Az előző részben írtam a versenyrendezés kezdetleges állapotáról, az egész Társadalmi Szövetség helyzetéről, munkájáról, a kezdeti nehézségekről.
Bár az én pályafutásom néhány évvel később kezdődött, mint jó pár, akkor már „befutott” versenyzőé, mint pl. Bitter Pista, Tasnádi Laci, vagy Nagy Tibor, Kepler Józsi, Pintér Feri, Kovács „Ko-ko” Pista, Béki Sanyi, Kiss Péter, Minza Karcsi, a Kenderes testvérek, stb, stb.
Ettől függetlenül, hogy úgy mondjam a teljes kibontakozás, a testépítés kiteljesedése még nagyon is az elején járt.
Nekem akkoriban úgy tűnt, hogy vidéki klubok nem is nagyon léteztek, legalábbis, akik versenyzőt indítottak volna az első hazai Országos Bajnokságokon, vagy ha voltak is vidéki versenyképes testépítők, azok eleinte, mint én is, valamelyik budapesti edzőterem színeiben indultak.

"...kinek nincs elég türelme, és alázata ebben a sportágban ,sosem ér el komoly eredményt."
Ne legyenek illúzióink, kapunk hideget, meleget e riport következtében, hogy "a vén hülye már megint a családtagokkal készít interjút",vagy valami hasonló negatív retorikai megjegyzést vágnak a képünkbe,de én úgy vélem, bár lehet tévedek, hogy egy versenyzővel készített interjú, aki már bizonyított a színpadon, nem visszatetsző még akkor sem, ha úgymond egy tőről fakad a riport készítőjével, és mint tudjuk Bogáti Árpi letette már névjegyét a magyar testépítésben.
És ez igaz még akkor is, ha nem azonos kaliberű versenyző egy Lantos Johnnyval, Kathi Bécivel vagy La Llave Alexszel.
Karaktere mely nem csupán fizikai mivoltára értendő, sportolói elhívatottsága, versenyzői múltja, úgy vélem elegendő indok arra, hogy megszólaltassuk sportpályafutásáról, világnézetéről, távlati terveiről. A vele készült beszélgetést most közöljük a Bodysport olvasóival.