A dopping egy olyan kérdés, amiről nehéz egyenesen beszélni.

Talán éppen ezért némileg misztifikálva van, senki sem beszél róla, de ettől még jelen van.

A magam részéről a felvilágosításnak vagyok a híve, mivel nem lehet tiltással teljesen kizárni.

Ha valaki nem olimpiai sportoló, és saját maga úgy dönt, hogy kipróbálja, akkor legalább tudnia illene, mi az, amihez hozzányúl.

Sajnos azonban legtöbbjüknek fogalma sincs róla, mit vállal, hallomás alapján, egy általa megbízhatónak vélt személyre hagyatkozva dönt.

Pedig ez egy olyan döntés, amit érdemes alaposan körbe járni.

Mindig is sokan sokat foglalkoztak ezzel a témával, részben jogosan, részben nem.
Mit értek ez alatt?
Legtöbben akik ezzel foglalkoztak, nem a dopping miatt aggódtak, hiszen azt sem tudták legtöbben mi az, hanem ez a téma mindig jól jött valami szenzáció keltő újságírónak, aki egy ilyen cikkel akarta olvasottságát és ismertségét növelni.
Most azonban 2013. 07. 01. –től érvénybe lép az új dopping törvény, ami az egyik legszigorúbb lesz egész Európában.
A törvényt lehet nem szeretni, de attól az még törvény marad, és a törvény nem tudása nem mentesít a betartása alól.
Tehát aki érintett ebben a témában, olvassa el figyelmesen, és gondolkozzon el rajta alaposan.
Íme, a törvény:

Zimmermann Feri barátom, aki 10 magyar bajnokságot nyert, szintén hozzászólt a két nappal ez előtt írt cikkemhez.
Feri 64 éves, remek állapotban van, a mai napig öröm számára az edzés, nemzetközi bíró, és igazi sportember.
Nézzük, hogyan vélekedik erről a témáról.
Zimmermann Feri:
Örülök, hogy terítékre került ez a téma, van is hozzáfűzni valóm.
Azt már előre megjegyzem, hogy semmi sem csak fekete, vagy csak fehér.

Sokáig gondolkodtam, írjak e erről a témáról, hiszen valószínű, a véleményem nem lesz túl népszerű.
Mégis úgy döntöttem, leírok ezzel a témával kapcsolatban néhány gondolatot.
Pont azért, mert véleményem szerint valótlan illúziókat keltenek és kergetnek néhányan ezzel a témával kapcsolatban.
Minden sporthoz kell egy adottság, ami meghatározza, hogy valaki milyen szintre kerülhet az adott sportágban.
Egy kezdő, mikor elkezd edzeni, gyorsan fejlődik, egy bizonyos szintig, amíg meg nem közelíti azt a határt, amire a természet kódolta.
És itt van az a határ, aminél már lényegesen többet kell tenni azért, hogy tovább lehessen lépni.

Az említett szer a legáltalánosabban használt tablettás anabolikum volt a 90-es évek végéig.
Magyarországon nerobol néven gyártották, beteg emberek roborálása volt a terápiás javaslat, természetesen az előnyök és hátrányok mérlegelése mellett.
A környező országokban már sehol nem gyártják, a legtovább Romániában, naposim néven gyártották, de már ott is megszünt a gyártása.
A mai napig az egyik legkeresettebb szteroidok közé tartozik. 1990-ig legális maradt, ezek után az amerikai hatóság a III-as számú kategóriába sorolta, ahova az amfetaminokat is.
Több híres testépítő is a használók közé tartozott, mint Arnold Schwarzenegger és Sergio Oliva.

A többi peptid hormonhoz hasonlóan ez a szer is a növekedési hormon szintézist fokozza az agyalapi mirigyben, melynek hatására izomtömeg növekedésre számíthatunk fokozott zsírbontás mellett. Az Ipamorelin szintén GHRP analóg, egy szintetikus 5 aminosavból álló peptid (Aib-His-D-2-Nal-D-Phe-Lys-NH2).
Egyes kutatások szerint a GHRP-6-hoz hasonló növekedési hormon elválasztást eredményez, viszont az ajánlott egyszeri dózis (100mcg vagy 1mcg/tskg) fölött sem befolyásolja a kortizol és prolaktin termelődését.

A peptid típusú szerekkel foglakozó cikksorozatunk következő állomása a DES-IGF-1.
A DES-IGF-1 egy igen figyelemreméltó molekula rengeteg internetes fórum foglakozik vele, továbbá hasonló molekulákkal (Long R3 IGF-1), más peptid hormonokkal (GHRP-k, HGH-frag stb.).
Használatuk a doppingszerként is egyre elterjedtebb, hiszen viszonylag új szerekről beszélünk, és nem állnak szigorú korlátozás alatt.
Sajnos az is tény, hogy ismereteink is korlátozottak az esetükben, így csak kétes eredetű leírásokra, és csak egy nagyon limitált mennyiségű kutatási eredményre támaszkodhatunk.
Lássunk néhány információ a DES-IGF-1-ről.

Az IGF-ről már írunk korábbi cikkeinkben, most következő „változata” a Long R3 IGF-1 nevet viseli.
Az utóbbi évtizedekben az IGF-1 igen népszerű kutatási téma, hiszen számos betegségben szerepe lehet, továbbá betegségek kezelésében, és nem utolsó sorban a teljesítmény fokozó hatásában óriási potenciál lehet.
Mint majd látni fogjuk, azonban számos kedvező hatása mellet komoly mellékhatási is lehetnek és használata sem túl egyszerű.
A Long R3 IGF-1 egy 83 aminosavból álló un. IGF-1 analóg (ez azt jelenti, hogy a Long R3 IGF-1 az IGF-1-hez hasonlóan működik a szervezetben).
Az aminosav szekvenciában 3. arginint glutaminsavra cserélték ezért R3 továbbá 13 aminosavat hozzá kapcsoltak az N terminuluson, ezért long.
Az említett szerkezeti változtatásokkal a Long R3 IGF-1 biológiai aktivitását növelni tudták.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különböző típusú és hatásmechanizmusú peptid hormonok a teljesítmény fokozásban-gyógyászatban.
Valószínűleg a jövőben az ilyen típusú szerek térhódítása még kifejezettebb lesz, tekintve, hogy a peptidek hallatlan változatos vegyületcsoportot alkotnak és ebből adódóan néhányuk, hatással lehet az emberi szervezet működésére.
Soron következő peptidünk a Hexarelin.
A Hexarelin egy szintetikus 6 aminosavból álló peptid (neve is a hexa, görögül hat szóból ered, tudományos neve: L-Histidyl-2-methyl-D-tryptophyl-L-alanyl-L-tryptophyl-D-phenylalanyl-L-lysinamide).

Peptideket bemutató cikksorozatunk következő állomása a CJC-1295 elnevezésű szerről fog szólni.
Ez a vegyület is egy peptid típusú anyag, melyet a Conju Chem gyógyszergyár kísérletezett ki a 2000 évek környékén.
Az AIDS-es betegek kezelésére szerették volna használni a szert, a kezdeti eredmények kedvezőek voltak és biztatónak tűntek az eredmények, ám a kezelt páciensek közül 3 is infarktuson esett keresztül így a lelkesedés alább hagyott.
A szer a nevét a gyártó cégről kapta (kísérleti anyag lévén: Con Ju Chem = CJC és a szer jegyzékszáma).