Az elnevezés azt jelenti, hogy az MGF csupán saját környezetére (és önmagára) hat, magyarul hatása csak lokálisan, az izomban érvényesül és nem szállítódik a vérárammal.
Az MGF nagy problémája, hogy a szervezetbe jutva csak pár percig aktív továbbá ez a hatás is csak lokális.
Tiszta MGF-et mindig a célizomba adják használói, ami egyes izmoknál, amellett, hogy igen fájdalmas is, veszélyeket is rejthet magában. (Habár az MGF vizes alapú, mégis a gazdag vérellátású izmoknál injektálása kockázatos lehet).
A kutatók tehát előálltak a PEG-MGF- el, mely a PEGylated Mechano Growth Factor szóból ered.
A PEG-MGF esetében az anyamolekulához (MGF) egy poliethilén glikol csoportot kapcsoltak, ezzel kiküszöbölve a gyors lebomlást.
Egyes tanulmányok szerint akár 30 óráig is aktív a véráramban.
Kutatások szerint a MGF a myeloszatelit sejteket aktiválva fejtik ki izomtömeg növelő hatásukat. (a szatelitsejtek felelősek az új izomszövet épülésért).
Rágcsálókon végzett vizsgálatok szerint 2 héten keresztül történő MGF adagolás 20% növelte az adott izom tömegét.
Négy hónapos adagolás pedig 25%al.
Ezek a kutatások ugyan az MGF -ről szólnak, de hasonló eredményeket várnak a PEG-MGF-től is. (a PEG-MGF-ről kevés a megbízható kutatási anyag tekintve, hogy kb. 2005-óta létezik).

Hátránya a vegyületnek, hogy csupán az izomtömeg növekedést promotálja, zsírégető hatása nem számottevő, ellentétben rokonvegyületével az IGF -el.

Meg kell említeni azonban, hogy az underground fórumok nem számolnak be olyan potens izomnövekedésről, mint amilyet a publikált cikkek leírnak.
Önmagába csak kevesen javasolják.
Az ajánlott dózis 200-500 mcg naponta.
Ez a vegyület túlságosan új ahhoz, hogy bármi biztosat is állítsunk róla ezért, ha valaki még is használata mellet dönt, számoljon a még nem látható problémákkal is.