2008. március 29., szombat 19:27

A szervezet sav-bázis egyensúlya

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)
A krónikus túlsavasodás napjaink egyik leginkább fókuszba került egészségügyi témája. A pH-szint nem kívánt irányú és mértékű elmozdulása károsítja a test szöveteit, s ha ezt nem ismerjük fel és kezelését nem kezdjük meg idejében akkor veszélyeztet gyakorlatilag minden sejtszintű tevékenységet és funkciót. Számtalan megbetegedés és kóros elváltozás gyökere, sőt a túlsavasodás az, ami miatt Ön nem tud lefogyni.

A test különböző részeinek különböző az ideális pH szintje, de alapvetően a vér pH-ja az, ami leginkább mérceként szolgálhat. Ahogyan a testhőmérsékletünknek 37 fokon kell maradnia, ideálisan a vérünket is a 7.365-ös pH értéken kell tartanunk, amely nagyon enyhén lúgos.
A test mindent megtesz azért, hogy ezt az állapotot fenntartsa – még akkor is, ha ez más szövetek vagy szervrendszerek károsodásával jár.
A megbomlott egyensúly egyfajta káoszhoz vezet, és megnyitja az utat a betegségekhez. A test sebezhetővé válik, szemben az egészségesen lúgos kémhatású egyensúlyi állapottal mikor is a kórokozók nem tudnak megtelepedni.

A savasság és lúgosság viszonyát a tudomány mennyiségileg fejezi ki egy 1-től 14-ig terjedő skálán, amit úgy nevezünk, hogy „pH”. Ezen a skálán a 7-es érték tekinthető semlegesnek. A 7 alatti értékek jelölik a savas, a 7 felettiek pedig a lúgos tartományt. Technikai értelemben a pH érték a hidrogénionok (pozitív töltésű molekulák ) koncentrációját mutatja bármely oldat vonatkozásában.



Érdemes megjegyezni, hogy körülbelül húszszoros mennyiségű lúgos anyag szükséges a vérben lévő egyetlen egységnyi sav semlegesítéséhez, tehát jobb és könnyebb az egyensúlyt fenntartani, mint visszanyerni.

A testünk összes szabályozó mechanizmusa (ideértve a légzést, a keringést, az emésztést, és a hormontermelést) azért dolgozik, hogy kiegyensúlyozza ezt a finom belső sav-bázis szintet.

A test nem tudja sokáig elviselni a túlzott savasság felé történő eltolódásokat. A megbomlott egyensúly korai szakaszában a tünetek még nem olyan erősek:: ilyesmik lehetnek, mint kiütés, fejfájás, allergiák, megfázás és influenza, valamint egyéb (pl. homloküreg) problémák. De ahogy a dolgok tovább súlyosbodnak, egyre komolyabbá válik a helyzet. A szervek és egész belső rendszerek meggyengülése eredményeként pajzsmirigy-, mellékvese- és májproblémák, stb. léphetnek fel. Ha a szövetek pH-ja túlságosan elmozdul a savas irányba, akkor az oxigénszint lezuhan, és a sejtek anyagcseréje leáll. Más szóval a sejtek elpusztulnak.

A szervezet úgy akadályozza meg ezt, hogy amikor szembetalálja magát egy csomó beömlő savval, a vér lúgos ásványi anyagokat von ki a szövetekből, hogy ezt kompenzálni tudja. Van egy ásványianyag-család, amelyiknek pont az a feladata, hogy az erős savakat semlegesítse, mérgező hatásukat közömbösítse. Ilyen pl. a nátrium, a kálium, a kalcium és a magnézium. Amikor ezek az ásványi anyagok reakcióba lépnek a savakkal, az eredmény sokkal kevesebb káros melléktermék lesz, amelyeket azután a test már ki tud üríteni.
Tudni kell, hogy egy egészséges test szükséghelyzet esetére rendelkezik tartalékkal ezekből az ásványi anyagokból. De ha a táplálkozással nem kerül be elég belőlük a szervezetünkbe, és elfogy a tartalék, akkor a test máshonnan szerzi be őket, vagyis kivonja őket a csontokból (a kalciumot) vagy az izmokból (a magnéziumot) – ahol természetesen szükség lenne rájuk.

