A Koreai-félsziget északi, és Kína északkeleti részének magashegyi vidékeiről származó növény. Elágazó göcsörtös gyökerű 40-60 cm magasra növő, egyenes vöröses szárú növény. Embergyökérnek is hívják a alakja miatt. Két formája ismert a kínai vagy koreai ginzeng (panax ginseng) és a szibériai ginzeng (elutherococcus senticosus). A szibériai ginzenget hatása enyhébb. Az orosz atléták egyik titkos fegyvereként tartották számon, Kelet-Ázsiában a tradicionális orvoslás mintegy 5000 éve használja. Gyökerét porrá őrölik vagy a hatóanyagtartalmát kivonják. A fehér ginzenggyökeret a betakarítás után közvetlenül kén-dioxiddal fehérítik, majd ezt követően napon vagy mesterséges hőt alkalmazva szárítják. A vörös ginzenggyökeret szárítás előtt forró gőzzel kezelik.

A szervezet stressz-helyzetben a mellékvese útján adrenalint és ún. stressz-hormonokat termel. Ha ez a reakció túl korán áll be illetve hosszú időn keresztül fennmarad kóros állapot akkor alakul ki. A ginzeng elősegíti a mellékvese optimális működését. Rendkívül jól alkalmazható legyengült beteg szervezet roborálására, szellemi és testi teljesítmény fokozására, erős immunizáló hatású, serkenti a virucid és baktericid immunsejtek termelődését. Jótékony hatású az izmok működésére, az energia-felhasználásra, fokozza az endorfin (boldogsághormon) termelését, kitolja a fáradtság kialakulását.

Ajánlott adagolása 100 mg kivonat lehet napi 2-4 alkalommal.

A felnőtt szervezet 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, legnagyobb részét a hemoglobinhoz kötve. Másik része a különböző szállítófehérjékhez kötődik. Feladat az oxigén és a szén-dioxid szállítása, részt vesz elektrontranszportokban, hemoglobin-, mioblobin szintézisben, egyes enzimek működésében, szállító- és raktárfehérjék képződésében. Kielégítő vasszint mellett kevesebb szívódik fel a tápanyagokból egyfajta negatív visszacsatolásként. Felszívódásához elengedhetetlen a C-vitamin jelenléte. A növényi vasforrások hasznosulása nagyságrendekkel rosszabb, mint az állati eredetű, fehérjéhez kötött vasféleségeké, ezért megtévesztő egyes növények (például spenót) viszonylag magas vastartalma. A csersavak, fitátok (gabonafélék), oxalátok (sóska, spenót) gátjai a felszívódásnak oldhatatlan komplexet képezve azzal. A húsok, a máj és az egyéb belsőségek a legjobb forrásai.

A napi szükséglet 18 mg (USA RDI alapján), 14 mg (EU RDA alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 15 mg, míg sportolók esetén 15-20 mg lehet.

A múltban mérgező anyagként tartották számon. Növényeken gombaölő hatású.
Emberi szervezetben csökkenti a májban termelődő koleszterin mennyiségét. Inzulin-szerű hatása miatt a szénhidrátok anyagcseréjének szabályozója, növeli az inzulinérzékenységet. Segíti a glutation szintézist, amely a szervezet legerősebb antioxidáns és méregtelenítő anyaga. Nincs pontos beviteli ajánlás meghatározva az emberi szervezet számára, de valahol 10 és 30 mikrogramm között lehet naponta. Borokban, gyümölcslevekben, olajos magvakban és gabonafélékben van jelen jelentős mennyiségben. 4 mg fölötti dózisai hasmenést, hányást, pszichés zavarokat okozhatnak. Cukor-, vese- illetve májbetegek, terhes és szoptató nők számára kiegészítő alkalmazása kizárólag orvosi rendelvényre javallott.

Az emberi szervezetben nagyon kevés, mintegy hat mg szelén van összesen, nagy része a májban, a fogzománcban és a körömben. Szerepe a sejtmembránok felépítésében van, erős antioxidáns hatású. A legjobb szelénforrások a tengeri állatok húsa, illetve a vese, a máj és a teljes kiőrlésű gabona. Hiánybetegsége nem ismert.

Nagyobb mennyiségben mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem. Felnőtt szervezetben kb. 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, és az izmokban raktározva. Számos enzim alkotórésze. Mintegy 90%-a egy fehérjéhez, az un. cöruloplazminhoz kötődik. Szerepe van az oxidációs-redukciós folyamatokban, vérképzésben, központi idegrendszer működésében. Felszívódása 35 és 70 % közötti. Forrásai a hüvelyesek, a gabonafélék és a máj. Hiányában csontfejlődési zavarok, vérszegénység, növekedésbeli zavarok, koleszterinszint-emelkedés alakul ki. Mérgezési tünetei hányinger, hányás, hasmenés, szédülés.

