A legtöbb embert kirázza a hideg, ha egy cikkben bonyolult képleteket és latin szakkifejezéseket olvas. Az emberi test eléggé összetett rendszer és a vele foglalkozó kutatók kialakították saját „szakzsargonukat”, elnevezésrendszerüket.
Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, minimális „szakzsargonnal”, hogy miért is mozog az izom. Lássuk tehát milyen folyamatok állak a számukra legtermészetesebb dolognak, a mozgásnak a hátterében.
Az izomzatot összehúzódásra képes fehérjék építik fel. Alapvetően két fehérje az, ami a mozgásban résztvesz: a vastag fehérjeszál, a miozin, és a vékony fehérjeszál, az akitin.

Sport tevékenységek végzéséhez energiára van szüksége a szervezetnek, legyen szó akár súlyzós, akár kardió edzésről. Ezt az energiát a táplálékból vesszük fel -a három energiaadó (kalória tartalmú) tápanyag: a zsír, a szénhidrát és a fehérje. Ezek közül a zsír tartalmazza a legtöbb energiát súlyegységre lebontva 1g zsír kb. 9 kcal-t tartalmaz ; 1g szénhidrát 4 kca, a fehérjék szintén 4 kca tartalmaznak grammonként.
Az izomzat azonban nem képes közvetlenül felhasználni ezeket az anyagokat, a tényleges „ fűtőanyag” az ATP nevű vegyület, melyet az izmok közvetlenül mozgási energia nyerésre tudnak használni. A zsírból, szénhidrátból és, ha kell a fehérjéből (igazából aminosavakról van itt szó, hiszen a szervezet a fehérjék építőköveit használja fel) állítja elő a szervezet az ATP-t különböző folyamatokkal, melyek már a sejten belül történnek (szénhidrátoknál: glükolízis, citrát-kör, terminális oxidáció, zsírok esetében béta oxidáció).