Inzulin adagolás esetén a vércukor szint két-három óra alatt jelentős mértékben csökken. A vércukor csökkenésének oka, hogy az inzulin gátolja a májban a glikogén elbomlását, elősegíti annak képződését, másrészt gyorsítja a cukor felhasználását. Ha az inzulint cukorral együtt adjuk, és ezzel a vércukor szint csökkenést elkerüljük, akkor tisztán érvényesül az inzulin máj hatása: a glikogén tartalom mind a májba, mind az izomzatban jelentékenyen megnő. Hasonlóképpen diabetesben a glikogénben igen szegény máj inzulin hatására a vérben bőségesen rendelkezésre álló cukorból sok glikogént épít fel. Az inzulin gátolja a fehérjéből való cukorképzést is. Az inzulin elősegíti a cukornak a sejtekbe való bejutását, és felhasználását is. A nagyobb cukorfelvétel folytán meggyorsul a glikogén felépítése a májba, és az izomban. Ezen keresztül nő a cukor felhasználása is, mert az izomsejt csak a glikogént tudja lebontatni pirosszőlősavra, tejsavra: majd oxidálja az utóbbit. Az inzulin tehát előmozdítja a glikogén építését. Az inzulin gyorsítja a cukoroxidációt. Előmozdíthatja a cukrok zsírrá való átalakulását is. Gyorsítja a szénhidrátok felhasználását, elősegíti a fehérje- és zsíranyagcserét is. Egyszóval szinte az összes anyagcserére kihat. Hatását kokarboxiláz injekcióval még eredményesebbé tehetjük. Fokozza az étvágyat, éhségérzetet okoz, ezért kóros soványság kezelésére, orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. Védi a májat a mérgekkel szemben. Túl nagy adag inzulin alkalmazása esetén a mellékhatások: éhségérzet, rosszullét, gyengeség, izzadás, szorongás, szédülés, remegés, izgatottság léphet fel. Alkalmazásához inzulin teszt elvégzése szükséges! Csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható.

Mivel a fórumon sok kérdés volt az inzulinról, ezért kicsit részletesebben megvizsgáljuk ezt a kérdést.

A mindennapi életben egyre többet hallani a cukorbetegségről és ezzel szoros kapcsolatban álló inzulinról. Az inzulin ma már nem csak a gyógyászatban használatos vegyület, az élsport is előszeretettel alkalmazza, mert pozitív hatása van az izomépítő folyamatokra. Alkalmazásának vannak előnyei, ám a felelőtlen használat súlyos (akár halálos) következményekkel is járhat. Az alábbiakban a vegyület néhány jellemzőét közöljük a teljesség igénye nélkül.

Nicolae Paulescu, a bukaresti Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem fiziológiaprofesszora különített először el inzulint. Az inzulin a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek (ebből ered a neve is, insula latinul szigetet jelent) béta sejtjei termelik, ezek speciális hormonképző sejtcsoportok a hasnyálmirigy állományában. Maga a molekula 51 aminosavakból áll (polipeptid), mely egy 21 aminosavat tartalmazó A láncból és egy 30 aminosavat tartalmazó B láncból áll, a két láncot 2db 2 Kén atomból álló „híd” tartja össze (diszulfid hidak).