Ha az elsavasodás túl erőssé válik ahhoz, hogy a vér ki tudja egyensúlyozni, akkor a felhalmozódott savmennyiséget a szervezet a szövetekbe nyomja, hogy ott raktározza el. Ez úgy történik, hogy a nyirokrendszer ( immunredszer ) semlegesít belőle annyit, amennyit csak tud, majd megpróbál megszabadulni a többitől. Sajnos, a „megszabadulni” a többi savtól annyit jelent, hogy visszanyomja azt a vérbe, amivel létrejön egy ördögi kör, hiszen a szervezetnek további ásványi anyagokat kell elvonnia onnan, ahol azok a normális feladataikat tölthetnék be, és emellett terheli a májat és a vesét is. Továbbá ha a nyirokrendszer túlterhelt, vagy a nyirokedények nem működnek megfelelően (ezt gyakran a testmozgás hiánya okozza), akkor a savak felhalmozódnak a szövetekben.

A vér pH-jának kiegyensúlyozatlansága irritációhoz és gyulladásokhoz vezet, ami utat nyit a betegségekhez. A hirtelen bekövetkező vagy az újra meg újra visszatérő betegségek vagy azért jönnek létre, mert a test megpróbálja mozgósítani az ásványianyag-tartalékait, hogy megakadályozza a sejtek károsodását, vagy azért, mert a test sürgősségi megoldásokat alkalmaz a méregtelenítés érdekében. Például megpróbál megszabadulni a savaktól a bőrön keresztül, olyan tüneteket produkálva ezzel, mint az ekcéma, a pattanások, a kelések, de a fent említett okok következtében létrejöhet fejfájás, izomgörcsök, izomfájdalmak, duzzanatok, irritáció, gyulladás valamint általános fájdalomérzet. Krónikus tünetek pedig akkor jelentkeznek, amikor a test már minden lehetőségét kimerítette a savak semlegesítése terén

Amikor a testben savas melléktermékek keletkeznek, és ezek bekerülnek a véráramba, akkor a keringési rendszer folyékony formában próbál megszabadulni tőlük a tüdőkön vagy a veséken keresztül. Ha túl sok ilyen savas hulladék keletkezik, akkor ezek lerakódnak a különböző szervekben: a szívben, a hasnyálmirigyben, májban és a vastagbélben, vagy pedig a zsírszövetek kötik meg őket a mellekben, a csípőn, a combokon, a hason és még az agyban is. Ebből következik, hogy a zsír kialakulásának legfőbb oka a szervezet elsavasodása. A test zsír termel, hogy közömbösítse és eltárolja a savakat, megmentve ezzel a létfontosságú szerveket, amelyek egyébként komoly károsodást szenvednének. A zsír tehát nem más, mint a szervezet reakciója a túlsavasodott állapotra. A savak károsító hatását és eltárolásuk folyamatát más néven úgy is hívhatnánk, hogy „az öregedési folyamat”

A savas hulladék a testben előkészíti a talajt rengeteg olyan mikroszkopikus nagyságú élőlény (mikroorganizmus) számára is , amelyek potenciálisan pusztító hatással lehetnek ránk.
A candida és más mikroorganizmusok a test gyengébb területein élősködnek, azokat mérgezik, valamint túl is terhelik. Savas környezetben valójában szabad utat kapnak ahhoz, hogy károsítsák a szöveteket és a testi működést. A testünkben található glükózon élnek, ezt használják energiatermelésre, a zsírunkat és a fehérjéinket pedig (még a genetikai anyagunkat, a nukleinsavakat is!) növekedésre és szaporodásra. Ezek az organizmusok szó szerint élve megesznek bennünket! Majd ezt követően a melléktermékeiket (a savakat) bejuttatják a véráramba, valamint a sejtek belsejébe , így még tovább mérgezve, szennyezve a szervezetet.

A helyes táplálkozás

A vér és a szövetek pH –egyensúlyának érdekében az étrendünknek legalább 70-80 %-ban lúgos ételekből kell állnia, ami azt jelenti, hogy a savas ételek aránya nem lehet több mint 20-30% (és ennek a 70-80%-nak legalább fele részben nyers ételből kell állnia.



