A magyar testépítő és fitness sport nemzetközi megítélése nagyon jó, szinte elképzelhetetlen komoly verseny a magyar sportolók nélkül.

Ezek a sikerek lendületet adnak a kezdő versenyzőknek, évről évre egyre magasabb a színvonal az újonc versenyeken, és minden évben új tehetségek tűnnek fel.

A szövetségek közti együtt működés jónak mondható, az N.A.C. , a W.A.B.B.A. , és a W.B.P.F. versenyei átjárhatók, és általában nincsenek egy időpontban.
Az I.F.B.B.–nél más a helyzet, ott nincs átjárhatóság, az I.F.B.B. versenyzői csak ott versenyezhetnek, aki más szövetségnél is versenyez, azt eltiltják.
A szabadidős versenyekkel már nem ilyen egyértelmű a helyzet, például a Due Torrin indultak I.F.B.B.-és versenyzők is, sok más szövetség versenyzőivel együtt.

A szövetségek átjárhatósága, és egymáshoz való viszonya fontos kérdés, de sajnos főleg az I.F.B.B. esetében ez nem olyan probléma, amit Magyarországról lehetne kezelni.
Ahhoz túl sok pénz van benne, és sok vezetőnek az áll érdekében, hogy a karantén fent maradjon.
Ami viszont fontos, van versenyzési kedv, minden szövetség versenyén népes magyar csapat indul, és ez jó dolog.
Szerintem a versenyzés Magyarországon még mindig felfelé ívelőben van, rengeteg új edzőterem nyílik, egyre többen járnak különböző céllal az edzőtermekbe, az új termekbe egyre több szakember kell, így a versenyzők megélhetése úgy tűnik biztosított.
Tehát a helyzet egyenlőre jónak tűnik, remélem így is marad, nem megy ki a konditermi edzés a divatból.
Gratulálok a magyar sportolóknak az elért eredményekhez, remélem jövőre még jobb eredmények születnek.
Vida Zoltán