Nagyobb mennyiségben mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem. Felnőtt szervezetben kb. 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, és az izmokban raktározva. Számos enzim alkotórésze. Mintegy 90%-a egy fehérjéhez, az un. cöruloplazminhoz kötődik. Szerepe van az oxidációs-redukciós folyamatokban, vérképzésben, központi idegrendszer működésében. Felszívódása 35 és 70 % közötti. Forrásai a hüvelyesek, a gabonafélék és a máj. Hiányában csontfejlődési zavarok, vérszegénység, növekedésbeli zavarok, koleszterinszint-emelkedés alakul ki. Mérgezési tünetei hányinger, hányás, hasmenés, szédülés.

A napi szükséglet 2 mg (USA RDI alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 1,4 mg lehet, míg sportolók esetén 4-8 mg.

A mintegy 80-100 gramm raktározott mennyiségnek nagyobb része oldott állapotban a folyadékterekben, kisebb része a csontokban, kötőszövetekben található. A nátrium- kálium kettős az úgynevezett ozmotikus nyomás, a sejtek folyadékterei egyensúlyának fenntartásában játszik alapvető szerepet. Nélkülözhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél, az izomműködés szabályozásánál, a szénhidrát- és fehérje anyagcserben, a folyadékháztartás szabályozásában. Nincs egységes álláspont a szükséges mennyiség kimondásánál, de jelenlegi normáink okán szükségletünket inkább többszörösen felülmúljuk. Sokan napi öt-tizenöt gramm nátriumot fogyasztanak, főleg konyhasó formájában. Ennek egy része a sózással kerül az ételeinkhez, nagyobb részét viszont az élelmiszeripari adalékként kerül szervezetünkbe. A nátrium minden élelmiszerünkben megtalálható. Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. Túlzott bevitele magas vérnyomást idézhet elő.

A napi minimális szükséglet 2 g NaCl, azaz konyhasó fedezi, ami 0,5-1 g nátriumot jelent. Hiányállapota hányingerrel, izomgörcsökkel járhat, elsősorban állóképességi sportolók esetén hosszú távú kimerítő megterhelések folytán. Óránkénti 1 gramm pótlólagos nátrium bevitele javallott intezív edzések alatt.