A helyes táplálkozás alapelveként leszögezhetjük, hogy olyan ételeket kell előtérbe helyezni, amelyek lúgosítják a szervezetet, és elkerüljük azokat, amelyek savassá teszik. A szervezetben minden megemésztett étel salakanyaggá bomlik le vagy ég el. Ez a salakanyag lehet semleges, savas,vagy lúgos. Ez főként attól függ, hogy az eredeti ételnek milyen volt az ásványianyag-tartalma. Pl. a kálium, a kalcium, a magnézium, a nátrium, a cink, az ezüst, a réz és a vas lúgos salakanyagot képeznek.
A kén, a foszfor, a klór és a jód viszont savas salakanyagot hagy maga után. A legtöbb elem lúgos.

Szerencsénkre könnyyen kategorizálhatjuk, hogy melyik étel milyen fajta salakanyagot képez. Az állati eredetű ételek (pl. a hús, a tojás és a tejtermékek), a feldolgozott és finomított ételek, az élesztős termékek, az erjesztett ételek, a gabona magvak, a mesterséges édesítőszerek és a cukrok általában savasítanak, éppen úgy, ahogy az alkohol, a kávé, a csokoládé, a fekete tea, és a szénsavas üdítőitalok is. A zöldségek ezzel szemben lúgosító hatásúak. Ide tartozik néhány olyan zöldség is, amely valójában gyümölcsnek tekinthető: az avokadó, a paradicsom és a paprika
(a gombák viszont nem tartoznak ebbe a kategóriába). Néhány nem édes citrusféle is lúgos hatást fejt ki a szervezetbe, hasonlóan a csíráztatott magvakhoz csíráztatott dió- és mogyorófélékhez és a csíráztatott gabonamagvakhoz. A Gabonamagvak savasító hatásúak
, de néhányuk (a köles, a hajdina és a tönkölybúza) csak nagyon enyhén. A nyers ételek inkább lúgosító, a főtt ételek inkább savasító hatásúak.

Ajánlott ételek

Zöldségek
Étrendünkben központi helyet kell elfoglalniuk a zöldségeknek, minden étkezésnek nagyobb rész ebből kell állnia. Ezek bolygónk leginkább kalóriaszegény, szénhidrátszegény és tápanyagokban a leggazdagabb élelmiszerei.
Ráadásul vitaminokat és ásvány anyagokat, rostokat, klorofillt, enzimeket, fitonutrienseket
(a növények sárga, narancs vagy vörös színét adó biológiailag rendkívül aktív savakhoz kötődő anyagok) és lúgos hatású sókat is tartalmaznak.
A zöldségek különösen a zöld színűek, rendkívül gazdagok tápanyagokban, és az összes elképzelhető vitamin, ásványi anyag és egyéb mikro tápanyag megtalálható bennük, amire valaha is szükségünk lehet. A zöldségek rosttartalma is magas amely az étrendnek létfontosságú része. A rostok daganat csökkentő hatása mellet a vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a rostok jelentősen csökkentik a mycotoxinok mennyiségét. A rostok szivacsként működve itatják, szívják fel a savakat a szervezetből. Emellett seprűként is működnek mert kitisztítják a beleket.
A zöldségek az enzimek bőséges forrásai, amelyek csaknem minden kémiai reakcióhoz szükségesek az emberi szervezetben.



Zöldséglevek
A zöldségek ( és füvek) valamennyi jótékony hatása fokozható pusztán azzal, hogy kipréseljük a levüket. A tápanyagok töményebb formában vannak jelen, így gyorsabban és könnyebben hasznosíthatók a szervezet számára. A rostok ugyan elvesznek, de éppen emiatt szabadulnak fel a tápanyagok. A rostokra is nagy szükség van így nem szabad minden zöldséget ilyen formában fogyasztani.
De amikor „ isszuk a zöldségeket”, a szervezet nagyobb koncentrációban jut hozzá a gyorsan hasznosuló lúgos sókhoz, a vitaminokhoz ,az ásványi anyagokhoz, a klorofilhoz és az enzimekhez, következésképpen a zöldséglevek nagyon jó lúgosító hatásúak. A legjobb és leginkább lúgosító levek a zöld színű zöldségekből és füvekből készíthetők.