Természetes, normális körülmények között a vér glükóz szintje egy meghatározott tartományon belül mozog (3,9 - 5,6 mmol/l, máshol 3,3-5,8 mmol/l = 70-110 mg/dl), ha ez az érték a túl magas vagy túl alacsony a szervezet azonnal kompenzál. Az inzulintermelésre a túl magas vércukor szint közvetlenül hat (hipergliemia).
Az inzulint nem tömeg egységben szokták megadni, hanem a biológiai hatás mérésén alapuló un. Nemzetközi egység (NE.,IU.). 25 Nemzetközi Egység kb. 1 mg kristályos inzulinnak felel meg. Egy átlagos embernek 180 egység inzulint tartalmaz a hasnyálmirigy béta sejt állománya. Vegyes táplálkozás mellet a napi inzulin reakció 25-40 egység között van.
Az inzulin a tápanyagok raktározását és a mozgósítható tápanyagok vérszintjét szabályozza, főként a vázizomzatra, a zsírsejtekre és a májsejtekre hatva fejtiki hatását. Az inzulinnak azonban a szervezet valamennyi sejtjén változást hoz létre. A szervezet épülését elősegítő (anabolikus) hormonok közé tartozik, hatására a vércukor szint csökken. A izom és májsejtekben a felvett glükózból glikogén képződik (sok glükóz egységből felépülő struktúra/”állati keményítő”) inzulin hatására, illetve a glikogén bontása is gátlódik. Az izomsejtekben nő az aminosav felvétel, a leadás pedig csökken. A fehérje szintézis szintén emelkedik a bontásuk gátlás alá kerül. Ezen tulajdonságok tették közkedvelté az inzulint az élsportban, hiszen segítségével például edzés után (amikor a vázizmok legjobban reagálnak a tápanyagokra) rendkívül jól hasznosítja az izom a felvett tápanyagot, az inzulin „bepumpálja” a tápanyagokat az izomba. Figyelembe kell venni azonban azt a tényt is, hogy a hormon a zsírsejteken is fejt ki hatást, mégpedig elősegíti a zsírok szintézisét és gátolja azok bontását, amennyiben szénhidrát dúsan étkezünk a túlzott szénhidrát bevitel zsírgyarapodáshoz vezet. Az izomszövet kálium-ion felvételét is fokozza.
Azok, akik inzulint használnak tisztába kell lenniük, azzal, hogy a szervezet nagyon rosszul tolerálja ha a vércukor szint a normális alá esik, olyannyira, hogy a felelőtlen alkalmazás akár HALÁLOS is lehet. Az alacsony vércukor szintet hipoglikémiának nevezzük tünetei egyénenként változóak. Szédüléssel kezdődhet. Gyakori, de nem törvényszerű az éhségérzet. Erős szívdobogás érzéssel, hideg verejtékezéssel folytatódhat. Előfordulhat szájzsibbadás, kézremegés, koncentráció vesztés, látás zavar, illetve nyugtalanság érzés. Aki észleli magán a tüneteket, azonnal vegyen magához egyszerű szénhidrát tartamú táplálékot (gyümölcslé,szőlőcukor pasztilla, zsömle), próbáljon ébren maradni, mert ha elveszti az eszméletét onnantól kezdve sürgős orvosi segítségre szorul. Aki ezek után mégis az inzulin használat mellet dönt, annak érdemes beszerezni egy vércukorszintmérő műszert, hogy figyelemmel tudja kísérni a változásokat.
Ha valaki hosszabb ideig nagyobb mennyiségű inzulint használ, előfordulhat, hogy a sejtek egy idő után nem reagálnak olyan jól az inzulinra mint előtte, kialakul az inzulin rezisztencia. Ez hasonlít a 2-es típusú cukorbetegséghez, de ebben az esetben a kívülről bejuttatott inzulin többlet teszi a sejteket érzéketlenné, nem pedig a rossz táplálkozás és életvitel (ebben az esetben a béta sejtek termelnek túl sok inzulint).

Mára az inzulin hatását a struktúra módosításával sikerült a kutatóknak elnyújtani. Több „inzulinfajta” is létezik ma már, a hatás időtartama szerint a legelterjedtebb formái a következők:

• Humalog: a közelmúltban kifejlesztett gyors hatású inzulinfajta. Hatásának csúcsa a bevitel után 2 órán belül mutatkozik, 4 óra elteltével pedig a vérkoncentrációja szinte nulla.
• Humulin-R: 6-8 órán keresztül ható inzulinfajta. A hosszú aktivitási idő veszélyeket rejthet magába, de könnyű kezelhetősége a sportolók körében is népszerűvé teszi.
• Humulin-N, Humulin-U, Humulin-L : 12-18 és 24-39 óráig aktív inzulin fajta, sportban ritkán alkalmazzák. Az elnyújtott hatású inzulinfajták alapja, hogy Cink jelenlétében egy proteint kapcsolnak hozzá, majd a bőr alá fecskendezve először ennek a proteinnek kell lebomlania, hagy az inzulin aktívvá váljon.

Összefoglalva tehát az inzulin alapvető fontosságú hormon az emberi szervezet anyagcseréjének szabályzásban. Aki sport tevékenysége támogatása érdekében inzulint akar használni, az csakis szigorú orvosi felügyelettel és kellő körültekintéssel tegye!

