2007. november 27., kedd 22:29

Néhány gondolat a táplálkozásról

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)
A testépítő étrend alap köve a magas fehérjebevitel, sokan eltérő véleményen vannak a napi fehérjebevitelt illetően. Amerikai újságok hasábjain olvashatunk napi öt kiló csirkehúsról meg tíz tucat tojásról szóló históriákat.
Ezek az embertelen mennyiségek (ha valóban igazak), igencsak megterhelik az adott sportoló szervezetét. A fehérje emésztése, mint azt már előző cikkeinkben leírtuk energiaigényes folyamat, túlzott bevitele energiaszintünket csökkenti, mind a „mindennapi tevékenységek”, mind az edzés terén.
A mértéktelen húsfogyasztás azonban, más veszélyeket is rejthet magában. Akik életük folyamán tetemes mennyiségű húst (főleg vörös húsokat, kolbászféléket) fogyasztottak, azoknak megnő az esélye a köszvényes megbetegedés kialakulására. A köszvény egy anyagcsere betegség, mely a nukleinsavak bomlástermékének, a purin-vegyületek bomlási zavara.

A purin vegyületek a szervezetben húgysavvá alakulnak és (normális esetben) a vesén keresztül ürülnek. Ha a vér húgysavszintje tartósan magas (< 30-70 mg/l; 0,18-0,42 umol/l) a húgysav kristályok formában lerakódhat az izületekben, illetve más szervekben (például a vesékben vesekő formájában).
Ez a betegség lassan alakul ki és általában idős korban érzik az érintettek a tüneteket. Tünetei a rohamokban jelentkező izületi fájdalom, leggyakrabban a csuklóban, a könyökön és a bokán jelentkezik és hosszabb mozgás után enyhülhet. Súlyos esetben, az ízület feletti bőr duzzadttá, pirossá, fényessé és meleggé válhat, érintése is igen nagy fájdalmat okoz, a betegnek - beszámolók szerint - még a takaró nyomását is képtelen elviselni.

A köszvény kialakulása elleni küzdelem legjobb módja a megelőzés. Fehérjebevitelünket a hús mellett kombináljuk tejtermékekkel, tojással, illetve növényi fehérjékkel. Igyunk sokat, hogy a felesleges húgysav ürülni tudjon szervezetünkből. A magunkhoz vett folyadék praktikusan víz vagy gyümölcslé legyen, ne alkohol vagy kávé, ezek ugyanis növelik a köszvény kialakulásának kockázatát. A már kialakult köszvényt purin szegény diétával, a már említett bőséges folyadékfogyasztással, c-vitaminnal és gyógyszerekkel szokták kezelni (pl. probenecid vagy a szulfinpirazon).
Az aminosavak lebontásából származó karbamid, hosszútávon a veséket igen csak megterheli egy bizonyos napi fehérjebevitel után (<3-4g/tskg, de ez változó!).
A ló túlsó oldala a napjainkban egyre népszerűbb vegetaranizmus. Az tény, hogy pusztán növényi táplálékok kombinálásával teljes étrendet lehet kialakítani, tehát sem a mikro- (vitaminok, ásványi anyagok), sem a makrotápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) bevitelében nem esik csorba. Mégis a vegetariánusok többsége pár év „vegánság után” vérszegénységhez hasonló tüneteket produkálnak. Valószínűleg a pusztán növényi ételekből összeállított diéta nem kedvez az oxigén szállító molekulák felépítésének.

Elsősorban a vas - mely a hemoglobin és a myoglobin építőanyaga – csökkenhet (a vas felszívódása az emésztőrendszerből amúgy sem jó). Sportolók számára a vegetariánus diéta nem biztos, hogy a legjobb választás, akik művelik inkább ideológiai meggondolásból teszik, mintsem élettani magyarázatokra hivatkozva. Senkit nem célunk lebeszélni a vegetarianizmusról, jól kialakított vegán diéta így is egészségesebb, mint „modern nyugat étkezés”.
Figyeljünk tehát oda arra, hogy változatosan étkezzünk! Sok testépítő – főleg a lelkes kezdők- esnek abba a hibába, hogy szinte minden nap „rizs-csirke” alapú diétát követnek.
Minél változatosabb az étrendünk, annál kevesebb a valószínűsége annak, hogy valami „kimarad” a szükséges anyagokból. A vitamin kapszulák és egyéb kiegészítők nem minden esetben tudják pótolni az összes szükséges anyagot és néha hasznosulásuk is igen rossz. Étkezzünk tehát változatosan, de mindig tartsuk be a minőségi és mennyiségi elveket!
Megjelent: 3074 alkalommal