2007. november 27., kedd 22:29

A savasodásról

Savasodás. Az életmódlapok felkapott témája. Alig van olyan kiadvány, amelyben ne esne szó erről a témáról. Egyesek szerint a savasodás az „egyetlen betegség”, minden más erre a problémára vezethető vissza. Azonban elég zavaros a kép arról mi is az a savasodás. Lássuk miről is van szó?
Ha savasságról beszélünk három dologra gondolhatunk.
Az első az „égő gyomor”, más néven gyomorsav túltengés. Ezt okozhatják fűszeres ételek, alkohol, cigaretta, illetve egyeseknél különböző ételek, adalék anyagok. Savkötő tablettával vagy magasabb pH-jú vízzel megszüntethető (ha nem betegség áll a háttérben).
A legtöbb embert kirázza a hideg, ha egy cikkben bonyolult képleteket és latin szakkifejezéseket olvas. Az emberi test eléggé összetett rendszer és a vele foglalkozó kutatók kialakították saját „szakzsargonukat”, elnevezésrendszerüket.
Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, minimális „szakzsargonnal”, hogy miért is mozog az izom. Lássuk tehát milyen folyamatok állak a számukra legtermészetesebb dolognak, a mozgásnak a hátterében.
Az izomzatot összehúzódásra képes fehérjék építik fel. Alapvetően két fehérje az, ami a mozgásban résztvesz: a vastag fehérjeszál, a miozin, és a vékony fehérjeszál, az akitin.
2007. november 27., kedd 22:50

Enni vagy nem enni...

Ez itt a kérdés! Témakörünk szlogenje talán annyiban hasonlít Sheakspeare jól ismert drámájában, a Hamletben elhangzott "Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés?", dramaturgiai mondatához, hogy a Hamlet bizony testépítő körökben is nagyon jól ismert fogalom.
Csak hallatán teljesen más értelemben villan át bennünk értelmezése, hiszen valamennyien a nem éppenséggel égi manna ízű pufi rizsre gondolunk, nem pedig az említett világhírű regény tragikus hősére.
Enni márpedig kell, de nem teljesen mindegy mit, mennyit vagy mikor. Következzék tehát egy lista, mely segít kiválasztani, mit egyél, és mit ne.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a lista nem testépítő versenyzőknek van összeállítva, hiszen mint jól tudjuk a versenyzők extrém módon táplálkoznak, pl. a tej, aszalt gyümölcsök, sós ételek főleg a szálkásító időszakban szinte teljes mértékben hiányoznak étrendjükből.
De hát ők nálam sokkal jobban tudják milyen étrendet alkalmazzanak fejlődésük érdekében, ezért nem nekik szántam a listát, hanem azoknak, akik szabadidő szinten fitnesselnek, ( ők vannak többségben), és szeretnének átalakulni, illetve egészséges életmódot folytatni.
Ehhez nyújtunk támpontot az étkezési alapfeltételek ismeretének tükrében; napi 6-7 étkezés, egyszerre kis adagok, délelőtt főleg a szénhidrát, aminó, fehérje turmix, délután főleg a fehérje, sok folyadék fogyasztása...stb.
2007. november 27., kedd 22:29

Az elhízásról....

Az elhízás a modern nyugati társadalmakban egyre gyakoribb probléma.
A fejlődő technikával egyre kevesebbet mozogunk, és egyre több feldolgozott magas kalóriatartalmú ételt fogyasztunk.
A napi energia szükségletünk drámaian csökkent az ősemberhez képest (becslések szerint az ősember napi 5000 kcal-t használt, de még 1800-as évekbeli aratómunkások is napi 4500 kcal használtak).
Köztudott a napi 2000 kcal ajánlás, de egy „hagyományos” étkezés ritkán tartalmaz 800 kcal-nál kevesebb energiát, ehhez adódnak a különböző „eszegetések, iszogatások”: csoki, üdítő, alkohol stb.
Az ilyen jellegű nassolás megdöbbentő mennyiségű kalóriát tud hozzácsapni napi bevitelünkhöz (1 tábla tejcsoki és 1 liter „cukros” kóla már 1000kcal többlet!).
Diétázók sokszor hallhatják „ egy kis …-tól nem fogsz elhízni”, ha aktívan élünk és pl. sport tevékenység után fogyasztunk magas energiatartalmú élelmiszert valóban nem nagy probléma, pláne ha ritkán tesszük, de legtöbben napi rendszerességgel fogyasztanak ilyesmit.
2007. július 29., vasárnap 22:11

A zsírokról...

