Maga a szó a dél-afrikai kaffer törzsek nyelvéből ered, amelyben egy, a szertartások alkalmával fogyasztott bódító italt jelent.
A 19. sz. végén jelent meg az angol nyelvben, a versenylovakat dope-olták.
A doppingról folyó viták legtöbbjében felmerül a kérdés, hogy mi is számít doppingszernek, mi az, ami még legális eljárás és mi az, ami már dopping (bűn) cselekmény.
Nos a hivatalos álláspont szerint minden olyan fizikai és/vagy pszichikai teljesítmény növelésére szolgáló szer vagy eljárás doppingnak minősül, melyet a WADA (World Anti-Doping Agency) annak minősít.
A WADA 2004-es Nemzetközi Doppingellenes Kódexe szerint a teljesítményfokozó szerek öt csoportba sorolhatóak.
Az első csoportba tartoznak az idegrendszeri stimulánsok, ezek késleltetik a fáradtságot és általában javítják az oxigénfelvevő képességet is (amphetamin és származékai, ephedrin, clebuterol és egyéb asztma gyógyszerek).

A második csoportba a narkotikumok tartoznak, ezeket ritkábban alkalmazzák, de sérült sportolók esetében a fájdalom érzet elnyomásában kap szerepet (morfin származékok, egyéb opiátok).
Sportverseny alatt igen ritkán használják, hiszen a koncentrációs képességét csökkenti, és teljesítményromlást eredményez.
A harmadik csoport az anabolikus szteroidoké, ez tipikusan a tesztoszteron és származékai, de ebbe a körbe tartoznak a progesztin származékok is (Deca) és egyéb 17 alfa-alkalizát szteroidok is.

Negyedik csoportot a vizelethajtók alkotják (thiazidok, loop-diuretikumok pl:furon).
A testépítésben a versenyforma élesítésére alkalmazzák, ám a súlykategóriás sportágakban a kategóriába való „beférés” elősegítése érdekében is használják.

Az ötödik csoportba a nemrég megjelent peptid-típusú hormonok, és egyéb jelátvivő anyagok kerültek.
Ide tartozik a nagy figyelemnek örvendő növekedési hormon, illetve az IGF, továbbá az országúti kerékpárosok körében nagy port kavaró eritropoetin (EPO különböző „generációi” melyek a vörösvérsejt számot emelik) és ezek különböző un. rekombinánsai.
A testépítők HCG-je is ennek a népes családnak a tagja.

Ezek a nagy kategóriák, számos kisseb alkategória van, melybe a dopping szerek mellékhatását kiküszöbölő készítmények, illetve a kiürülést serkentő/kimutatást megakadályozó anyagok tartoznak.
Végül pedig meg kell említeni a doppingnak minősített eljárásokat is, ilyen a klasszikus vérdopping, melynek során az atléta vérét leveszik és konzerválják, majd a versenyhez közeli időpontba visszaadják a sportolónak (addigra a levett vér újratermelődik).
A doppingolás tehát nem csupán szteroid tablettákból és injekciókból áll, annál sokkal összetettebb.
A versenysportban macska-egér játszma folyik a doppingfejlesztők, és a dopping ellenőrök között.
Mostanra már az emberi genetikai kód változtatásáról is lehet hallani a sportteljesítmény fokozása kapcsán: ezt nevezik gén doppingnak.
Ahogy az emberi szervezetről szerzett tudásunk egyre bővül, úgy válnak elérhetővé újabb és újabb utak a sportteljesítmény fokozására.