A Koreai-félsziget északi, és Kína északkeleti részének magashegyi vidékeiről származó növény. Elágazó göcsörtös gyökerű 40-60 cm magasra növő, egyenes vöröses szárú növény. Embergyökérnek is hívják a alakja miatt. Két formája ismert a kínai vagy koreai ginzeng (panax ginseng) és a szibériai ginzeng (elutherococcus senticosus). A szibériai ginzenget hatása enyhébb. Az orosz atléták egyik titkos fegyvereként tartották számon, Kelet-Ázsiában a tradicionális orvoslás mintegy 5000 éve használja. Gyökerét porrá őrölik vagy a hatóanyagtartalmát kivonják. A fehér ginzenggyökeret a betakarítás után közvetlenül kén-dioxiddal fehérítik, majd ezt követően napon vagy mesterséges hőt alkalmazva szárítják. A vörös ginzenggyökeret szárítás előtt forró gőzzel kezelik.

A szervezet stressz-helyzetben a mellékvese útján adrenalint és ún. stressz-hormonokat termel. Ha ez a reakció túl korán áll be illetve hosszú időn keresztül fennmarad kóros állapot akkor alakul ki. A ginzeng elősegíti a mellékvese optimális működését. Rendkívül jól alkalmazható legyengült beteg szervezet roborálására, szellemi és testi teljesítmény fokozására, erős immunizáló hatású, serkenti a virucid és baktericid immunsejtek termelődését. Jótékony hatású az izmok működésére, az energia-felhasználásra, fokozza az endorfin (boldogsághormon) termelését, kitolja a fáradtság kialakulását.

Ajánlott adagolása 100 mg kivonat lehet napi 2-4 alkalommal.

A felnőtt szervezet 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, legnagyobb részét a hemoglobinhoz kötve. Másik része a különböző szállítófehérjékhez kötődik. Feladat az oxigén és a szén-dioxid szállítása, részt vesz elektrontranszportokban, hemoglobin-, mioblobin szintézisben, egyes enzimek működésében, szállító- és raktárfehérjék képződésében. Kielégítő vasszint mellett kevesebb szívódik fel a tápanyagokból egyfajta negatív visszacsatolásként. Felszívódásához elengedhetetlen a C-vitamin jelenléte. A növényi vasforrások hasznosulása nagyságrendekkel rosszabb, mint az állati eredetű, fehérjéhez kötött vasféleségeké, ezért megtévesztő egyes növények (például spenót) viszonylag magas vastartalma. A csersavak, fitátok (gabonafélék), oxalátok (sóska, spenót) gátjai a felszívódásnak oldhatatlan komplexet képezve azzal. A húsok, a máj és az egyéb belsőségek a legjobb forrásai.

A napi szükséglet 18 mg (USA RDI alapján), 14 mg (EU RDA alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 15 mg, míg sportolók esetén 15-20 mg lehet.

A múltban mérgező anyagként tartották számon. Növényeken gombaölő hatású.
Emberi szervezetben csökkenti a májban termelődő koleszterin mennyiségét. Inzulin-szerű hatása miatt a szénhidrátok anyagcseréjének szabályozója, növeli az inzulinérzékenységet. Segíti a glutation szintézist, amely a szervezet legerősebb antioxidáns és méregtelenítő anyaga. Nincs pontos beviteli ajánlás meghatározva az emberi szervezet számára, de valahol 10 és 30 mikrogramm között lehet naponta. Borokban, gyümölcslevekben, olajos magvakban és gabonafélékben van jelen jelentős mennyiségben. 4 mg fölötti dózisai hasmenést, hányást, pszichés zavarokat okozhatnak. Cukor-, vese- illetve májbetegek, terhes és szoptató nők számára kiegészítő alkalmazása kizárólag orvosi rendelvényre javallott.

Az emberi szervezetben nagyon kevés, mintegy hat mg szelén van összesen, nagy része a májban, a fogzománcban és a körömben. Szerepe a sejtmembránok felépítésében van, erős antioxidáns hatású. A legjobb szelénforrások a tengeri állatok húsa, illetve a vese, a máj és a teljes kiőrlésű gabona. Hiánybetegsége nem ismert.