2010. augusztus 20., péntek 17:07

Stanozolol, oxandrolon, methenolon

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)
Alábbi cikkünkben a kevésbé androgén hatású szteroidokat szeretnénk ismertetni. Ezeket a készítményeket csekély androgén hatásuk miatt főleg a hölgyek használták, ma már használatuk a férfiak körében is elterjedt.
A készítmények természetesen nem csak a hölgyek körében elterjedtek, a winstrol néven futó stanazolol tabletták és injekciók szinte valamennyi szteroid használó férfi testében is előfordult már.
A címben szereplő három vegyület közös tulajdonsága, hogy mindegyik dehidrotesztoszteron származék, tehát a tesztoszteronhoz képest a 4-5 szénatomok közti kettős kötés hiányzik. Férfiak esteében inkább szálkásítás időszaka alatt ajánlatos, mivel esetükben a vízvisszatartás szinte nulla ez köszönhető annak a tulajdonságuknak, hogy kevéssé a (methenolont leszámítva) androgének és nem aromatizáló vegyületek.

Megtalálhatóak injekció és tabletta formában is. A stanazolol és az oxandrolon 17 alfa-alkalizált (a 17-es szénatomhoz egy metilcsoportot adtak), ez teszi lehetővé, hogy „túléljék” a májban történő lebontást. Ez azt is jelenti, hogy a fentebb említett két szteroid májkárosító hatással rendelkezik, habár nem a legerősebben toxikusak, de ilyen hatásuk (is) van.
A methenolon kicsit másképp működik: a máj toxicitás esetében minimális (ez nem azt jelenti, hogy szedése nem veszi igénybe a májat). A methenolon egyik leggyengébb szteroid a tömegnövelő potenciálját tekintve, viszonylag nagy mennyiséget szoktak belőle szedni (50-100mg/nap). Ez azzal magyarázható, hogy ugyan a májat nem károsítja jelentősen, azonban igen nagy mennyiségben kerül lebomlásra a felszívást követően (rosszul kerüli ki a first-pass effektust). A methenolon szerkezete megmagyarázza a fentebb leírtakat: nem 17 alfa-alkalizált, a „túlélést” pedig az 1-es szénatom metilezése biztosítja.

A három szer közül egyik sem ajánlott önmagában tömegnövelésre, hatásukat hasonló módon fejtik ki inkább ún. non-mediátor (de vannak receptorokhoz kötött hatásaik is), ami annyit tesz, hogy kevésbé hatnak az izomsejtek génátírására inkább egyéb faktorok erősítésével segítik az izom épülést (SHBG- kötődés, immunrendszer erősít hatások stb.)
A három szer közül egyik sem hat erősen az hipotalamusz-agyalapimirigy-gonád tengelyre, kicsi csökkenést eredményeznek a tesztoszteron és az LH vérszintjében, az Fsh szintek alig változnak. Az LH csökkenés miatt tamoxifent célszerű lehet kúra után alkalmazni (itt nem a gynecomastia ellen!).
Winstrol használata a legelterjedtebb, az androgénekhez képest kevés mellékhatással lehet számolni. Általában a napi 50 mg a javasolt dózis (férfiaknak), használói nagyra becsülik, mivel ugyan az izomgyarapodás nem gyors, de minősége annál jobb.
Igen szép száraz izomzatot lehet elérni stanazolol használatával, és jól megtervezett diéta segítségével.
Néhány leírás és tapasztalat arról számol be, hogy az ún. high-impact (nagy-ütközés) sortolók sérülékenyebbek leszek a szer használatával, valószínűleg a stanazolol rontja az izületek kenését (néhányan izületi -szalagok, -tokok gyengüléséről beszélnek).
Habár „női cuccok” néven is ismertek, ezek a vegyületek is okozhatnak férfiasodást, hirsutizmust az adagok mennyiségétől és az egyéni érzékenységtől függően (hosszútávon mindenkép).
A DHT származékok a koleszterinszintet sem a jó irányba terelik: több mint 6 mg stanazlol 33%-al csökkentheti az HDL és 29%-al emelheti az LDL vérszintjét.
Habár a szteroidok közül ez a három vegyület a „könnyű fiúk” közé tartozik mégsem szabad a testre gyakorolt hatását félvállról venni.
Nem ezek a vegyületek azok, melyekkel a szükséges „kis plusz” önmagában megszerezhető. Terhelni a szervezetünket gyógyszerrel fölösleges!
Mind a stanazolol, oxandrolon és methenolon használata során jól megtervezett kúra szükséges és lehetőleg orvosi felügyelet.
Megjelent: 1676 alkalommal