Az elhízás a modern nyugati társadalmakban egyre gyakoribb probléma.
A fejlődő technikával egyre kevesebbet mozogunk, és egyre több feldolgozott magas kalóriatartalmú ételt fogyasztunk.
A napi energia szükségletünk drámaian csökkent az ősemberhez képest (becslések szerint az ősember napi 5000 kcal-t használt, de még 1800-as évekbeli aratómunkások is napi 4500 kcal használtak).
Köztudott a napi 2000 kcal ajánlás, de egy „hagyományos” étkezés ritkán tartalmaz 800 kcal-nál kevesebb energiát, ehhez adódnak a különböző „eszegetések, iszogatások”: csoki, üdítő, alkohol stb.
Az ilyen jellegű nassolás megdöbbentő mennyiségű kalóriát tud hozzácsapni napi bevitelünkhöz (1 tábla tejcsoki és 1 liter „cukros” kóla már 1000kcal többlet!).
Diétázók sokszor hallhatják „ egy kis …-tól nem fogsz elhízni”, ha aktívan élünk és pl. sport tevékenység után fogyasztunk magas energiatartalmú élelmiszert valóban nem nagy probléma, pláne ha ritkán tesszük, de legtöbben napi rendszerességgel fogyasztanak ilyesmit.

Ha zsírokról beszélünk elsőre mindenkinek negatív érzése támad, egyből az elhízásra, az esztétikus külső hiányára gondolunk.
A zsírok azonban fontos szerepet töltenek be a táplálkozásban.
Maga a kifejezés: zsírok/lipidek inkább oldhatósági csoport (apoláros vegyületek, zsírok zsírokban oldódnak), mintsem kémiai felépítést jelöl.
Klasszikusan 3-féle zsírt szoktak megkülönböztetni a triglicerideket, a foszfolipideket és a szterán-vázas vegyületet.
Ezek más és más funkciót töltenek be a szervezetben:
A trigliceridek a szervezet számára energiaforrások, ezek találhatóak meg a zsírszövetben.
Ha túl magas a kalória bevitelünk, a szervezet az energiát triglicerid formában tárolja a zsírsejtekben.
Nagyon hatékony raktárak ezek, 1 kiló zsír többlet (ez nem egyezik meg 1kg testsúlynövekedéssel, ugyanis sok egyéb anyag is „feljön”:víz, ionok stb.) 9000kcal energiát jelent.