2010. január 08., péntek 22:44

Aranykorában a magyar testépítés?

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)
Eredményességi szempontból feltétlen. Soha ilyen eredményesek nem voltunk a nemzetközi versenyeken, mint most.
És mégis, vannak komoly aggályaim, a jövőt illetően. Első edzőtermem negyede sem volt méreteiben a mostaninak, mégis több versenyző volt abban a teremben, mint a mostaniban.
És akik versenyezni szándékoztak, és komolyan edzettek, jóval többen voltak akkor, mint most. Valahogy most nem akarnak feláldozni mindent azért, hogy versenyezhessenek.
Nagyon sok minden más fontosabb ennél. Ahhoz, hogy valaki egy átlagos fizikumból versenyzői szintre küzdje fel magát, évekre van szükség. És ha valaki nem rendelkezik nagyon jó anyagi háttérrel, bizony választania kell, mi az, ami igazán fontos neki.

Választania kell, mire költ, hogyan él, és meg kell tanulnia lemondani, áldozatokat hozni, és hozzászokni a gondolathoz, hogy ez bizony évekig fog tartani, és hogy anyagilag valaha is profitál ebből valamit, bizony az erősen kétséges.
És ezt bizony nem sokan akarják bevállalni. Akik szimpatizálnak vele, mármint a gondolattal, inkább a különböző testépítő fórumokon csillogtatják tehetségüket, mint a színpadon.
Magyarázzák, elemzik a versenyeket, de talán soha nem jutnak el odáig, hogy színpadra is álljanak, mert hiányzik az a szükséges tíz százalék plusz, akarás, kitartás, őrültség, ami nélkül nem megy.
És valljuk meg őszintén, kis országunk körülményei sem ideálisak arra, hogy valaki a sport szenvedélyének is élhessen. A legtöbb embernek annak is örülnie kell, ha valahogy megél.
És mégis, mi vagyunk a legjobbak. Miért? Talán azért, mert aki viszont eljut odáig, hogy ezt az utat válassza, és eredményes lesz, sokkal jobban kell akarnia, mint egy németnek, vagy hollandnak. Sokkal következetesebbnek, kitartóbbnak, őrültebbnek kell lennie.
És a genetikai adottságok mellett, ez az, ami igazán számít. Talán ez a magyar testépítők sikerének titka.
Vida Zoltán
Megjelent: 383 alkalommal