A guarana (Paullinia cupana) az Amazonas térségében honos örökzöld növény termése. Brazilia nemzeti üdítőitalát is e magból készítik. A guarana magva több koffeint tartalmaz, mint bármely más növény, mintegy 7 %-os hatóanyag tartalommal bír. Javítja a koncentrációt, kitolja a fáradtságérzetet, fokozza a sejtanyagcserét és a zsírégetést, de használják fejfájásra, paralizis kezelésére, sőt még hugyuti fertőzésekre is.

Ajánlott dózis 50-250 mg naponta két-három részre osztva.

A káve bab elsősorban Afrikában és Dél-Amerikában őshonos cserje termése. Sok millió ember fogyasztja napi rendszerességgel energizáló hatásáért. A koffein egy alkaloida, mely a xabtinek családjába tartozik, csakúgy minta teában található teofilin és a csokoládéban fellelhető teobromin.

Mind a központi idegrendszerre, mind a perifériás szövetekre hat. Pozitív és negatív hatásokkal egyaránt rendelkezik ami egyéni tényezőktől és a fogyasztott dózis nagyságától függ. A tartósan magas koffein fogyasztás növeli a vérnyomást, a túlzott mennyiség irritálja a gyomorfalat, hányást, hasmenést okozhat. Dehidratáló hatása van, fokozza a kálcium kiürülését. Ugyanakkor megfelelő dózisban fogyasztva javítja a teljesítményt, fokozza a koncentrációt, edzés előtt fogyasztva glikogén-sporoló hatása van, a szabad zsírsavak energiakénti felhasználása felé terelve a szervezetet. Kémiai szerkezetét tekintve nagyban hasonlít az adeninre. E hasonlóság okán kapcsolódni képes az adenozin receptorhoz, blokkolva a foszfodiészterázt, az adenozin zsírbontást gátló hatását, a termogenezis negatív visszacsatolásáért felelős enzimet, végeredményként fokozva a lipolízist, azaz a zsírégetést. Orálisan alkalmazva 99 %-ban felszívódik és 30-60 percen belül eléri a vér-agy gátat.

Az optimális dózis egy kimerítő edzés előtt 2-6 mg lehet testsúly-kilógrammonként. Hatásgörbéje egy fordított U betűhöz hasonló, a csúcshatást kiváltó dózist (3-6 mg/tskg) meghaladó fogyasztás ellenkező hatással járhat.

A gyakran kínai nevén emlegetett ma huangot a kínai gyógyászatban asztma kezelésére közel 5000 éve alkalmazzák. A növény terápiás hatóereje az alkalmazott alkaloida fajtájától függ, a legerősebb és legelterjedtebb az effedrin. Ellenben az Észak-Amerikában honos egyedei, mint a mormon-tea, nem tartalmaznak aktív alkaloidákat. Az Egyesült Államokban az effedrin már 1920 óta jelen van. Megkérdőjelezhetetlen előnyei, ám azokkal vetekedő hátrányai helyezték rendkívül instabil tronjára, majd taszították le, betiltva kereskedelmi forgalmazhatóságát.

Vazokonstriktor (érszűkületet kiváltó) és bronhodilatátor hatásai tették gyógyászati célra alkalmassá, ám e hatása vérnyomás emelkedéssel, szívdobogással, idegrendszeri túlstimulációval, álmatlansággal járnak. Koffeinnel (koffein, guarana, maté) és aszpirinnel (acetil-szalicilsav, fehérfűzfa-kéreg-kivonat) alkalmazva a testépítő irodalom az egyik leghatékonyabb anyagcsere fokozó, étvágycsökkentő stimuláns kombinációként tartja számon. A kombinációban az effedrint újabban más hasonló kémiai szerkezetű anyagokkal helyettesítik, mint a pszeudoeffedrin, fenilproponolamine, vagy a szinefrin. Hatása addiktív, hosszú távú alkalmazása vérnyomásemelő és vese toxikus hatása miatt egészséges egyének számára is súlyos következményekkel járhat.

A kínai tradicionális orvoslás az emésztés és a keringés javítására, a májműködés elősegítésére évezredek óta használja. A keserű narancs hatóanyaga az un. szinefrin szerkezete nagyban hasonlít az effedrinére, így energizáló hatása meglehetősen erős a ma huanghoz (efedra) illetve koffeinhez hasonlóan. A szervezetben található ephinefrinhez hasonlóan fokozza a ciklukus adenozin 3,5-monofoszfát aktivitását, mely közvetlenül fokozza a sejtanyagcserét és a zsírégetést. Mellékhatásként magas vérnyomás, álmatlanság, idegesség jelentkezhet.

Az ajánlott dózis 200-400 mg keserű narancs kivonat naponta mely 1,5-3 % szinefrint tartalmaz.