Legjobb fehérje források a húsfélék, hal, tojás,tej- mint állati eredetű fehérjék, hüvelyesek /szója,bab,borsó/, gabonafélék mint növényi eredetűek.
A fehérjék kisebb részekből, aminosavakból épülnek fel. Jelenleg 22 különböző aminosavat ismerünk, melyek közös vonása, hogy nitrogént tartalmaznak, ami sem a szénhidrátokban, sem a zsírokban nem található meg.
Az aminosavak két csoportra oszthatók: esszenciális /létfontosságú/ aminosavakra, melyeket külső forrásból kell bevinnünk mivel szervezetünk nem képes előállítani.
Ebbe a csoportba 8 aminosav tartozik-izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin.
A nem esszenciális aminosavak,olyan vegyületek melyeket a vastagbél bolyhainak a baktériumai is elő tudnak állítani esszenciális aminokból-arginin, ornitin, karnitin, glutamin/60% -a az izomsejtekben található/, proline, glicin, alanin, cisztin, tirozin.
A szénhidrátok optimális bevitele ugyancsak elengedhetetlenül fontos egy testépítő számára. Elsődleges energiaforrásai az izmoknak és az agynak egyaránt /4,2kcal/g/.
Segítik a fehérjék építésre történő hasznosítását. Alapvetően két csoportra oszthatók: egyszerű-és összetett szénhidrátokra. Egyszerű szénhidrátok a cukrok melyek kétfélék lehetnek:egyes cukrok /gyümölcscukor,szőlőcukor/ és kettős cukrok /répacukor/. Összetett szénhidrátok közül legismertebb a keményítő. Legjobb szénhidrátforrások a rizs, gabonapelyhek /zabpehely, rozspehely, búzapehely,árpapehely/, teljes kiőrlésű gabonakészítmények, burgonya, zöldségfélék, gyümölcsök.
A zsír egyik ádáz ellensége nemcsak a hízásra hajlamos ember számára, hanem a testépítőknek is.
Mindazonáltal, főleg tömegnövelés időszakban ajánlott korlátozott mennyiségű zsír fogyasztása is, elsősorban telítetlen zsírsavak formájában, melyek növényi táplálékokban találhatók-csonthéjú magvak /dió,mogyoró/ ,olajos magvak /tökmag,napraforgómag/, vagy a halakban fellelhető omega-3 zsírsavak.
A telített zsírok fogyasztását /állati eredetű zsírok vagy trigliceridek/ mindenképpen ajánlott elkerülni.
Magas kalóriatartalmuk miatt -9kcal/g, veszélyes túlzott mennyiségű fogyasztásuk, mely a krónikus elhízás veszélyén túl, számtalan betegséget idézhetnek elő /magas vérnyomás, diabétesz, koleszterin emelkedése, érelmeszesedés.../.
Nagy a különbség a vastagítás /tömegnövelés/ és a szálkásítás /formába hozás/ edzése és étrendje között.
Vastagításnál az étrend és az edzés kb.50-50%-ban meghatározó, szálkásításnál pedig, amikor a holt szezonban elért izomtömeg javítása a cél, az étrend fontossága tovább nő, hozzávetőleg mintegy 70-75%-ra.
A legprofibb testépítők a formába hozás elkezdése előtt elvégeznek egy testösszetétel-vizsgálatot, mely megmutatja, a vastagítás alatt mennyi zsírt szedtek fel, a felesleget milyen gyorsan tudják leadni, és hogy ez mennyi izomvesztéssel jár.
Múmia