2007. július 29., vasárnap 15:13

MCT – közepes szénláncú zsírsavak

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)
Az ún. MCT-ket először 1950-ben izolálták kókuszolajból. A MCT-k tulajdonképpen zsíradékok, melyek 6-12 szénatomot tartalmazó telített zsírsavláncokból épülnek fel. Megtalálhatóak a tejzsírban, a pálmaolajban és nagyobb mennyiségben a kókuszolajban. Az MCT tartalmú kiegészítők olyan betegek részére lettek kifejlesztve, akik valamilyen emésztőrendszeri rendellenesség miatt nem képesek a hosszúszénláncú zsírsavak emésztésére. Az MCT-k ugyanis más módon szívódik fel a szervezetben mint a hosszúszénláncú zsírsavak. A zsiradékok felszívódása alapesetben ugyanis a nyirokrendszeren keresztül un. chilomikron képződés segítségével történik, majd a nyirokrendszerből kerülnek a véráramba. A közepesszénláncú-zsírsavak ezzel szemben nem képeznek ilyen chilomikront és közvetlenül jutnak a véráramba. De emellett energiaként való felhasználásuk is „könnyített”, lévén a mitokondriumba (szervezetünk energiatermelő egységei) történő bejutásuk nem karnitin függő szemben az egyéb zsiradékokkal. Kapcsolódó tanulmányok szerint könnyen és gyorsan égnek el energiaként, termogenikus hatásúak, melyet 10-15 %-kal magasabbra becsülnek kalóriaértéküknél, amennyiben az össz-energiabevitelünk 30 %-a MCT. A hosszúszénláncú-zsiradékok 16-22 szénatomból álló láncokat tartalmaznak, csakúgy mint a szervezetben zsírpárnaként raktározott forma, az MCT-k ezzel szemben 6-12 szénatomos egységet tartalmaznak, így zsírsejtjeinkben történő raktározásuk kevésbé jellemző. Számos testépítő véli úgy, hogy ezen előnyök nagyban segíthetik egy kalória megszorított diéta mellett, a versenyfelkészülés folyamán, az edzés intenzitás magas szinten tartását, a zsírvesztést és izommegtartást.

Mellékhatásai alapvetően a túl gyors bevezetésnek és nem megfelelő adagolásnak lehetnek, melyek gyomorgörcsöt és hányást okozhatnak. Nagy mennyiségű fogyasztása emellett fokozott széndioxid képződéssel jár.
Megjelent: 1223 alkalommal