Mostanában nagyon népszerű különböző hatásmechanizmusú anyagcsere gyorsítókat használni. Leginkább a diéta kikerülése végett. Véleményem szerint ezek a készítmények a diétát nem pótolják, minnél fegyelmezettebben diétázik valaki, annál kevésbé szükséges a szervezet természetes anyagcsere folyamatait anyagcsere gyorsítókkal befolyásolni. Ha mégis úgy dönt valaki, alkalmaz ilyen készítményeket, legyen tisztában azzal, mi az amit használ. Ha az emberi szervezetet valamilyen stressz éri pl. megijesztik, akkor izgalmi állapotba jön, (ezt nevezi a szakirodalom szimpatikus hatásnak). Ezért a állapotért a katekolaminok a felelősek, legismertebb közük az adrenalin (epinefrin), és a noradrenalin (norepinefrin). Ezek a hormonok a mellékvese velőállományában termelődnek (ez emberi test ezen része a központi idegrendszer kihelyezett állományának is felfogható). A plazma adrenalin tartalmának normálértéke 8,2 nmol/l, vagy 1, 5μg/l. A katekolaminok 5 féle receptorra hatnak: az Alfa1, Alfa2, a Béta1, Béta2 és a Béta 3 receptorokra. Ezekre a receptorokra az adrenalin és a noradrenalin is hat, de nem egyforma mértékben. Léteznek azonban mesterséges agonisták (olyan anyagok melyek a receptoron ugyanolyan hatást fejtenek ki) melyek a receptorok eltérő szerkezetéből adódóan szelektíven hatnak. És itt jönnek a képbe a sportban gyakran alkalmazott doppingszerek, mint az efedrin és a clenbuterol. Először azonban nézzük meg hogy az egyes receptorok aktivitása, milyen hatásokhoz vezet. Alfa1: elsősorban simaizmokon található ez felelős a pupilla tágulásért. Az érfalak sima izmát is összehúzza, mely vérnyomás emelkedéshez vezet. A gyomor és bélcsatorna egyes záróizmainak összehúzódásáért is ez a receptor felelős, sőt, ha valaki nagyon megijed mondani is szokták, hogy feláll a hátán a szőr, ezen piciny izmok összehúzódásáért is felelős (pilomotor izmok). Elősegíti a glikogénbontást, mely a későbbi vércukorszint emelkedést eredményezi. Alfa2: az inzulintermelést gátolja a hasnyálmirigy béta sejtjein. Gátolja a zsírbontást a zsírsejteken. Csökkenti a simaizmok mozgékonyságát a béltraktusban. Gátolja a noradrenalin felszabadulását (negatív visszacsatolás). Béta1: a szívműködés szabályozásában játszik szerepet, a szívösszehúzódás frekvenciáját, és erejét fokozzák (pozitív chromotrop és inotrop hatás), ezenkívül az szív ingerület vezető képességét is megnövelik (pozitív dromotrop hatás). Béta1 receptorok találhatóak még a vese speciális részén (juxtaglomeruláris apparátus), ezek a renin nevű hormon kiválasztásában játszanak szerepet, mely szintén a vérnyomás emelkedését fogja okozni (renin-angiotenzin rendszer). Béta2: Ez a receptor leginkább simaizmokon található meg, ilyenek a tüdőhörgők és hörgőcskék. A receptort ingerelve a simaizmok ellazulnak, a hörgőcskék kitágulnak így jobb lesz az oxigén felvétel. A zsírok lebontásához pedig sok oxigén kell. A vázizmokban felelős a remegésért és a glikogén bontásért, tehát „felkészíti az izmot az esetleges veszélyre”. A kis artériákat az izomban tágítja, jobb lesz az izom vérellátottsága, több tápanyagot tud használni a szervezet. Béta3: A zsírsejteken zsírbontó hatást indukál. Az izmokon a hő termelés fokozódik, remegést vált ki. Az efedrin egy úgynevezett szimpatomimetikus amin, mely szimpatikus hatást vált ki a szervezetben. Hatása az alfa és a béta receptorokon viszonylag gyenge, de a szervezet visszaszívó mechanizmusa nem képes megkülönböztetni az adrenalintól, és a noradrenalintól (a receptorok a posztszinaptikus membránon foglalnak helyet a viszaszívó hólyagocskák a preszinaptikus membránon, a köztük lévő hely nagyon kicsi). Több aktív adrenalin marad „kinn” és erősebb hatást vált hosszabb ideig. A clenbuterol is igen népszerű gyógyszer. Eredetileg asztmások kezelésére használják, mivel a Béta2 receptorokon fejti ki hatását (vannak még adrenalinszerű hatásai is). Hörgőtágulást okoz, tehát növeli az aerob kapacitást, növeli a vérnyomást, és az oxigén transzportot fokozza A Yohimbin egy gyógynövény a Pausinystalia yohimbin alkaloidja (triptamin alkaloid). Nagyon sok zsírégető és potenciafokozó táplálékkiegészítő tartalmazza. Az Alfa2 szelektív antagonistája. Nem engedi az Alfa2 receptorhatást érvényre jutni. Magasabb lesz a szervezet adrenalin- noradrenalin szintje. És a zsírbontás nem kerül gátlás alá. A Yohimbe fokozza a nemiszervek (elsősorban a férfi) vérellátottságát, így segít az erekció kialakításában. A mellékhatások nagyon hasonlóak: megemelkedett vérnyomás, szapora szívverés, verejtékezés, remegés, izgatottság érzet, egyes esetekben félelem érzet. A clenbuterol hosszú távú alkalmazása után asztmás tünetek is felléphetnek. Bármelyik ilyen stimuláns hosszabb alkalmazása megnöveli az agyvérzés, és a későbbi magas vérnyomás veszélyét. A szívfal kóros vastagodása is bekövetkezhet a tartósan szűk nagy erek miatt. Fokozott veszélynek vannak kitéve azok, akiknek a vérnyomása amúgy is magas. Itt érdemes megemlíteni a koffeint, amit sok termogén táplálék kiegészítő is tartalmaz, ezenkívül gyakran szokták az efedrinnel együtt használni. A koffein az efedrinnel ellentétben jól átjut a vér-agy gáton, és nem engedi az adenozint a saját receptorához kötődni (kompetitív gátlás). Az adenozin receptor segítené a relaxációs folyamatokat, lassítaná, az anyagcserét, de a koffein ezt megakadályozza. A koffein és az efedrin fokozza egymás hatását ugyan, de a mellékhatások is erősödnek. Használatuk során érdemes figyelemmel kísérni a vérnyomást. Ha pedig a szem bevérzését tapasztaljuk nagy megterheléstől függetlenül az már az erek károsodását jelenti, a használatot függesszük fel!