Ha zsírokról beszélünk elsőre mindenkinek negatív érzése támad, egyből az elhízásra, az esztétikus külső hiányára gondolunk.
A zsírok azonban fontos szerepet töltenek be a táplálkozásban.
Maga a kifejezés: zsírok/lipidek inkább oldhatósági csoport (apoláros vegyületek, zsírok zsírokban oldódnak), mintsem kémiai felépítést jelöl.
Klasszikusan 3-féle zsírt szoktak megkülönböztetni a triglicerideket, a foszfolipideket és a szterán-vázas vegyületet.
Ezek más és más funkciót töltenek be a szervezetben:
A trigliceridek a szervezet számára energiaforrások, ezek találhatóak meg a zsírszövetben.
Ha túl magas a kalória bevitelünk, a szervezet az energiát triglicerid formában tárolja a zsírsejtekben.
Nagyon hatékony raktárak ezek, 1 kiló zsír többlet (ez nem egyezik meg 1kg testsúlynövekedéssel, ugyanis sok egyéb anyag is „feljön”:víz, ionok stb.) 9000kcal energiát jelent.

Sport tevékenységek végzéséhez energiára van szüksége a szervezetnek, legyen szó akár súlyzós, akár kardió edzésről. Ezt az energiát a táplálékból vesszük fel -a három energiaadó (kalória tartalmú) tápanyag: a zsír, a szénhidrát és a fehérje. Ezek közül a zsír tartalmazza a legtöbb energiát súlyegységre lebontva 1g zsír kb. 9 kcal-t tartalmaz ; 1g szénhidrát 4 kca, a fehérjék szintén 4 kca tartalmaznak grammonként.
Az izomzat azonban nem képes közvetlenül felhasználni ezeket az anyagokat, a tényleges „ fűtőanyag” az ATP nevű vegyület, melyet az izmok közvetlenül mozgási energia nyerésre tudnak használni. A zsírból, szénhidrátból és, ha kell a fehérjéből (igazából aminosavakról van itt szó, hiszen a szervezet a fehérjék építőköveit használja fel) állítja elő a szervezet az ATP-t különböző folyamatokkal, melyek már a sejten belül történnek (szénhidrátoknál: glükolízis, citrát-kör, terminális oxidáció, zsírok esetében béta oxidáció).