2007. szeptember 29., szombat 16:56

A szálkásításról általában

Írta:
Lassan kezdődik az őszi idény, és remélem, lesznek olyan versenyzők is, akik első szezonjukra készülnek.
Nekik szeretnék néhány tanácsot adni, de ezek a tanácsok egy súlyfeleslegétől szabadulni akaró, lelkes amatőrnek is hasznosak.
Általában egy versenyfelkészülés 12-16 hét. Ez függ az egyén anyagcseréjétől, illetőleg milyen szintről hová szeretne eljutni.
A felkészülés alatt három dolgon szoktunk szigorítani:
Az edzés intenzitása (pihenő idők, edzések sűrítése, kardió edzés intenzitásának fokozása, stb)
A bevitt kalória mennyisége és minősége (diéta)
Edzés mennyisége (széria és ismétlési szám, kardió edzések számának növelése, kardió edzés idejének növelése)
Alapszabály, főleg a felkészülés elején a háromból hetenként csak eggyen szabad szigorítani.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Formába hozó edzésmódszerek: a szuper szett edzés

Írta:
A tömegnövelő edzésmódszerek után megkísérlek bemutatni néhány, formába hozó edzésmódszert, a teljesség igénye nélkül.
Szuper szett edzés
Súlycsökkentéses módszer
Edzések sűrítése
Óriás sorozatok
Tehát először a szuper szett edzést mutatjuk be. Ezt a módszert először Sergio Oliva, a legendás bajnok alkalmazta. Nagy sikerrel.
Folytatjuk a formába hozó edzés módszerek közlését.
A szuper szett edzés után, most az óriás sorozatok alkalmazását ismertetjük.
Ezt a módszert többek közt Dorian Yates, és Lee Honey is alkalmazta, nagy sikerrel.
Lényege, az edzésintenzitás fokozása, a verseny előtti utolsó időszakban alkalmazták.
Tehát bemelegítés után egy izomcsoportra nagyjából hat gyakorlat végzése, hat, nyolc sorozattal
Minden esetben egy erőgyakorlatot, egy izoláló, nyújtó gyakorlat követ.
A szuper szett edzés, és az óriás sorozatok alkalmazása után, most egy másik módszert, a súlycsökkentéses mutatjuk be.
Ősrégi módszer, nagyon sokan, nagyon régen alkalmazzák.
Többek közt már Tom Platz is alkalmazta.
Személy szerint én az egyik legjobbnak tartom, nem sérülés veszélyes, és hatásosan növelhető vele az edzés intenzitása.
A formába hozó edzésmódszerek közül most az edzésnapok sűrítését ismertetjük.
Általában egy haladó testépítő tömegnövelés alatt egy nap egy izomcsoportot edz, teljes intenzitással. Tehát öt nap alatt edzzük le az egész testet. Természetesen, ha vannak alkati hiányosságok, akkor arra az izomcsoportra nagyobb gondot kell fordítani, tehát az öt napos cikluson belül lehet kétszer edzeni.
A verseny közeledtével, az intenzitás fokozására ezt lehet sűríteni, az öt nap munkáját akár három napra.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

A túledzettségről

Írta:
Minden edzési program lényege, hogy megfelelő stresszel hassunk az izomzatra ahhoz, hogy egyre magasabb szintű válasz reakciókat kapjunk a kívánt területen.
Általános reakció az, hogy növekvő stressz hatásra a szervezet növekvő teljesítménnyel reagál.
Azonban ilyen terhelés mellett, gyakran fellép a túledzettség és elfásulás.
A túledzettség nem más, mint egy időszakos teljesítmény csökkenés.
Tehát nem feltétlen van túledzve az, akinek rosszul megy néhány edzés.
Azonban ha egy héten át minden edzésen teljesítmény csökkenés tapasztalható, nagy a valószínűsége a túledzettségnek.
Túledzettség akkor lép fel, ha felborul az egyensúly a terhelés, és a szervezet alkalmazkodó képessége közt.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Izom, és izületi gyulladások

Írta:
A szervezett ért traumákra a test leggyakrabban gyulladásos folyamatokkal reagál.
Szokás megkülönböztetni fertőzésből adódó (szeptikus), illetve valamilyen abnormális folyamatra való válasz reakciót (aszeptikus pl.: túlterhelés).
A gyulladásos folyamatok vezénylésében a immunrendszer óriási szerepet játszik.
Rengeteg fajta hírvivő molekula összjátéka alakítja ki gyulladások testi tüneteit (duzzanat, pirosság, lüktető érzés- hő érzés).
De miért is érdekesek ezek a folyamatok egy sportoló számára?
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Vállsérülések fizikóterepiája

Írta:
A váll izület típusát tekintve szabad izület, azaz gömb izület. Igen összetett három csont alkotja és ezek mindegyike külön ízesül.
A Humerus és a Scapula a Gleno-Humerális izületben (Art. Humeri), a scapual a claviculával az acromionnál (A clavicula és a humerus külön nem ízesül). A izületi vápa, a glenohumeális izületben a scapula fossa glenoidale része, ebbe illeszkedik a humerus feje, mely jóval nagyobb, mint a vápa (a vápa szélességét néhány miliméteres rostos porcszegély növeli).
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Csípő, és medence ártalmak

Írta:
A csípő ízület három tengelyű szabadízület, mely igen nagy mozgásterjedelemre képes.
A vállízület után a második legmozgékonyabb ízületünk, ám annál jóval stabilabb struktúra.
Az ízületet a femur (combcsont) feji része és pelvis (medence) acetábulumnak nevezett „vápája” alkotja.
Az ízületet nagyon erős szalagok stabilizálják, minden oldalról az ízületi tok pedig a vállhoz képest feszesebb.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

A térdizület

Írta:
A térdízület az emberi szervezet egyik legösszetettebb izületi struktúrája.
Az izületet a combcsont condilousai és a sípcsont condilusai alkotják.
Maga az izület igen komplex, stabilitását szalagok és különleges „porc sarlók” un. meniscusok teszik lehetővé.
A térd tulajdonképpen egy csigás rendszernek fogható fel.
A feszítésben a négyfejű combizom vesz részt főként és a térdkalácson (patella) keresztül nagy erővel húzza a sípcsontot.
A hajlító csoportban a biceps femoris és félig-inas és a félig-hártyás izmok vállalnak nagy szerepet (a hajlító izmokat, mint Hamstring izmokat szokták említeni).
Az izmoknak a térd mozgatásán kívül stabilizáló szerepük is van.