A második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben. Felnőttekben raktározott mennyisége 700-800 gramm lehet. 80-85%-a a csontokban beépülve található. Kis mennyiségben, de fontos szerepet tölt be a pufferálás (savközömbösítés) folyamatában, a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Részt vesz a csontok, fogak felépítésében, az idegrendszer működése, fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcserében, enzimek működésében. Felszívódását számtalan faktor befolyásolja a vas, a magnézium és az alumínium gátolja. Csaknem minden élelmiszerben megtalálható, de savanyító-anyagként is adagolják élelmiszereinkhez. Hiányállapotával nem jellemző, esetleg tartós savkötő szedés után.

Hiánya esetén fokozott kalcium-kiválasztás, és csontritkulás léphet fel. Túladagolásakor az általános mérgezési tünetek alakulnak ki.

A napi szükséglet 1000 mg (USA RDI alapján), 800 mg (EU RDA alapján), az OÉTI által elfogadott RDA 620 mg, míg sportolók esetén 3000-3500 mg lehet.

A fogakban és a csontokban található készleteink 95%-a. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott vízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról gondoskodni kell. Szerepe van csontok képzésben, a fogzománc felépítésében, a fogszuvasodás oka az elégtelen fluorbevitel. A fluorszükséglet nagyobb részét vízből a fluoridos fogkrémekből fedezzük. Forrása a jó ivóvíz, és ásványvizek, de fellelhető a teában, illetve a halak csontjában. Hiányában fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás alakul ki. A védőhatáshoz legalább napi 1,5 mg fluor bevitele szükséges.

Túlzott bevitele a csontok károsodását, a vesék működésének zavarát és károsodása, izom- és az idegrendszeri problémákat okoz.

Főként a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák, mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben. De a máj, a vesék, az izmok, és a bőr is raktároznak belőle bizonyos mennyiséget. Az hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt., de ezenkívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen. Befolyásolja szénhidrát-, fehérje-, zsír-, nukleinsav anyagcserét, a növekedést, nemi fejlődést. Felszívódása függ az étrend egyéb gátló anyagaitól (fitátok, rostok, oxalátok). Az állati eredetű cink jobban hasznosul, mint a növényi élelmiszereinkből bevitt. Legnagyobb mennyiségben a húsok, a máj, a hüvelyesek és a tojás tartalmazza. Hiányában törpenövés, a heresorvadás, sebgyógyulás elhúzódása, étvágytalanság letargia, hasmenés, bőrgyulladások alakulnak ki. Táplálék-kiegészítőkben szervetlen és szerves formában is találkozhatunk vele, a szerves kötésű forma felszívódás és tolerálhatósága jobb. A cink-hisztidin, cink-cisztein és cink-metionin a leginkább megfelelőek. A cink-monomethionine, a széles körben alkalmazott ZMA ásványi-anyag kombinációkban alkalmazott forma, melyet a tesztoszteron és IGF-1 kibocsátás stimulálására, a regenerálódás elősegítésére alkalmaznak.

A kalcium és a magnézium ürülésének csökkentésével javítja a csontképzést, gátolja a csontritkulás kifejlődését, pozitívan hat a kalcium hormonális szabályozásban betöltött szerepére és így a sejtosztódásra. Hiányának szerepe lehet az olyan kopási és elhasználódási jelenségek kialakulásában, mint az arthritis. Feltételezik továbbá, hogy. Nem rendelkezünk még pontos kutatási adatokkal az emberi szervezet napi bórszükségletére vonatkozóan. A bór leginkább tengeri eredetű élelmiszerekben fordul elő, illetve a különféle ásványvizekben. Hiánybetegsége és túladagolása nem ismert. Csontritkulás, izületi gyulladás (arthritis) kezelésére napi 3 mg fogyasztása javallott.

A kalcium és a magnézium ürülésének csökkentésével javítja a csontképzést, gátolja a csontritkulás kifejlődését, pozitívan hat a kalcium hormonális szabályozásban betöltött szerepére és így a sejtosztódásra. Hiányának szerepe lehet az olyan kopási és elhasználódási jelenségek kialakulásában, mint az arthritis. Feltételezik továbbá, hogy. Nem rendelkezünk még pontos kutatási adatokkal az emberi szervezet napi bórszükségletére vonatkozóan. A bór leginkább tengeri eredetű élelmiszerekben fordul elő, illetve a különféle ásványvizekben. Hiánybetegsége és túladagolása nem ismert. Csontritkulás, izületi gyulladás (arthritis) kezelésére napi 3 mg fogyasztása javallott.

A bioflavonoidok közé tartozó rendkívül bioaktív anyag. A C vitamin kísérő anyaga, általánosan, ugyanazon az élelmiszerekben fordul elő. A P-vitamin segíti a C vitamin felszívódását és megvédi az oxidációtól, ezenkívül erősíti a hajszálereket. Szükséges az antioxidatív folyamatokhoz, az öregedési folyamatok gátlásához. A P-vitamin pontos szükséglete nem ismert. Forrásai a citrusfélék, a csipkebogyó, az áfonya, a brokkoli, a paradicsom, valamint más gyümölcsök és zöldségek. Hiánybetegsége nem ismert, de hiányában a C-vitamin felszívódása és felhasználása zavart szenved. Túladagolása nem ismert.

