Táplálkozási alapismeretek

2007. november 27., kedd 22:50

Enni vagy nem enni...

Írta:
Ez itt a kérdés! Témakörünk szlogenje talán annyiban hasonlít Sheakspeare jól ismert drámájában, a Hamletben elhangzott "Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés?", dramaturgiai mondatához, hogy a Hamlet bizony testépítő körökben is nagyon jól ismert fogalom.
Csak hallatán teljesen más értelemben villan át bennünk értelmezése, hiszen valamennyien a nem éppenséggel égi manna ízű pufi rizsre gondolunk, nem pedig az említett világhírű regény tragikus hősére.
Enni márpedig kell, de nem teljesen mindegy mit, mennyit vagy mikor. Következzék tehát egy lista, mely segít kiválasztani, mit egyél, és mit ne.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a lista nem testépítő versenyzőknek van összeállítva, hiszen mint jól tudjuk a versenyzők extrém módon táplálkoznak, pl. a tej, aszalt gyümölcsök, sós ételek főleg a szálkásító időszakban szinte teljes mértékben hiányoznak étrendjükből.
De hát ők nálam sokkal jobban tudják milyen étrendet alkalmazzanak fejlődésük érdekében, ezért nem nekik szántam a listát, hanem azoknak, akik szabadidő szinten fitnesselnek, ( ők vannak többségben), és szeretnének átalakulni, illetve egészséges életmódot folytatni.
Ehhez nyújtunk támpontot az étkezési alapfeltételek ismeretének tükrében; napi 6-7 étkezés, egyszerre kis adagok, délelőtt főleg a szénhidrát, aminó, fehérje turmix, délután főleg a fehérje, sok folyadék fogyasztása...stb.
2007. november 27., kedd 22:00

Fogyi-étrendi alapok

Írta:

Zsírpárnák leépítését célzó diétás alapok


A fogyást kalória deficittel tudjuk elérni, ami egyszerűen annyit jelent, hogy a felhasznált energia nagyobb, mint a szervezetbe bejutatott energia mennyisége. Ez tény! Mondhat akárki akármit, lehet az étrendünk bármilyen speciálisan összeállított, ez az egyenlet akkor is fennáll! E nélkül nincs fogyás.
A kalória deficit elérését alapvetően két, vagy inkább kettő plusz egy úton támogathatjuk meg:
2007. november 27., kedd 22:20

Izomtömegnövelés és táplálkozás

Írta:
A megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagok bevitele alapjaiban határozza meg izomzatunk fejlődését. A kapcsolat megértéséhez először az izomnövekedés folyamatát, mechanizmusát kell átlátnunk. Az izomnövekedés más néven hipertrófia elsődleges ingere a súlyzós edzés kiváltotta mechanikai feszülés, terhelés. Ez a fajta mechanikai inger, a sejt megnyúlása, torzulása révén mikro-sérülések kialakulását vonja maga után, mely beindít egy olyan újjáépítési folyamatot, melynek eredménye nagyobb izmokat jelent.

2007. november 27., kedd 21:00

Energiaszükséglet

Írta:
Energiaszükségletünket kalóriában vagy KJ-ban (kilójoule) határozzuk meg. Egy kalória az a hőmennyiség, amely 1 g 14,5 °C-os víz hőmérsékletét 15,5 °C-ra emeli normál légköri nyomáson. Az SI mértékrendszer szerint ma már joule-ban, illetve kilójoule-ban adjuk meg ezen értékeket, ám ez még nem teljes körűen alkalmazott megoldás. Az emberi szervezet számára szükséges energia a táplálékból (fehérje, szénhidrát, zsír) származik. A legtöbb energiát a zsírok (9,3 kalória/g.), ennél kevesebbet a fehérjék (4,2 kalória/g.) és a szénhidrátok (4,1 kalória/g.) jutatják a szervezetbe.
2007. november 27., kedd 20:30

Zsiradékok

Írta:
Talán a zsírok fogyasztásával kapcsolatos vélemény változott meg a leginkább napjainkra. Mintegy 10-15 évvel ezelőtt a sporttal a szaklapok nagy része még a zsírmentes táplálkozás igéjét, hirdette, így a keményen sportolók nagy része nagyon alacsony szintre próbálta szorítani zsírfogyasztását. Az elhízás és az étkezési zsiradékok közti párhuzam valós ám közel sem abban a formában, ahogy azt legtöbbünk gondolná. A túlzott zsírbevitel elhízást okoz, ez tény, mintahogy azonban az is tény, hogy a túlzott szénhidrát bevitel is. De alapvetően bármiből származzon is a szükségletet meghaladó kalória többlet, az eredmény elhízás. S bár a zsiradékok kalóriasűrűség szempontjából az élen álló tápanyagok, azonban megszorításuk nem lehet teljes. A zsiradékok ugyanis nem csupán energiahordozó tápanyagok, vannak csoportjai melyek nélkülözhetetlenek a szervezet optimális működéséhez.
2007. november 27., kedd 20:00

Szénhidrátok

Írta:
A természetben a legelterjedtebb szerves vegyületek, a növényekben az asszimiláció során keletkeznek. Lehetnek energiaforrások, vázanyagok, tartalék tápanyagok. A szénhidrátok jelentik a szervezet elsődleges tápanyagforrását a fizikai aktivitás energia-igényének fedezésére.
Bár a sporttevékenység alapvető energiaszolgáltatói, mégis a kapcsolódó beviteli ajánlások meglehetősen szélsőségesek. Egyik oldalon a teljesítmény-maximalizálás, másik oldalon a testkompozíció javításának szempontjai állnak.

2007. november 27., kedd 19:30

Fehérjék

Írta:
A fehérjék aminosavakból felépülő esszenciális tápanyagok (protein = elsődleges). A felnőtt emberi szervezet mintegy 9-11 kg fehérjét tartalmaz, melyből 46% a vázizomzatban, 18% a csontrendszerben, 9% a bőrben található, a vér hemoglobinja 7,5%-ot, a szérumfehérjék 2,5%-ot tesznek ki, a zsírszövet fehérjetartalma pedig 4%. Fehérjékre izom-építésen kívül a szív, és egyéb testszövetek felépítéséhez, működéséhez van szükség, de ugyancsak fontos alkotórészei a különböző enzimeknek, hormonoknak, valamint a szervezet védekezését biztosító immunanyagoknak. Elégtelen bevitel esetén romlik az ellenálló képesség, csökken az energiaszint, a testi-szellemi teljesítőképesség. Szervezetünk folyamatosan átalakul, lebomlik és újjáépül. A bőrünk például 15 naponta, míg az izomfehérjéink mintegy félévente születnek újjá. A különböző szövetek újraképződéséhez különböző mértékben van szüksége a szervezetnek táplálkozási fehérjére, az izomzat elöregedett, illetve elhasználódott sejteinek újraképzéséhez, egy teljes megújulási szakaszban (kb 180 nap) a szervezet teljes fehérjetartalmának közel 1,3-szorosa szükséges. A fogyasztandó mennyiségre vonatkozólag meglehetősen szélsőséges ajánlásokat találhatunk. Az egészséges felnőtt szervezetben naponta 275-300 g fehérje szintetizálódik, azonban egy nem sportoló átlagember napi fehérjeszükséglete a hivatalos ajánlások szerint mindössze 0,8 gramm testtömeg kilógrammonként.