Ha zsírokról beszélünk elsőre mindenkinek negatív érzése támad, egyből az elhízásra, az esztétikus külső hiányára gondolunk.
A zsírok azonban fontos szerepet töltenek be a táplálkozásban.
Maga a kifejezés: zsírok/lipidek inkább oldhatósági csoport (apoláros vegyületek, zsírok zsírokban oldódnak), mintsem kémiai felépítést jelöl.
Klasszikusan 3-féle zsírt szoktak megkülönböztetni a triglicerideket, a foszfolipideket és a szterán-vázas vegyületet.
Ezek más és más funkciót töltenek be a szervezetben:
A trigliceridek a szervezet számára energiaforrások, ezek találhatóak meg a zsírszövetben.
Ha túl magas a kalória bevitelünk, a szervezet az energiát triglicerid formában tárolja a zsírsejtekben.
Nagyon hatékony raktárak ezek, 1 kiló zsír többlet (ez nem egyezik meg 1kg testsúlynövekedéssel, ugyanis sok egyéb anyag is „feljön”:víz, ionok stb.) 9000kcal energiát jelent.
Sport tevékenységek végzéséhez energiára van szüksége a szervezetnek, legyen szó akár súlyzós, akár kardió edzésről. Ezt az energiát a táplálékból vesszük fel -a három energiaadó (kalória tartalmú) tápanyag: a zsír, a szénhidrát és a fehérje. Ezek közül a zsír tartalmazza a legtöbb energiát súlyegységre lebontva 1g zsír kb. 9 kcal-t tartalmaz ; 1g szénhidrát 4 kca, a fehérjék szintén 4 kca tartalmaznak grammonként.
Az izomzat azonban nem képes közvetlenül felhasználni ezeket az anyagokat, a tényleges „ fűtőanyag” az ATP nevű vegyület, melyet az izmok közvetlenül mozgási energia nyerésre tudnak használni. A zsírból, szénhidrátból és, ha kell a fehérjéből (igazából aminosavakról van itt szó, hiszen a szervezet a fehérjék építőköveit használja fel) állítja elő a szervezet az ATP-t különböző folyamatokkal, melyek már a sejten belül történnek (szénhidrátoknál: glükolízis, citrát-kör, terminális oxidáció, zsírok esetében béta oxidáció).
A tojásfehérje kiemelkedő aminosav forrás testépítők számára. A 80-as 90-es évek végéig uralkodott a protein koncentrátumok között (ezután az olcsóbb és jobban emészthető tejsavó vette át az irányítást). A tojás fehérjéből közel 40-féle fehérje frakció különíthető el, ebből a legnagyobb részt az Ovalbumin teszi ki (54-64%).
Vízoldékony fehérje lévén könnyen porítható, ám a teljesen tiszta fehérje előállítása igen drága, ami a jó minőségű, tojás alapú fehérjeporok árában is meglátszik.
A fehérjékben rendszeresen előforduló 20 aminosavból csak kettő hiányzik a tojásból, viszont tartalmazza mind a 9 esszenciális aminosavat, melyet az emberi szervezet nem képes előállítani (szintetizálni), viszont elengedhetetlenül szükségesek a szervezet számára.
Ezért étrendünkbe érdemes beleépíteni ezt a fajta fehérjeforrást, melyek e feltétlenül fontos anyagokat tartalmazzák, és melyeket rendszeresen pótolni kell a táplálékkal.
2007. július 29., vasárnap 13:54

A kazeinről-mikor érdemes fogyasztani?

A kazein igen népszerű aminosav forrás a testépítők körében. Ez a foszfoprotein teszi ki a tej és a sajtok fehérjetartalmának 80%-át. Az aludttejben fordul elő nagy mennyiségben, így tudjuk megkülönbözteti meg a tejsavótól.
A tejben túlnyomó részben kálcium ionhoz kötötten találhatóak meg. Magas a glutamin tartalma (ez az aminosav teszi ki az izomszövet 50-60%át), így segít az immunrendszer erősítésében. 20,5%-os glutamin tartalmával a kazein felülmúlja a többi népszerű fehérjeforrást, beleértve a tejsavót, a szóját és a tojásfehérjéket.
2007. július 29., vasárnap 13:47

Tejsavó fehérjék-melyiket mikor fogyasszuk?

Alábbi cikkünkben a fehérjeforrások helyes használatáról fogunk szólni pár szót.
Az izomsejtek összehúzódásra képes elemei fehérje „szálacskákból” épülnek fel, hogy az edzés hatására izomtömeg növekedés jöhessen létre, fehérjét kell fogyasztanunk.
Ezek aminosavakra bomlanak és „építőkövekkel” látják el az izom épülés folyamatát.
A legjobb fehérjeforrások az állati eredetű fehérjék, azon belül is a húsok, mivel ezek tartalmazzák az emberi szervezethez leghasonlóbb fehérjéket.
Az ilyen jellegű táplálék felvétele edzés után nem mindig megoldható, ez az egyik probléma.
A másik, hogy e táplálékok emésztése viszonylag sok időt vesz igénybe, márpedig edzés után az a kívánatos, ha a szervezet minél előbb aminosavhoz jut (nyitottak az un. „anabolikus kapuk”).
2007. november 27., kedd 22:29

A méregtelenítés fontossága

Welness  körökben örök téma szervezetünk méregtelenítése,mégis kevesen foglalkoznak ezzel a testünk egészséges működéséhez elengedhetetlen témakörrel. Tekintsük át jelentőségét, és alapelveit e roppant fontos témának.
Mint tudjuk testünknek megvannak a maga sajátságos méregtelenítő mechanizmusai. Bőrünk,nyálkahártyánk alapvetően megvéd,véd minket a mérgek és kórokozók szervezetünkbe történő bejutásától,májunk pedig mind a testünkben termelődő,mind a kívülről bekerülő veszélyes anyagokat lehetőség szerint ártalmatlan és kiválasztható formába próbálja átalakítani.