2007. szeptember 29., szombat 16:55

A túledzettségről

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)
Minden edzési program lényege, hogy megfelelő stresszel hassunk az izomzatra ahhoz, hogy egyre magasabb szintű válasz reakciókat kapjunk a kívánt területen.
Általános reakció az, hogy növekvő stressz hatásra a szervezet növekvő teljesítménnyel reagál.
Azonban ilyen terhelés mellett, gyakran fellép a túledzettség és elfásulás.
A túledzettség nem más, mint egy időszakos teljesítmény csökkenés.
Tehát nem feltétlen van túledzve az, akinek rosszul megy néhány edzés.
Azonban ha egy héten át minden edzésen teljesítmény csökkenés tapasztalható, nagy a valószínűsége a túledzettségnek.
Túledzettség akkor lép fel, ha felborul az egyensúly a terhelés, és a szervezet alkalmazkodó képessége közt.

Ebben a folyamatban fizikális, és idegrendszeri tényezők egyaránt szerepet játszhatnak.
Néhány, túledzettséget kiváltható tényező:
Családi problémák
Szexuális problémák
Időbeosztási konfliktusok

Edzés és életmód egyhangúsága
Rossz étkezési és alvási szokások
Megfelelő edző hiánya
Biztatás hiánya a közvetlen környezetből
Hivatás és az edzés összeférhetetlensége
Túl sokáig használt dopping, kábítószer használata

A lista sokáig folytatható lenne.
Erőatlétáknál a következő tünetek a leggyakoribbak túledzettség esetén:
fáradékonyság, étvágytalanság, aluszékonyság, nyugalmi állapotban is magas pulzus, enyhe hőemelkedés, reakció idő növekedése, mozgás koordináció romlása, súlycsökkenés. Ez a típusú túledzettség a tünetek alapján viszonylag könnyen felismerhető.
Sportorvosok a következő módon állapítják meg a túledzettséget:
Vérnyomásmérés reggel, és közvetlen edzés után
Mérik a vér kémhatásait-ha a ph érték 7.3 alá csökken, a sportoló túledzettségi állapotban van, az edzés mennyiségét csökkenteni kell.
Három naponta ellenőrzik a vér fehérvérsejt számát. Ha a fehérvérsejt szám folyamatosan csökken, a versenyző a túledzettség állapotába került, csökkentsük az edzésmennyiséget.

A túlterhelésnek sok jele van. Előző írásomban a legáltalánosabb, könnyen felismerhető túledzettségről írtam.
Azonban főleg állóképességi sportolóknál, idősebb atlétáknál a tünetek nem ilyen egyértelműek.
Vannak más jelek is, amik túledzettségre következtetnek.
Az állóképességi sportolók, illetőleg az idősebb atléták rendkívüli edzésmunkát is képesek elviselni, így náluk a tünetek sokszor nem olyan egyértelműek, mint az előző cikkben leírtakban.

Néhány enyhe tünet azonban itt is jelentkezik. Könnyű fáradtság érzet lép fel, csökken az adrealin termelés.
Nem növekszik az alvásszükséglet, nem csökken a testsúly, szokatlanul alacsony a nyugalmi pulzus, normális a testhőmérséklet, nincsenek pszihológiai jelek.
Az anyagcsere folyamatok is normálisak maradnak.
Mivel kevés tünet lép fel, ezt a típusú túledzettséget nehéz diagnosztizálni.

Nagy segítség, ha a sportoló részletes edzésnaplót vezet, és edzésmunkáját egy gyakorlott edző ellenőrzi.
Hogyan védekezzünk a túledzettség ellen?
Csökkentsük azokat a személyes problémákat, amelyek az edzéssel összefügghetnek
Ésszerűen tervezzük meg az edzésmunkát
Ciklikus terheléseket is iktassunk be
Csökkentsük az edzés egyhangúságát változatos gyakorlatok bevezetésével
Táplálkozzunk megfelelően, és pihenjünk eleget
Legyen elegendő pihenő az edzések között
Logikusan, edzettségünknek megfelelően állítsuk össze edzéstervünket
Legalább néha konzultáljunk egy tapasztalt edzővel

Vida Zoltán
Megjelent: 1666 alkalommal