Nem lehetett visszabeszélni, mindenki a tervezett időpontban edzhetett, az általa előírt terv szerint, de csak úgy, sehogy másként.

Amit ebben nagyon elismerek, az a fegyelemre, a sportág iránti alázatra való nevelés, és hogy nem csak bajnokokat, embereket is nevelt.

Sok nyugati újságot, könyvet fordíttatott, ebből próbált minél több információt gyűjteni a modern testépítésről.

Az évek alatt óriási tapasztalatra tett szert, és sikerrel alkalmazta az akkori módszereket.

Éveken keresztül az övé volt a legjobban felszerelt edzőterem, így a legnagyobb tehetségek nála kötöttek ki, ha jó körülmények közt akartak edzeni.

Éveken keresztül volt a magyar testépítő szövetség elnöke, ebben az időszakban lett közismert sport a testépítés.

Nagyon szigorú, ellentmondást nem ismerő ember volt, elképzeléseitől nem lehetett eltéríteni, ha jó volt, ha rossz.

Mikor mások is nyithattak termeket a rendszerváltás után, nehezen dolgozta fel, hogy mások is beleszólást követelnek a sportág életébe, gyakran konfliktusba került a régi stílusú vezetési módszerei miatt.

Érdemei ezzel együtt örök életűek, mondom ezt annak ellenére, hogy mindig azok közé tartoztam, akikkel konfrontálódott.

A maga idejében mindent megtett, amit megtehetett, és mikor belefáradt, önként visszavonult.

A munkája, a könyvei, az újságja már csak emlék, nélküle nem tartanánk ott, ahol most vagyunk.

Nyugodj békében, az elvetett mag kikelt, megadatott látnod, ahogy fává cseperedik.

Vida Zoltán