Sokan megkérdezik tőlem: „Hogy bízzak a győzelmemben akkor, ha még soha nem győztem?” Több válaszom is van. Van olyan testépítő, aki a régebben, még kevésbé sikeres testépítőként megszerzett magabiztosságát tudja magasabb szintre emelni. Lantos János ilyen típusú versenyző. Vajon amikor profi lett és már IFBB versenyeken indult, emlékezett még a junior korában, vagy amatőrként megszerzett önbizalmára? Biztos vagyok benne, hogy igen.
Amikor Tóth Dani megnyerte a VABBA VB-t, és az interneten megjelent, hogy ez volt az első igazán jelentős győzelme kijavította őket, hogy nem úgy van, már győzött egy másik nagy versenyen is. A VB-re már ezzel az önbizalommal, és győzelembe vetett hittel érkezett.
Más út is vezet az önbizalom megszerzéséhez. Mi az, ami minden sportoló előtt nyitva áll? Az előtt is, akinek nincsen versenyzői múltja, nincsenek említésre méltó sikerei? Ez a vizualizáció. Fejben le lehet játszani a jó versenyt, és a győzelmet. Ha elmédben megfelelően játszottál, akkor éles helyzetben déjà vu érzésed lesz. Úgy érzed, nem nyomaszt a versenyhelyzet, hiszen már máskor is megoldottál hasonló szituációt. Le is írhatod, mintegy forgatókönyvként, hogy akarsz majd nyerni. Fejben elpróbálhatod ezt a forgatókönyvet. A hatás nem marad el: a versenyen ismerős helyzetként éled meg az eseményeket.
Az emberi test alig képes megkülönböztetni az élethűen elképzelt eseményt a valóban megtörténttől. Vegyük például a rémálmokat. Amikor az ember azt álmodja, hogy elveszíti uralmát az autója fölött, és lerepül az útról, majd felriad ebből a rossz álomból, akkor éppen úgy ver a szíve, és éppen olyan rémült és izgatott, mintha valódi karambol történt volna. A rémálom a tudatalatti önkéntelen működése. A tudatosan elképzelt kép nem tudja ilyen mértékben befolyásolni a testet. A nappali álmodozásnak, merengésnek soha nincsen ilyen erőteljes hatása. A meditációval azonban sokkal komolyabb hatást érhetsz el.
Ahhoz, hogy megértsük a jóga működését, nézzük meg, mi történik az elménkkel az ellazulás alatt. A válasz egyszerű. Amikor teljesen ellazulunk, az érzékszervek érzékenysége megnő. Amikor a tudat kapcsolódik valamennyi érzékszerv ingereihez, az érzékenység csökken. Ez látszólag ellentmond a hétköznapi életünk tapasztalatainak, hiszen azt gondoljuk, akkor vagyunk a legfigyelmesebbek, akkor dolgozzuk fel a külvilág érzéseit a legteljesebben, amikor tökéletesen éberek vagyunk. Ez bizony nem így van.
Szellemi fejlődés közben, amikor a megismerés magára az agyra irányul, nem tud valódi benyomásokat szerezni. Ám ha a tudatos elmét egy kicsit visszavonjuk, és belépünk egy olyan állapotba, ahol sem az alvás, sem a teljes tudatosság nincs jelen, akkor bármely benyomás be tud kerülni az elmébe, erőssé válik és megmarad.
Ahhoz, hogy ezt megérthessük, tudnunk kell, hogy az elmének különböző szintjei vannak. Némelyik nagyon terméketlen, mások igen termékenyek. A tudatos elme igen terméketlen, mert az intellektus és a logika működik benne. Az intellektus a dolgokat elemző működés, mely nem fogad el minden dolgot, vissza is tudja utasítani némelyeket. A mély tudatra – amely a felszíni tudat működését is döntően befolyásolja, azonban nem ez jellemző.
Bármilyen benyomást beleültethetünk a tudatalattiba, az nem képes azt visszautasítani.
És mindezeket miért írtam le? A vizualizáció miatt. Meditáció-vizualizáció. Az elvontabb, ezoterikus tanokkal szemben szkeptikusok is elismerik, hogy ma már elfogadott sportpszichológiai fogalom a vizualizáció. Óriási hiba és végzetes tévedés volna figyelmen kívül hagyni egy ember lelki és mentális viszonyulásait és pusztán a fizikai, a testi „matériára” figyelni a sportoló fejlesztésekor. Lehet bár valaki végletesen materialista, akkor sem jutna eszébe megkérdőjelezni az emberi psziché létezését, igaz? (Bár nehéz dolga van, hiszen semmi kézzel fogható bizonyíték nem áll rendelkezésére, ezt elhiszem. Amikor egy edző kidolgozza sportolója edzéstervét, a következő területeket kell figyelembe vennie: fizikai jellemzők, erő, állóképesség, gyorsaság, hajlékonyság, egyensúlyérzék, stb. Technikai jellemzők: ezek sport-specifikus sajátosságok.
