A hagyományosan zsír dús táplálkozás igen magas kalória bevitelt eredményez, az összkalória bevitel a kívánatos 30%-a helyet, a zsírfogyasztás 38-40%-ot tesz ki. Konyhánkban a zsírok közül is inkább az állati zsírok dominálnak, és kitüntetett helyet foglal el a sertés húsfogyasztás, és igen ritkán esznek a magyarok halat.
A koleszterin is egy zsírszerű anyag, mely a sejtmembrán tulajdonságainak kialakításában játszik fontos szerepet és számos hormon és egyéb vegyület előanyaga.
A koleszterint a vér szállítja, egy átlagos 70 kilós ember teste 35 gramm koleszterint tartalmaz, és körülbelül 1 grammot szintetizál naponta.
Legnagyobb mennyiségben a máj állítja elő, (20-25%) és a kiválasztása is a májhoz kötődik. A fölösleges koleszterin az epével a vékonybélbe ürül.
A szintézis mellet igen jelentős mennyiségű koleszterin jut be az emberi szervezetbe a táplálékkal.
Többek között ezért is hátrányos a magas zsírtartalmú táplálék bevitele.

Felmerül a kérdés, hogy mégis, miként hozható összefüggésbe a magas koleszterinszint bármilyen megbetegedéssel?
A koleszterin szó hallatára általában mindenkinek a szív- és érrendszeri megbetegedések jutnak az eszébe.
A koleszterin vízben rosszul oldódó molekula, tehát szállításához valamilyen vízoldékony burokba kell becsomagolni.
Ilyen vízoldékony molekulák a lipoproteidek, ezek közül is a legfontosabb a HDL és a LDL. Az LDL-t szokták „rossz” koleszterinnek nevezni a HDL-t pedig „jó” koleszterinnek.
Az LDL azért kapta a „rossz” jelzőt, mert oxidált formája reakcióba lép az érfallal.
A LDL – érfal kapcsolat immunválaszt vált ki a szervezetből és a szervezet fehérvérsejtekkel bekebelezi az oxidált LDL-t.
A fehérvérsejtek ezután az érfalra kiülve habsejteket alkotnak és koleszterintartalmuk (tekintve, hogy nem tudják lebontani az oxidált LDL-t) az érfalon, plakknak nevezett lerakódást okoz.
Az érszűkület egy idő után az egyes szervek elégtelen vérellátását okozza, melyet ischemiának nevezünk.
A plakkokból leszakadó darabok pedig érelzáródást okozhatnak.
A LDL csökkentésével megelőzhetjük a fent említett betegségek kialakulásának kockázatát. Az LDL csökkenését főként az állati eredetű zsírok csökkentésével és a telítetlen zsírok fogyasztásával lehet elérni.
A zsírbevitel mellőzése nem jó taktika, hiszen a „jó” HDL magasabb szintje kifejezetten kedvező lehet a szív és érrendszeri megbetegedések elkerülésében.
A kívánatos HDL szint 1,55 mmol/l körüli érték, az LDL szintet pedig érdemes 1,8 mmol/l vagy annál kisseb értéken tartani.
Sajnos a férfiak HDL szintje alacsonyabb, mint a nőknek, továbbá azok, akik szteroidokat használnak a koleszterinértékeik az LDL irányába tolódnak el (a nők szervezetében nagyobb mennyiségben jelenlévő ösztrogének a HDL irányába tolják el a koleszterin profilt).
A rendszeres kardió tevékenység (heti minimum 3x30perc maximális pulzus 65-70% án) , és a növényi telítetlen zsírok fogyasztása segíthet megelőzni a bajt (ezek a problémák idősebb korban jelentkeznek majd, de fiatalabb korban érdemes őket megelőzni, amennyire lehetséges.

A heti 2 alkalommal történő halfogyasztás is jótékony hatással bír a magas omega 3 és omega 6 zsírsav tatalom miatt.
Érdemes tehát észben tartani a fenti ajánlásokat, hiszen alkalmazásukkal nagyban hozzájárulhatunk a kiváló időskori életminőséghez.