Rendkívül széles körben fordul elő az élelmiszerekben, melyre görög eredetű neve is utal: mindenütt előforduló. Segíti a mellékvese hormonjainak termelődését, lassíthatja az öregedést, részt vesz a koleszterinszintézis folyamatában, az ingerületátvivő anyagok képzésében, a hemoglobin szintézisében. A koenzim-A nevű enzim alkotórészeke, mely szinte minden anyagcsere-folyamat kulcsenzime, központi szerepet tölt be a szénhidrát-, a zsír- és a fehérjeanyag-cserében. A panthenolt gyakran alkalmazzák bőrvédő krémekben, a bőr rugalmasságának és puhaságának fokozása érdekében. Hajápoló alkalmazva megóvja a hajat a kémiai és mechanikai károsodásoktól. Stabil, de a savak (például ecet), a sütőpor és a hő együttes hatására inaktiválódhat. A legtöbb élelmiszerben megtalálható, fő forrásaink a máj, az élesztő és gabonafélék.

Hiánytünetei a bőrön, az idegrendszerben, illetve az anyagcserében okoznak elváltozásokat. Ezek a tünetek azonban nem jellemzőek. Szükséglete egyes gyógyszerek szedése, a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás miatt megnövelt. Túladagolva, különösen egyéb B vitaminok nélkül, felboríthatja az anyagcserét, de ez olyan adagolás mellet alakulna ki melynek elfogyasztása nem lehetséges.

A napi szükséglet 25-50 mg lehet fokozott fizikai igénybevétel, illetve stressz esetén a javasolt mennyiség mintegy 100 mg. Koleszterinszint csökkentésre napi 300 mg-os adagban, arthritises jellegű fájdalmakra, allergiára akár 1000 mg-os napi dózisokban is alkalmazzák.

Korábban a B-vitaminok közé sorolták. Ám közvetlenül nem életfontosságú tápanyag, a bélbaktériumok optimális működéséhez nélkülözhetetlen. A PABA e jótékony baktériumokon keresztül hat előnyösen a szervezetre. Emellett antioxidáns hatású és közvetve csökkentheti az érelmeszesedés és a szívinfarktus veszélyét. Nincsenek pontos szakirodalmi ajánlások a PABA napi beviteli szintjére vonatkozóan. Természetes forrásai a gabonafélék. Hiányállapotát nem mutatták ki. Nagy mennyiségben sem toxikus, kozmetikai szerekben alkalmazva viszont érzékenységtől függően bőrbántalmakat okozhat.

Vízben oldódó vitamin, két hőstabil pridinszármazék gyűjtőneve nikotinsavamidnak és a nikotinsavnak. A szöveti oxido-reduktív folyamatokban vesz részt. A szervezetben triptofánból képes képződni. 60 mg triptofánból 1 mg nikotinamid képződhet, melyhez piridoxin, tiamin és riboflavin is szükséges. Részt vesz a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében is. Lévén az anyagcsere fontos szereplője. 1000 kJ energiára1,6 mg bevitelt javasolnak. Lényeges, hogy a kukoricában olyan anyag található, amely a niacin hatását gátolja. Legjobb forrásaink a hús, máj, vese, hal, tojás, élesztő, szárazhüvelyesek, zöldségfélék és a barna kenyér. Hiányában a pellagra nevű betegség alakulhat ki, bőrártalmakkal, a nyelv gyulladásával, bélrendszeri és idegrendszeri panaszokkal. Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.

A napi szükséglet 20 mg (USA RDI alapján), 18 mg (EU RDA alapján), az OÉTI által elfogadott RDA 18 mg, míg sportolók esetén 40 mg lehet. 200 mg feletti bevitele hányingert, hasmenést és a bőr kipirosodását okozhatja. Magas triglicerid- illetve koleszterinszint kezelésére napi 1200-1500 mg-os dózist alkalmaznak. Ilyen adagok fogyasztása azonban csak orvosi felügyelet mellett javallott.

Egy nyugtató hatású B-vitaminfajta. Csökkenti a szorongást és a feszültséget, a magas vérnyomást, jó altatószer. A foszfatidil-inozitol a sejtmembránok működésében, az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. játszik szerepet. A májban, a vesében glükózból keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az agy és az agyfolyadék. Nélkülözhetetlen az agy-, a vese-, a pajzsmirigy-, a köztiagy egészséges működéséhez, a trombociták képzéséhez. A szervezet is képes bizonyos mennyiségben előállítani. Szükségletünk függ a stressz mértékétől, vizsgálatok szerint napi 4-8 gramm között lehet. Forrásai a húsfélék, a tejtermékek, a gabonafélék, a gyümölcs- és főzelékfélék és az olajos magvak. Az élelmiszerekből történő felszabadításához egy fitáz nevű enzimre van szükség, ami csak egészséges emésztőrendszerben található, a koffein pedig gátolja az inozit feszívódását. Hiányában idegi károsodások, fáradékonyság, koncentrálási zavarok alakulnak ki, csökken a fizikai teljesítőképesség. Cukorbetegségben szenvedőknél nagyobb arányú az inozit vesztés.

Vízben oldódó vitamin. A terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét (a velőcsövet) lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul. Ezért terhesség alatt különös figyelmet érdemel. De szükséges a fehér- és vörösvérsejtek képzéséhez, a vérlemezkék képzéséhez, az aminosavak és nukleinsavak anyagcseréjéhez, a gyomor-bélrendszer épségéhez. Mesterséges készítményekből felszívódása jobb, mint a természetes forrásokból. Túlzott bevitele rontja a cink hasznosulást. Legjobb folsav forrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő. Hiánytünetei a vérsejtek száma csökken, abnormálisan nagy vörösvértesteket alakulnak ki, nyelvgyulladás, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek, fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

A napi szükséglet 0,4 mg (USA RDI alapján), 0,2 mg (EU RDA alapján), az OÉTI által elfogadott RDA 0,2 mg, míg sportolók esetén 0,2 mg lehet. Túlzott bevitele alvásproblémákat, étvágytalanságot és gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat.