2007. szeptember 29., szombat 16:39

A köpölyözésről

Írta:
A köpölyözés egy elfelejtett, de mostanában újra elterjedőben levő masszázs kezelés.
Makacs izomfájdalmak esetén alkalmazzák, amikor a sérülés nehezen gyógyul.
Előnye, hogy teljesen természetes, hagyományos eljárás, és bizonyítottan hatásos évszázadok óta.
A sérült terület valóban gyógyul, szemben a fájdalom csillapításos gyógyszeres kezeléssel, ahol valójában tüneti kezelés történik.
2010. június 18., péntek 21:55

A könyök sérülésekről

Írta:

A felső végtag mozgásaiban igen nagy szerepet vállal a könyökizület.
A testépítők mind nagy, kidolgozott karokról álmodnak, és sokuk kitüntetett figyelmet fordít karizmai fejlesztésére.
Éppen ezért igen gyakoriak a könyék-tájékon jelentkező fájdalmak testépítők körében.
Gyakori a bicepsz tapadásának fájdalma, ami az alkar tenyéri oldalának külső oldalán jelentkezik a könyék felé.
A biceps a vállnál ered a rövid fej a tubercuum supraglenoidalen a hosszú fej a processus corracoideuson és közös ínnal az orsócsont érdességén tapad.

2007. szeptember 29., szombat 16:39

A masszázsról általában

Írta:
Edzőtermünk szolgáltatása sportmasszázzsal bővül. Németh Róbert, az edző válaszol rovat vezetője jelenleg már végzett masszőr, és a személyi edzés mellett masszírozást is vállal.
Az izomzatot nem csak terhelni kell, hanem karbantartani is, nyújtással, masszázzsal.
A masszázs nagyon hasznos, szinte minden sportban alkalmazzák a regenerálódási idő rövidítésére, az esetleges sérülések megelőzésére, gyógyítására.
Nézzük, mi mindenre jó még, a teljesség igénye nélkül.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

A térdizület

Írta:
A térdízület az emberi szervezet egyik legösszetettebb izületi struktúrája.
Az izületet a combcsont condilousai és a sípcsont condilusai alkotják.
Maga az izület igen komplex, stabilitását szalagok és különleges „porc sarlók” un. meniscusok teszik lehetővé.
A térd tulajdonképpen egy csigás rendszernek fogható fel.
A feszítésben a négyfejű combizom vesz részt főként és a térdkalácson (patella) keresztül nagy erővel húzza a sípcsontot.
A hajlító csoportban a biceps femoris és félig-inas és a félig-hártyás izmok vállalnak nagy szerepet (a hajlító izmokat, mint Hamstring izmokat szokták említeni).
Az izmoknak a térd mozgatásán kívül stabilizáló szerepük is van.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Csípő, és medence ártalmak

Írta:
A csípő ízület három tengelyű szabadízület, mely igen nagy mozgásterjedelemre képes.
A vállízület után a második legmozgékonyabb ízületünk, ám annál jóval stabilabb struktúra.
Az ízületet a femur (combcsont) feji része és pelvis (medence) acetábulumnak nevezett „vápája” alkotja.
Az ízületet nagyon erős szalagok stabilizálják, minden oldalról az ízületi tok pedig a vállhoz képest feszesebb.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Vállsérülések fizikóterepiája

Írta:
A váll izület típusát tekintve szabad izület, azaz gömb izület. Igen összetett három csont alkotja és ezek mindegyike külön ízesül.
A Humerus és a Scapula a Gleno-Humerális izületben (Art. Humeri), a scapual a claviculával az acromionnál (A clavicula és a humerus külön nem ízesül). A izületi vápa, a glenohumeális izületben a scapula fossa glenoidale része, ebbe illeszkedik a humerus feje, mely jóval nagyobb, mint a vápa (a vápa szélességét néhány miliméteres rostos porcszegély növeli).
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Izom, és izületi gyulladások

Írta:
A szervezett ért traumákra a test leggyakrabban gyulladásos folyamatokkal reagál.
Szokás megkülönböztetni fertőzésből adódó (szeptikus), illetve valamilyen abnormális folyamatra való válasz reakciót (aszeptikus pl.: túlterhelés).
A gyulladásos folyamatok vezénylésében a immunrendszer óriási szerepet játszik.
Rengeteg fajta hírvivő molekula összjátéka alakítja ki gyulladások testi tüneteit (duzzanat, pirosság, lüktető érzés- hő érzés).
De miért is érdekesek ezek a folyamatok egy sportoló számára?
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Egy kis anatómia: az idegszövet

Írta:
Jellemzője az ingerelhetőség és a keletkezett ingerület továbbvezetésének a képessége.
Az egysejtűekben ezt a feladatot a citoplazma végzi, míg a fejlettebb élőlényekben erre a feladatra elkülönült szövet: az idegszövet szolgál.
Az idegszövet idegsejtből, tengelyfonalból és végkészülékből épül fel.
Ez a három rész egymástól el nem választható egységet ( neuron ) alkot.
Az idegsejt változatos alakú és nagyságú ( 5-20 mikron ), számos protoplazmanyúlványa van. Ezek a nyúlványok kapcsolatban vannak a szomszédos idegsejtekkel, és képesek az inger felvételére.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Egy kis anatómia: az izomszövet

Írta:
Folytassuk a már korábban elkezdett anatómiai ismereteink bővítését.
Ma a testépítők ékességét ,az izomszövetet mutatjuk be nagyon röviden.
Az egysejtű élőlényekben is megtalálhatók az összehúzódásra képes elemek.
A törzsfejlődés folyamán a bonyolultabb szervezetekben kialakult a mozgás aktív szövete, az izomszövet. Ugyanúgy sejtekből és sejtközi állományokból épül fel, mint bármely más szövet.
A sejtek egy-egy nagyobb csoportja összerendezetten, egy irányban mozog, összehúzódik vagy ellazul, így nagyobb és erősebb mozgás jön létre.
2007. szeptember 29., szombat 16:49

Kardió és aerob edzés

Írta:
A két fogalom a köztudatban igencsak összemosódik: nagyon ritkán hallani a „megyek aerobozni”, mindenki kardiózik.
Valójában mi is a kettő közötti különbség és mit is takar az egyik és mit a másik?
A két elnevezés között is lényeges különbség van! Az „aerob” szó, az edzés alatt felhasznált energiára utal. Aerob edzés alatt többnyire zsírt éget a szervezet, ugyanis a zsírégetéshez sok oxigén kell. A zsíroknak „több idő kell a lebomláshoz” ezért az aerob edzés intenzitása nem lehet túl intenzív, ha átlépjük az aerob küszöböt az energianyerő folyamatok egyre inkább a szénhidrátokból történő energianyerés felé tolódik el. Ennek alapja igen egyszerű, mint már említettük a zsírok bontásához (sok) oxigén kell a szénhidrátokéhoz kevesebb, minél intenzívebb munkát végzünk, annál nagyobb lesz izmaink oxigén igénye.