Füvek
A füvek különösen gazdagok tápanyagokban, még gazdagabbak, mint általában a zöldségek. A buzafü és az árpafű pl. különösen kiváló klorofil források, és pontosan a klorofil az. Amelynek segítségével a füvek képesek a szervezetünket a molekulák és sejtek szintjén regenerálni. Hogy csak néhány példát említsünk.
- A buzafü több mint száz féle tápanyagot tartalmaz, pl. minden ismert ásványi anyagot és nyomelemet, valamint a B-komplex összes vitaminját. Az A-vitamin provitaminját talán az összes élelmiszer közül a legnagyobb mennyiségben tartalmazza, továbbá C-,E- és K-vitaminban is gazdag. A búzafülé 25%-a fehérje, ez több, mint a húsban, a halban, a tojásban, a tejtermékekben, ill. a babban. Emellett nagymennyiségű gomba- és mycotoxin-ellenes hatóanyagot, ún. laetrilt tartalmaz.
- Az árpafű négyszer annyi tiamint (B1-vitamint) tartalmaz, mint a teljes kiőrlésű búzaliszt, és harmincszor annyit, mint a tej. C-vitamin tartalma magasabb ( éppen hétszer annyi), mint a narancsé.

Táplálékkiegészítők
A zöldségek vagy zöldséglevek kedvező hatását tovább lehet javítani az ú.n. zöld porok segítségével. Ezek füvek, csíráztatott gabonák valamint zöldségfélék szárított porai, amelyek táplálék kiegészítőkén vannak forgalomban. Könnyen feszívódó vitaminokat, ásványi anyagokat és aminosavakat (a fehérjék építőelemeit ) juttatnak a szervezetünkbe.

Zöldségek és alacsony cukortartalmú gyümölcsök

Zöldborsó, érett
+ 0,5
 
Spárga
+ 1,1
 
Zöldkáposzta
+ 2,0
 
Burgonya
+ 2,0
 
Saláta
+ 2,2
 
Hagyma
+ 3,0
 
Karfiol
+ 3,1
 
Jégcsapretek
+ 3,1
 
Fehérkáposzta
+ 3,3
 
Zöldkáposzta
+ 4,0
 
Zöldborsó
+ 5,1
 
Karalábé
+ 5,1
 
Cukkini
+ 5,7
 
Zeller
+13,3
 
Káposzta saláta
+14,1
 
Retek
+16,7
 
Szalmafű
+21,4
 
Zsurlófű
+21,7
 
Tarackbúza
+22,6
 
Gyermekláncfű
+22,7
 
Árpafű
+28,7
 
Szójacsira
+29,5
 
Lucernacsíra
+29,3
 
Uborka, friss
+31,5
 
 
 
 
 
 
 
Ételízesítők
 
Ecet
-39,4
 
Szójaszósz
-36,2
 
Mustár
-19,2
 
Majonéz
-12,5
 
Ketchup
-12,4
 
 
 
 
Italok
 
Szeszes italok
-38,7
 
Finomított cukorral édesített
gyümölcslé
-33,4


Sör
-26,8
 
Kávé
-25,1
 
Bor
-16,4
 
Dobozos, hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcslé
- 8,7


Hús, baromfi és hal

Sertés
-38
 
Borjú
-35
 
Marha
-34,5
 
Tengeri hal
-20
 
Csirke
-20
 
Tojás
-20
 
Osztriga
- 5
 
Máj
- 3
 
Belsőségek
- 3
 
 
 
 
Tej és tejtermékek
 
Keménysajt
-18,1
 
Krémtúró
-17,3
 
Tejszín
- 3,9
 
Homogénezett tej
- 1,0
 
Író
+ 1,3
 
 
 
 
Kenyér , sütemények (tárolt gabona/kelt tészta)


Fehérkenyér
-10
 
Teljekiőrlésű lisztből készült kenyér
- 6,5
 
Korpás kenyér
- 4,5
 
Rozs kenyér
- 2,5
 
 
 
 
Diófélék
 
Pisztácia
-16,6
 
Földimogyoró
-12,8
 
 
 
 
Zsiradékok
 
Margarin
-7,6
 
Kukorica olaj
-6,5
 
Vaj
-3,9
 
 
 
 
Édesítőszerek
 
Mesterséges édesítőszerek
-26,5
 
Répacukor
-15,1
 
Gyümölcscukor(fruktóz)
-9,5
 
Tejcukor
-9,4
 
Méz
-7,6
 
Megjelent: 1228 alkalommal