Ugyan nincs akkora tömegnövelő potenciálja, de az aromatizációtól esetében nem kell tartani, és ami még fontosabb, hogy igen kicsi hatást gyakorol here-agyalapimirigy-hypothalamus tengelyre.
Dididrotesztoszteron lévén szerkezete nem teszi lehetővé az aromatizálódást, így az ösztrogének nem kívánt hatásitól sem kell tartani.
Ugyan nem tartozik az erős szteroidok közé (alig van androgén hatás), mégis használata igen jó minőségű izomtömeg növekedést eredményezhet, ám ne számítsunk heti több kilós súlygyarapodásokra.
A hatásos mennyiség férfiak esetében igen magas, 20 és 100 mg-os adagokat jelent naponta. Hölgyek esetében 2,5-20 mg az átlag.
A nagy napi mennyiségek megviselhetik a használó pénztárcáját, cserébe kevesebb mellékhatással kell számolnia az illetőnek.
Előszeretettel használják szálkásításhoz, hiszen több tanulmány is beszámol az oxandrolon zsírbontást elősegítő hatásáról.
Elsősorban a hasi zsírpárnáktól segít megszabadulni, és egy jó diétával kombinálva a zsírvesztés szinte állandó üteműnek látszik.
Másfelől anabolikus tulajdonságainak köszönhetően segít megtartani az izomszövetet, sőt izomgyarapodást is elérhetünk diéta alatt (a testsúly nem változik számottevően, de javul a „forma”).
Néhány „hard core” atléta kúrák közötti átmenetnek használja az oxandrolont, tekintve, hogy a tesztoszteronszintet, és annak szabályozómechanizmusát kevéssé befolyásolja, ám anabolikus tulajdonságaival mérsékli a tömegnövelő kúra utáni „összeesést”.
Ilyekor alacsonyabb dózisokat használnak, kb. 10-30 mg.
Összefoglalva tehát az oxandrolon nem a legköltséghatékonyabb szer, de kevesebb mennyiségeket alkalmazva elhanyagolható mellékhatásokkal bír.
Természetesen magas dózisoknál ez a szer is beleszól a hormonháztartásba, és terheli a szervezetet (főleg a veséket és a májat).
Aktivitási ideje 8-12 óra között van, kimutatni 3-4 hétig tudják.