert, másrészről viszont segít betartani a napi rutint, így könnyebb haladni napról napra a megszokott feladatokkal.
Szóval nem baj az, ha az ember sokat dolgozik a felkészülés alatt, ha mindent meg tud csinálni amit eltervezett. Nekem végül is ez sikerült, csak kissé elfáradtam a végére....
B.S.
Melyik versenyen érezted magad a legjobban, és miért?
B.I.
Talán a NAC Univers-en éreztem magam a legjobban, a legrosszabb helyezés ellenére.
Még sosem utaztam például repülőn, most már ezen is túl vagyok.
Aztán ott van az ellátás, szállás a verseny flott lebonyolítása stb...
Annak ellenére, hogy 290 induló volt nagyjából tartották magukat szervezők a napirendhez, ami szerintem mindenképpen dicséretet érdemel.
Az is könnyedség volt a sportolók számára, hogy a mérlegelés a verseny előtt 1 nappal volt, így akinek esetleg nem volt meg a súlya, az tudott még variálni, és utána volt idő a töltésre is, így nem kellett étlen szomjan versenyeznie.
A magyar csapat összetartása is tetszett, hiszen például hiába versenyeztünk 3-an is egymás ellen az én kategóriámban, igazi sportemberként drukkoltunk egymásnak.
Szóval mindent összevetve a szervezés az ellátás és a magyar csapat hozzáállása, segítőkészsége miatt az NAC-n éreztem magam a legjobban.
Persze lehet hogy a dologhoz az is hozzátartozik, hogy utolsó versenyként nekem ezzel a versennyel ért véget az őszi szezon, így a verseny után sokkal felszabadultabb voltam, mint az azt megelőző versenyeken.
B.S.
Volt e olyan pont a felkészülésedben, amikor úgy érezted, eleged van, és nem bírod tovább?
B.I.
Igazából nem volt. 2003 óta versenyzek, így már hozzászoktam a felkészülés alatti lemondásokhoz, éppen ezért nem visel meg annyira, mint egy nálam kevesebb rutinnal rendelkező sportolót. Sőt egyes esetekben kifejezetten élveztem a felkészülés egyes szakaszait, ami mostanában meg egyfajta űrként jelentkezik az életemben.
B.S.
Melyik verseny volt a legnehezebb, legszínvonalasabb, amin idén indultál?
B.I.
A legszínvonalasabb az indulók számát tekintve talán a NAC volt, de számomra mindig a SUPERBODY az amin mindenképpen jól akarok szerepelni.
Hazánkban talán a SB kapja a legnagyobb publicitást, és mivel nekem ez egyfajta reklám lehetőség is mindenképpen fontos, hogy jól szerepeljek rajta.
A legnehezebb egyébként a WFF vb volt, ahova november 10-én hajnali 04:30-kor indultunk, hogy a reggeli 09:30-as nevezére odaérjünk Linz-be Ausztriába.
Aztán mivel az én kategóriám volt a legutolsó este 23:00 óra után került sor a tényleges versenyzésre.
És talán ezzel meg is fogalmaztam a legnehezebb dolgot egy testépítő versenyen: várni, hogy sorra kerüljél!
14 órát várni meg különösen nehéz, de végül túléltem!
Ilyen szempontból egyébként a Bodysport kupa és a Superbody sem könnyű.
Mivel mindkét versenyen sok indulóval kell számolni, a várakozás ezeken a versenyeken is ennek megfelelően alakul.
Talán ezen lehetne változtatni előnevezéssel, csak az szervezés szempontjából némileg bonyolítaná a dolgokat.
Egyébként ha már szóba került a Bodysport kupa mindenképpen meg kell, hogy említsem azt az észrevételemet, hogy ez a verseny is évről évre fejlődik színvonal tekintetében.
Egyre több versenyző indul ezen a versenyen is, és pont emiatt a Superbody mellett, ez a rendezvény az ami a Fitparádéval együtt a hazai fitnesz és Testépítő versenyek legrangosabb rendezvényei közé tartozik.
Bár a Bodysport-on még nem szoktam TOP formában versenyezni (2007-ben 5. 2009-ben 2. 2011-ben 5. 2012-ben 5.) , de könnyen lehet, hogy a jövőben ezen is változtatok, hiszen ezt a versenyt már nem lehet egyszerű felhozó versenyként kezelni.
B.S.
Elégedett vagy az eredményekkel amit elértél?
B.I.
Így összeségében elégedett vagyok, bár a fentebb említett hibáimon javítanom kell, hogy az elégedettségem a jövőben még teljesebb legyen.
B.S.
Mik a jövőre néző terveid?
B.I.
A jövőmet a versenyzés terén tulajdonképpen a NAC Univers-en való részvétel határozta meg, mégpedig oly tekintetben, hogy mindenképpen szeretnék visszatérni Hamburgba és megcélozni egy dobogós helyezést mindenhol kellőképpen száraz formával. A képeket visszanézve kissé haragszom magamra, hogy az adottságaimat nem sikerült 100%-ig kihasználnom, de a jövőben azon leszek, hogy ezen javítsak.
Mivel 2005 óta nem tömegeltem, és gyakorlatilag a felkészülésem a verseny előtti 3-4 hónapban kezdődött, abban reménykedem, hogy 5-6 kg-val nehezebben, de sokkal szárazabban lenne esélyem egy TOP 3 helyezésre.
A győzelem nálam ebben a sportban nem fő cél, hiszen ha kihozom magamból a maximumot, és még néhány verenyzőtársamnak szintén sikerül ugyanezt hozni a verseny napjára, akkor a jobb genetikával megáldott sportolóé lesz a győzelem.
Tehát az aranyért kell küzdeni, de el kell fogadni, hogy ez nem csak rajtunk és a befektetet munkánkon múlik.
Én például még soha sem voltam top formában mégis többnyire benne vagyok a 6-os döntőben (kivéve a NAC), és ezen belül is gyakrabban voltam dobogós vagy bajnok, mint mondjuk 4. 5. helyezett.
Ezt többnyire az adottságaimnak, izomtömegemnek és talán a Lantos Johnny és a Tóth Dani által megtanított pózolásnak köszönhetem, de semmiképpen nem a gránitkemény fazonnak, ami ma már alapkövetelmény.
Tehát a jövőben (ami 2-3 év múlva lesz esedékes) a tömegelésen kívül arra kell koncentrálnom, hogy már az első versenyre egy rendesen leszálkásított fazonnal lépjek színpadra, és a fő versenyeken már mindenhol keresztszálkás izmokkal tudjak versenyezni.
Nyilván 2-3 év a mai világban sok idő, addig még rengeteg víz lefolyik a Dunán, így az is elképzelhető, hogy mégsem fogok versenyezni, de a jelenlgei állás szerint a tervem az, hogy 2014-15 őszén egy atomszáraz 110kg-s versenysúllyal menjek neki a versenyszezonnak, aminek a megkoronázása egy jó szereplés lenne a NAC Universumon.
Még egyszer köszönöm a lehetőséget.
Üdvözlettel:
Bodó Imi
B.S.
Köszönjük az interjút, és további sikereket kívánunk!
Vida Zoltán