Pszichológiai jellemzők:
a) mentális, karakterbeli tulajdonságok: koncentráció, összeszedettség, talpraesettség, tisztánlátás, öntudat, célok, stb.
b) lelki viszonyulások: önbizalom, vágyak, érzések, stb. A pszichológiai jellemzők fejlesztése, karbantartása, esetleg átalakítása során kap szerepet a vizualizáció.
A szellemi regeneráció a szervezetünk helyes működését segíti. Ha az agy és az idegpályák nincsenek rendben, súlyos következményekkel kell számolni. Könnyen jönnek a sérülések a figyelem hiányából adódóan, a belső működések esetleges zavara kihatással van a hangulatra és az összpontosításra is.
Egy könnyű szellemi kikapcsolás módját ajánlom. A lényeg a gondolatok kalandozásának kizárása, megszüntetése, az egy dologra koncentrálás fejlesztése. Ezek a gyakorlatok, az agy és a perifériák kapcsolatát mobilizálják, de lehet csak agyi kikapcsolást is gyakorolni. Eleinte hanyatt fekve, jól ellazítva gyakoroljunk, később szinte bárhol képesek leszünk e gyakorlatot végrehajtani.
Gyakorlat:
Feküdjünk hanyatt egy csöndes, nyugodt helyen, s lazítsuk el izomzatunkat. - Válasszunk ki a homogén plafonon egy pontot, s szegezzük rá tekintetünket, de ne kalandozzon el másfele figyelmünk. - Mondjuk magunkban lassan, folyamatosan, míg a külvilág meg nem szűnik körülöttünk azt a szót, hogy: fehér, fehér, fehér, fehér, fehér, fehér, fehér, fehér ... stb.
A teljes kikapcsolás létrejöttekor belső csend uralkodik bennünk. - Öt, tíz perc elteltével keljünk fel, s folytassuk céltevékenységeinket. Eleinte előfordul, hogy belealszunk, de ez nem jelent problémát. Ilyenkor az alvás rövid idejű, előfordul, hogy alapos leizzadás, verejtékezés kíséri. Az alvás és az ébrenléti állapot küszöbén kapcsolatba tudunk kerülni a tudatalatti, és a tudattalan dimenziókkal, amelyek spontán módon a felszínre törnek.
Ébredés után az agy teljesen kitisztul. Szinte egy új napot kezdünk meg ismét. Ez az első lépés a teljesítmény centrikus koncentrálás megtanulásához. Segít a mozgások tanulásában, és a nyugalom megszerzésében. A belső erő érzete, a felkészülés tökéletessége és a szellem egyensúlya biztosítja a nyugalom teljességét.
Gyakorlat:
Mindenek előtt, teremts nyugodt körülményeket. Félhomályos szoba és háttérzene ideális helyszín lehet. Ha lehetséges, feküdj le, lazítsd el izmaidat. Minél nyugodtabb vagy, annál tisztábban jelennek meg elmédben a képek. Kezdd el megalkotni forgatókönyvedet. Megjeleníthetsz ’lelki szemeid’ előtt képeket, vagy levetíthetsz egy filmet.
Az a fontos, hogy elképzelt élményed életszerű legyen. A jelenben történjen, ne a jövőben. Vesd be az összes érzékedet mindenekelőtt: lásd magad, amint remekül szerepelsz.
Vannak, akiknek ez nehezen sikerül, mert ennél a pontnál önmagukat mindig gyengének látják. Ha ez gyakran megesik, az annak a jele, hogy nagyfokú benned a félelem, és a kétség.
Még nagyobb szükséged van a meditáció gyakorlására. A meditációs gyakorlatok fejlesztik a koncentrációt, a fókuszálást, javítják a figyelem összpontosítását, és csökkentik a figyelem elkalandozásának esélyét.
Így a cél marad a fókuszban. Hidd el, ez része a sikeres felkészülésnek. Persze nem elég csak mentálisan felkészültnek lenni, a fizikai edzés ugyanolyan fontos. De semmiképpen nem fontosabb. Ma már megkérdőjelezhetetlen, hogy a fizikai, és a mentális felkészülés kiegyensúlyozott kombinációja jelenti a legjobb megoldást. A meditáció jótékony hatása a belefektetett energiával, fáradozással arányosan jelentkezik.
Remélem hasznos dolgokat írtam, mindenkinek sok sikert a gyakorlatok alkalmazásához.
“Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.” (Albert Einstein)
„joe mester”