A szalagrendszer a térdre jellemző mozgások kialakításában segít.
Külső és a belső szalagok feszesek, így akadályozzák meg a térd oldalirányú elmozdulását. Abban az esetben, ha a belső oldalon a szalag megnyúlt a betegnél „X”- láb alakulhat ki, illetve ha külső szalagok nyúlnak meg „o” lábról beszélhetünk.
Ezekben az esetekben mindig figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a térdízületet alkotó csontok ízületi felszínei nem szimmetrikus terhelést kapnak. „X” láb esetén a külső, míg „O”- láb esetén belső rész kap nagyobb terhelést.
A térdízületet stabilizáló másik két szalag az elülső és a hátsó keresztszalag.
Ezek leginkább sportjátékok közben sérülnek, valamilyen csavarodás következménye képen (például a kézilabdás lába a parkettán „letapad” fordulás közben).
A kereszt szalag szakadás instabillá teszi a térdet és a térd előre hátra „lötyöghet” (ezt úgy tesztelik, hogy 90°-ban hajlított térdet a sípcsontnál előre-hátra bemozgatják, ha nagymértékű mozgást találnak a teszt pozitív).
A serdülő gyerekeknél, - főleg fiúknál - , gyakori a térd alatti terület fájdalma (tuberositas tibiae).
Ez a pont ugyanis a négyfejű combizom tapadási helye, ezt a területet a gyermekek növekedése alatt fokozott terhelés éri, ugyan is a növekedési lökés alatt az izomrendszer fejlődése nem mindig tudja követni a csontok hosszirányú növekedését.
A négyfejű combizom „húzza” a csontot, ezáltal igen kellemetlen fájdalmakat érezhet a páciens. Ebben az esetben mindig a pihentetés javasolt és a versenysport felfüggesztése. Természetesen a panaszok enyhülésével a gyermek aktívan sportolhat.
A meniscus sérülések is igen gyakoriak, a meniscusok rostos porcból álló sarlószerű képletek, melyek a combcsont és a sípcsont ízületi felszínei között teszik lehetővé a normális mozgást (a térd ízületben a csontok nem csak forognak, hanem gördülnek is).
Túlterhelésből adódóan előfordulhat, hogy a meniscus felrostozódik, súlyos esetben bereped, eltörik.
A meniscus helyzete ezáltal megváltozhat, és a térdben becsípődhet.
Sok atlétánál ez okozza a „térdkattogást”.
A meniscus sérülések nem feltétlenül okoznak a térd funkciójában panaszt, de ha valakinek már van ilyen jellegű sérülése fokozott figyelemmel terhelje térdízületét, hiszen a további sérülések esélye esetében nagyobb.
A térd ficam nagyon ritka, ha mégis bekövetkezik szinte mindig valamilyen egyéb struktúra (szalag izom) is károsodik és igen súlyos sérülésnek számít.
A térdkalács elmozdulása (luxatio) gyakoribb bár az esetek többségében, az érintett személy térdkalácsának fejlődési rendellenessége eredményezi a problémát.
Edzéseink folyamán ügyeljünk a térd védelmére!
Tartózkodjunk a túlzott hajlításban történő erőkifejtésektől (mély guggolás 90°helyzet alatt), és a térd „kiakasztásától” (lábtológépen pl.).
Bandázs használatával pedig fokozhatjuk az ízületi nyomást, így „rásegíthetünk” az izület kenésére, továbbá növelhetjük stabilitását.
Kardió tevékenységeinket ne betonon végezzük ugyan is beton merevségéből adódó kontakt erők igencsak megterhelik a térdet.
Akik térde érzékenyebb azoknak kiváló választás lehet az elipszis-tréner, illetve a kerékpár.