A napi szükséglet 2 mg (USA RDI alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 1,4 mg lehet, míg sportolók esetén 4-8 mg.

A mintegy 80-100 gramm raktározott mennyiségnek nagyobb része oldott állapotban a folyadékterekben, kisebb része a csontokban, kötőszövetekben található. A nátrium- kálium kettős az úgynevezett ozmotikus nyomás, a sejtek folyadékterei egyensúlyának fenntartásában játszik alapvető szerepet. Nélkülözhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél, az izomműködés szabályozásánál, a szénhidrát- és fehérje anyagcserben, a folyadékháztartás szabályozásában. Nincs egységes álláspont a szükséges mennyiség kimondásánál, de jelenlegi normáink okán szükségletünket inkább többszörösen felülmúljuk. Sokan napi öt-tizenöt gramm nátriumot fogyasztanak, főleg konyhasó formájában. Ennek egy része a sózással kerül az ételeinkhez, nagyobb részét viszont az élelmiszeripari adalékként kerül szervezetünkbe. A nátrium minden élelmiszerünkben megtalálható. Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. Túlzott bevitele magas vérnyomást idézhet elő.

A napi minimális szükséglet 2 g NaCl, azaz konyhasó fedezi, ami 0,5-1 g nátriumot jelent. Hiányállapota hányingerrel, izomgörcsökkel járhat, elsősorban állóképességi sportolók esetén hosszú távú kimerítő megterhelések folytán. Óránkénti 1 gramm pótlólagos nátrium bevitele javallott intezív edzések alatt.

Csak nagyon csekély mennyiségben tárolódik szervezetünkben. De ennek ellenére a purin-anyagcsere és az aldehideket, szulfátokat oxidáló enzimek nélkülözhetetlen eleme. A tej, a húsfélék, a hüvelyesek és a gabonafélék tartalmazzák számottevő mennyiségben. Hiánytünetei nem ismertek, túlzott bevitele rézhiánnyal jár.

A napi szükséglet 0,075 mg (USA RDI alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 0,25 mg lehet.

10-20 mg mennyiségben raktározzuk. Enzim felépítésében, a szénhidrát- és zsíranyagcsere, a Fehérje-, DNS- és RNS-szintézisben, és az úgynevezett mukopoliszacharidok képzésében tölt be kulcsszerepet. Felszívódása különösen rossz, körülbelül 3-4 % csak, melyet a vas és kalcium tovább ront. A gabonafélék, a dió és a mogyoró tartalmazzák jelentősebb mennyiségben. Hiánybetegségei illetve túladagolása nem ismert.

A napi szükséglet 2 mg (USA RDI alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 4 mg lehet.

Az emberi szervezetben 20-30 gramm raktározódik belőle, egy része a csontokban, másik fele a sejtek belső tereiben. Szerepe van az ideg- és izomrendszer működésében, fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcserében, szív- és érrendszer működésében, és a csontok felépítése. Az anyagcsere folyamatokban játszott szerepe miatt beviteli ajánlásokat szokás az energia bevitellel arányosítani, 1000 kJ energia után 25-30 mg magnéziumot ajánlva. Zöldségfélékben, a hüvelyesekben, a gabonafélékben, a gyümölcsökben, a tejtermékekben és a halfélékben lelhető fel. Hiánya fáradékonyságot, izom- és idegrendszerbeli működési zavarokat, de anyagcserét és a vérkeringést is negatívan befolyásolja. Túlzott bevitele fokozott a foszforürítéssel jár.

A napi szükséglet 400 mg (USA RDI alapján), 300 mg (EU RDA alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 350 mg, míg sportolók esetén 400 mg lehet.

A szövetekben fordul elő. A króm a glukóz-tolerancia-faktor (GTF) egyik építőeleme, mely a glukóz anyagcsere alapvető szabályozója. Az inzulin nem képes kifejteni hatását, amennyiben a krómium szintje szervezetünkben nem elégséges. Az inzulin kielégítő működésének egyik kulcs koenzimje, elégtelen szintje inzulinrezisztenciához, 2-es típusú cukorbetegséghez és elhízáshoz vezet. A nem szerves króm alig, 0,5-0,7 %-ban, a szerves kötésben lévő króm ennél csak egy kicsivel jobban szívódik fel.

Legjobb forrása a teljes kiőrlésű gabona, korpa, a hüvelyesek, a hús, a máj és a sajt.

Hiányában nő a cukorbetegség és a koszorúér-betegségek kialakulásának veszélye.