2007. szeptember 29., szombat 16:55

Csípő, és medence ártalmak

Írta:
A csípő ízület három tengelyű szabadízület, mely igen nagy mozgásterjedelemre képes.
A vállízület után a második legmozgékonyabb ízületünk, ám annál jóval stabilabb struktúra.
Az ízületet a femur (combcsont) feji része és pelvis (medence) acetábulumnak nevezett „vápája” alkotja.
Az ízületet nagyon erős szalagok stabilizálják, minden oldalról az ízületi tok pedig a vállhoz képest feszesebb.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Vállsérülések fizikóterepiája

Írta:
A váll izület típusát tekintve szabad izület, azaz gömb izület. Igen összetett három csont alkotja és ezek mindegyike külön ízesül.
A Humerus és a Scapula a Gleno-Humerális izületben (Art. Humeri), a scapual a claviculával az acromionnál (A clavicula és a humerus külön nem ízesül). A izületi vápa, a glenohumeális izületben a scapula fossa glenoidale része, ebbe illeszkedik a humerus feje, mely jóval nagyobb, mint a vápa (a vápa szélességét néhány miliméteres rostos porcszegély növeli).
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Izom, és izületi gyulladások

Írta:
A szervezett ért traumákra a test leggyakrabban gyulladásos folyamatokkal reagál.
Szokás megkülönböztetni fertőzésből adódó (szeptikus), illetve valamilyen abnormális folyamatra való válasz reakciót (aszeptikus pl.: túlterhelés).
A gyulladásos folyamatok vezénylésében a immunrendszer óriási szerepet játszik.
Rengeteg fajta hírvivő molekula összjátéka alakítja ki gyulladások testi tüneteit (duzzanat, pirosság, lüktető érzés- hő érzés).
De miért is érdekesek ezek a folyamatok egy sportoló számára?
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Egy kis anatómia: az idegszövet

Írta:
Jellemzője az ingerelhetőség és a keletkezett ingerület továbbvezetésének a képessége.
Az egysejtűekben ezt a feladatot a citoplazma végzi, míg a fejlettebb élőlényekben erre a feladatra elkülönült szövet: az idegszövet szolgál.
Az idegszövet idegsejtből, tengelyfonalból és végkészülékből épül fel.
Ez a három rész egymástól el nem választható egységet ( neuron ) alkot.
Az idegsejt változatos alakú és nagyságú ( 5-20 mikron ), számos protoplazmanyúlványa van. Ezek a nyúlványok kapcsolatban vannak a szomszédos idegsejtekkel, és képesek az inger felvételére.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Egy kis anatómia: az izomszövet

Írta:
Folytassuk a már korábban elkezdett anatómiai ismereteink bővítését.
Ma a testépítők ékességét ,az izomszövetet mutatjuk be nagyon röviden.
Az egysejtű élőlényekben is megtalálhatók az összehúzódásra képes elemek.
A törzsfejlődés folyamán a bonyolultabb szervezetekben kialakult a mozgás aktív szövete, az izomszövet. Ugyanúgy sejtekből és sejtközi állományokból épül fel, mint bármely más szövet.
A sejtek egy-egy nagyobb csoportja összerendezetten, egy irányban mozog, összehúzódik vagy ellazul, így nagyobb és erősebb mozgás jön létre.
2007. szeptember 29., szombat 16:49

Kardió és aerob edzés

Írta:
A két fogalom a köztudatban igencsak összemosódik: nagyon ritkán hallani a „megyek aerobozni”, mindenki kardiózik.
Valójában mi is a kettő közötti különbség és mit is takar az egyik és mit a másik?
A két elnevezés között is lényeges különbség van! Az „aerob” szó, az edzés alatt felhasznált energiára utal. Aerob edzés alatt többnyire zsírt éget a szervezet, ugyanis a zsírégetéshez sok oxigén kell. A zsíroknak „több idő kell a lebomláshoz” ezért az aerob edzés intenzitása nem lehet túl intenzív, ha átlépjük az aerob küszöböt az energianyerő folyamatok egyre inkább a szénhidrátokból történő energianyerés felé tolódik el. Ennek alapja igen egyszerű, mint már említettük a zsírok bontásához (sok) oxigén kell a szénhidrátokéhoz kevesebb, minél intenzívebb munkát végzünk, annál nagyobb lesz izmaink oxigén igénye.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Lakatos Mihály: egy kis anatómia... (folytatás)

Írta:
A szervezet váza: a támasztószövet

Támasztószövet nélkül a több sejtű élőlények alaktalan sejthalmazok lennének. Ebből a szövetfajtából is többfélét találunk szervezetünkben. A kötőszövet sejtjei között kocsonyás anyag van, szilárdságát pedig rostos elemek biztosítják. Rostos elemek alkotják a nagy húzóerőnek kitett, de nem nyújtható inakat is.
Lassan kezdődik az őszi versenyszezon. Az edzések intenzitását növelni kell, figyelni kell a táplálkozásra, és gondot fordítani a kardió edzésre. Íme, egy lehetséges alternatíva, testépítőknek, akik első versenyükre készülnek. Talán érdemes rajta elgondolkodni.
2007. szeptember 29., szombat 16:56

A szálkásításról általában

Írta:
Lassan kezdődik az őszi idény, és remélem, lesznek olyan versenyzők is, akik első szezonjukra készülnek.
Nekik szeretnék néhány tanácsot adni, de ezek a tanácsok egy súlyfeleslegétől szabadulni akaró, lelkes amatőrnek is hasznosak.
Általában egy versenyfelkészülés 12-16 hét. Ez függ az egyén anyagcseréjétől, illetőleg milyen szintről hová szeretne eljutni.
A felkészülés alatt három dolgon szoktunk szigorítani:
Az edzés intenzitása (pihenő idők, edzések sűrítése, kardió edzés intenzitásának fokozása, stb)
A bevitt kalória mennyisége és minősége (diéta)
Edzés mennyisége (széria és ismétlési szám, kardió edzések számának növelése, kardió edzés idejének növelése)
Alapszabály, főleg a felkészülés elején a háromból hetenként csak eggyen szabad szigorítani.
2007. szeptember 29., szombat 16:55

Lakatos Mihály: egy kis anatómia... (folytatás)

Írta:
A szervezet építőanyagai: A szövetek

Ahogy egy házat különböző anyagokból építenek fel, úgy a szervezetet is különféle anyagok, szövetek alkotják. Az azonos eredetű, szerkezetű és azonos működés végzésére elkülönült és csoportosult sejtek összességét nevezzük szövetnek. Feladatuktól függően négyfélét különböztetünk meg: hám-,támasztó-,izom-és idegszövetet.
A hámszövet: A szervezet takarója