A felső végtag mozgásaiban részvevő izületek közül a csukló és az ujjak izületei a legkisebbek, ám szerepük annál nagyobb.
Segítségükkel ragaduk meg tárgyakat, szorítjuk a súlyzót, tehát nagy erőkifejtést ugyanúgy végzünk vele, mint finom precíz mozgásokat (írás, rajzolás).
Akut sérülések inkább esések folyamán alakulhatnak ki, hiszen a sportoló tompítani próbálja az esést, melynek során az impakt erő igen nagy terhelést mér az izületre, ami károsodással járhat.
Az izületi árkot az orsócsont izületi felszíne alkotja.
A csukló szigorú értelemben két tengely körüli mozgásra képes, kézháti és tenyér irányú hajlításra, továbbá orsócsonti és singcsonti távolításra.
A csukló forgatása a singcsont és az orsócsont helyzetének megváltozása eredményezi, a csukló ízületben nem jön létre mozgás.
Testépítők és nehézatléták körében igen gyakoriak az alkar és a csukló környéki túlterheléses fájdalmak.
Az alkar felületes izmainak többsége mind a könyök, mind a csukó izületben létrehoznak mozgásokat. A tenisz és dobó könyökről előző cikkeinkben már írtunk, ezek az izmok túlterheléséből adódó csonthártya „izgalmak” a könyökön.
A csukló környékén az alkar izmaink inainál alakulhatnak ki az ínhüvelygyulladások.
A név igazából egy betegségcsoportba tartozik, az un. lágyrész reumatizmusnak nevezett kórképek csoportjába, idetartoznak az inak, ínhüvelyek, burzák, szalagok és bőnyék túlterheléséből adódó kórképek.
Az ínhüvely gyulladásánál ínszalagot körülvevő ínhüvely és a szalag közöttit folyadék felszaporodik, megduzzad és ez okozza a fájdalmat.
Súlyos esetben a beteg alig tudja mozgatni az ujjait és igen erős fájdalmat érez.
Nem ritka a ropogó, pattanó hang mozgás során, amit crepitetionak hívnak.
Jól tapintható az érintett terület duzzanata, mely nyomás érzékeny.
Kezelése elsősorban pihentetés. Sokat segíthet hevederek, „gurtnik” használata melyek csökkentik az alkar terhelését, például lezúzó gyakorlatoknál, vagy az igen alkart-próbáló felhúzásnál.
Nem szteroid gyulladáscsökkentők is segítenek a betegség kezelésében, súlyos esetekben azonban szteroidos injekciót is adhat az orvos. (itt ne csillanjon fel a szemünk, hiszen ebben az esetben kortizol alapú szteroid injekciót adnak, ami erősen katabolikus).
Elsősorban fekve nyomók problémája a csukló környéki izületi fájdalom, a gyakorlat végzése közben vagy utána.
Elsősorban „vékonyabb izületű” atlétákra jellemző, de bizonyos terhelés fölött szinte általános.
Ilyen estekben érdemes csukló szorítóval emelni az izületi nyomást, mely segít levenni a terhelést az érintkező izületi struktúrákról.
Ebben az esetben is nagyon fontos a bemelegítés és a fokozatosság elvének követése!
Van még egy viszonylag gyakori, és igen kellemetlen fájdalommal járó kórkép az un. alagút szindróma.
A kéz tenyéri oldalán fut a Carpalis alagút vagy csatorna (canalis carpi), melyben az alkar felxor izmai és a medianus ideg fut.
Ha a 10 flexor ín közül valamelyik (vagy több is) túlságosan megduzzad, az nyomást fog kifejteni az idegre, ami erős fájdalommal járhat.
Kezelése az ínhüvelygyulladáshoz hasonló. Meg kell említeni azonban, hogy néhány esetben a betegség fejlődési rendellenességre vezethető vissza, ilyenkor a Carpalis csatorna túl szűk és az állapot sebészi korrekciót igényelhet.